14
-
Sequoyah #14 Cel nelkul csak az marad, hogy a kozvelemenyt a program moge kell allitani. Ami alapvetoen nem lehetetlen. Sokmilliardos ertelmetlen programokat szokott keresztultolni a politika, ami nagyobb tarsadalmi feszultsegeket valt ki. Az urhajozast pedig azert a legtobb ember tamogatja, politikai allastol fuggetlenul.
A kulcs igazabol az, hogy sikerul-e 1nel tobb politikai oldalt moge allitani, vagy barki is kezd bele, a masik part csatarozasba kezd felette hogy szavazatokat gyujtson... -
#13
Ma hasonló program lenne egy Mars-utazás. Nem hiszem, hogy komoly kormányzati szándék van bármely nagyívű retorika mögött is, a témát illetően. -
#12
Persze, nyilvánvaló, hogy ugyanazt a felszerelést legyártani, ma aprópénz lenne.
Például értelem sincs összehasonlítani az apollo fedélzeti számítógépét, korunk számítógépeivel.
Annak a 10-13 éves programnak (ezen lehet vitázni, mert sokfélét lehet olvasni az évszámokról, dátumokról) az eszmei célja egyrészt a politikai versengés, másrészt a technika és a mérnöki tudományok kicsúcsosodása volt.
Egy olyan, és akkora mérnöki projektet kivitelezni, amit előtte még soha senki nem csinált a tőrténelmünkben, az akkori technikával. Élő embereket elvinni egy idegen égitestre, és épségben visszahozni. Mondhatjuk, hogy ez volt maga a tudomány diadala.
Amikor a #6-ban azt írom, hogy "ilyen program", akkor véletlenül sem ugyanazt az apollo programot értem.
Hatalmas pénzkidobás, fölösleges rizikó lenne megismételni ugyanazt a programot, ugyanazokkal a célokkal...
Egészen más célokat kellene felállítani ahhoz, hogy az akkori teljes apollo projekt eszmei értékét korunk technikai fejlettségével elérjék.
Például méltó kihívás lenne egy holdbázis felépítése. A holdra szállás "csak" egy alfejezetként szerepelne a teljes projektben. Célja lenne a programnak továbbá, hogy rögtön felszerelést, nyersanyagot vigyenek magukkal, és sikeres leszálást követően egy olyan bázist húzzanak fel, ami élhető körülményeket teremt. Majd a misszió végeztével akár ott is maradhatna valaki a következő egység érkezéséig. Tehát rögtön két lunar landing missziót kellene ezért tervezni.
Ilyenkor persze fel lehet tenni a kérdést, hogy szükség van e erre? Van értelme?
Mint ahogy szerintem a 60-as években is sokan feltették a kérdést, hogy szükségünk van egyáltalán egy holdra szállásra? Van értelme? -
Sequoyah #11 Jo kerdes. Vegulis raketara mar mesze nem kell annyit kolteni, mert majdnem eleg eros raketat mar a piacon is kapni 150 millioert...
De mivel nincs hideghaborus kenyszer joval magasabb burokraciaval es korrupcioval kell szamolni.
-
#10
Ráadásul ugyanazt elérni ma olcsóbb lenne, mint annakidején. -
Sequoyah #9 Problema nelkul ki tudnak fizetni most is a holdprogramot, ennel nagyobb osszegekkel dobaloznak ott napi szinten ennel nagyobb hulyesegekre...
Politikailag viszont nincs nagy realitasa hogy megszavazzak ezt...
De hogy szamokkal is alatamasszam: A megvalosult Apollo program mai $-ban szamolva nagysagrendnyileg $150 milliard (nem 280). Ez egy 10 eves program volt, szoval evente $15 milliardrol beszelunk.
Ez az US GDP 0.07%-a, az aobeveteleknek pedig 0.5%-a. De meg a hadseregre koltott penznek is csak 2-3%-a.
Sajnos nagyon jol lehet politikai mini-haborukat inditani egy ilyen csekken, de ha valamiert ugy dontenenek hogy belevagnak, akkor egy ilyen kiadast meg sem ereznenek.
-
#8
Igazad van 
Ritkán használom az ilyen nagyságrendet, és tévedésből a milliárd tőrténelmi nagy lépésközű leképzését használtam. Érdemes rá figyelni.
Tehát 28 milliárd dollár volt az akkori büdzsé, ami ma meghaladná a 280 milliárd dollárt.
Utoljára szerkesztette: Steel, 2019.07.28. 11:39:18 -
gaszton421 #7 Azért azokat a számokat nézd át újra, A 60-as években a teljes Föld GDP-je nem volt 28 ezer milliárd dollár, akkori 1973-as dollárban volt 28 milliárd, (mostanra kb a 7x annyi lenne), a mostani 300 ezer milliárd dollár pedig jóval több mint teljes Föld mostani GDP-je.vagy 28 ezer millió, vagy 28 milliárd volt az akkori dollárban. -
#6
Részben annak köszönhető, pl. az Apollo 11 misszió, megvalósulása, hogy annak idején sokkal többet ért maga a dollár is, mint ma.
A legtöbb erről szóló cikkben ezt a Planetary.org-os durva számítást szokták emlegetni.
Akkor se volt kevés pénz az a 28 ezer-milliárd dollár, amit 13 év alatt a teljes Apollo-programra elköltöttek, de ma egy ilyen programra annak a tízszeresét kellene rááldozni...
Tegyük hozzá, hogy amerika sincs már abban a helyzetben, mint akkor volt. Az egész világgazdaság, beleértve az erőviszonyokat, durván átalakult a cirka 50 évvel ezelőttihez képest.
Hát ezért nem lehet ma 300 ezer-milliárd dollárt csak úgy elkölteni egy komplett űrprogramra. -
sad1976 #5 hogy jutottak ezek el a holdra ? ha manapság 50 évvel később csak ilyenre telik ? -
ostoros #4 Gondolom visznek curry fűszert és fűszeres sajt lesz mostantól. :) -
Sequoyah #3 Az indiai hold misszio nincs 2 napja hogy elindult, es jelen pillanatban is utban van oda. -
Neocortex #2 Ha mindenképp csak ezek közül lehet választani akkor stipistopi indiaiak -
Nemzsidó #1 2021 után ('28-ban pláne) pedig már nincs értelme az ESA-val számolni, mivel az addigra muszlim többségű, vagy legalábbis egyesült iszlám-(zsidó)katolikus vallású Európa sem pénzügyileg, sem az életben maradottak értelmi hátterének hiánya miatt nem lesz képes támogatni és finanszírozni semmiféle kutatás-fejlesztés projektet, nem még egy Holdra-szállási kísérletet... Az útrakelt afrikai törzsek, s a szintén idevágyó arabok, indiaiak nem gondolkodnak Holdmissziókban, s ezért nem rakétatudósokat, hanem agysebészeket küldnek.