Azonosították egy kozmikus kitörés helyét

Azt azonban még nem tudjuk, hogy maga a jel természetes vagy mesterséges eredetű.

Az úgynevezett gyors rádiókitörések kérdése számos szakembert és laikust foglalkoztat, bár a terület meglehetősen újnak számít, hiszen az első ilyen jeleket eredetileg még 2007-ben észlelték. Tavaly mi is beszámoltunk arról, hogy rejtélyes rádiókitöréseket regisztráltak, most azonban végre sikerült a kitörés helyét is azonosítani, legalábbis az egyik jel esetében.

A közzétett tanulmány szerint az alig néhány milliszekundumig tartó, meglehetősen nehezen észlelhető kitörések egyike (az FRB 180924) egy tőlünk 4 milliárd fényévre található galaxisból, pontosabban annak széléről ered. Ez nagy áttörésnek nevezhető, hiszen korábban mindössze egyetlen alkalommal sikerült hasonló beazonosítást elvégezni, a 2017-es eredmény azonban egy úgynevezett ismétlő jel (az FRB 121102) kapcsán született, amelynek természete eleve megkönnyítette a munkát – akkor egy tőlünk 3 milliárd fényévre elhelyezkedő törpegalaxis volt a forrás, ami arra utal, hogy számos eltérő aspektus játszik szerepet ezen kitörések jellemzőinek kialakulásában. A friss kutatás szerint előbbi galaxis hasonlít a Tejútrendszerre, ami viszont azt jelzi, hogy nagyon eltérő környezetből erednek ezek a jelek.

Azt sajnos még nem tudjuk, hogy milyen jelenség kapcsán születnek meg a jelek, itt a potenciális jelöltek között kapnak helyet a neutroncsillagok, valamint az idegen civilizációk esetleges űrhajói, viszont a pontos hely meghatározása segíthet a rejtély megoldásában. A most feldolgozott jelet eredetileg a 36 rádióteleszkópból álló Australian Square Kilometre Array Pathfinder segítségével észlelték, itt még az egyes tányérok észlelése közötti időbeli különbséget is sikerült kimutatni (ami a nanoszekundum tizedét jelenti) ezt követően pedig több másik eszköz, így a Very Large Telescope, a Gemini South, valamint a Keck-teleszkóp is közreműködött a helyszín pontosabb és részletesebb leírásában. A forrást magát persze nem látjuk, hiszen ezt a rendkívül nagy távolság eleve megakadályozza, viszont az eredmény így is biztató.

A szakemberek azt sejtik, hogy valamilyen természetes jelenség áll a kitörések mögött, a kérdés megválaszolása azonban még odébb van.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Sequoyah #16
    Egy naprendszer azert nem olyan nagy, szoval nem kell meg lezer pontossag sem, hogy ne talaljon el semmit...
  • Irasidus #15
    Nem csak neked, hanem mindenkinek:

    Ezek a rádióhullámok erősen polarizált keresztirányú hullámok, amelyek csak akkor alakultak ki, ha egy rendkívül erős mágneses mező forró plazmán halad át (Faraday-effektus). Az érdekesség, hogy van ilyen, és magnetohidrodinamikus hajtásnak hívják, igaz egyenlőre nem űrhajókon alkalmazzák. A probléma vele, hogy nem tudunk kellőképpen nagy energiasűrűséget tárolni, és előállítani, ami egy űrhajót képes lenne meghajtani. És itt álljunk meg egy pillanatra, olyan energiaforrás a jövőben sem képlehető el, ami ekkora energiát képes lenne előállítani mint ami az FRB-ktől származnak, és innentől mint tudományos hipotézis nem játszik. Másik, hogy az FRB-nek igen kicsi az energiaűrűsége, ami egy mobiltelefont sem tudna működtetni, nemhogy egy űrhajót arrébb tolni (vagy elpusztítani ami az útjába kerül). És végül, ezek a kitörések a másodperc tört részégi léteznek csak, ami nem éppen egy űrhajó működésének ideje... +1 A kutatók, akik idegenekről beszéltek, nem űrhajó meghajtásról beszéltek, hanem kommunikációról, illetve "ködösen" csak tevékenységről.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2019.07.18. 17:27:04
  • ostoros #14
    Marhaság. Fókuszált a seggem. Mégis hogyan maradna párhuzamos a nyaláb ekkora távolságon?
  • Sequoyah #13
    Nem olvastad el a hozzaszolasomat egyaltalan? Probaltam nagyon vilagosan leirni, hogy FOKUSZALT energiakibocsajtasrol van szo. Ha nem talal el semmit, akkor nem bont le semmit.
  • VolJin #12
    3,6 milliárd fényév...
    egy szupernóva kategóriás energiakisülés. az egy konkrét naprendszert lebont...
  • Sequoyah #11
    Egy hatekony hajtomu nem a szelrozsa iranyaban szorja szet az energiat, hanem csak egy nagyon jol fokuszalt iranyban, ami eppen ellentetes a kivant haladasi irannyal. Minden mas iranyban kibocsajtott energia az pazarlas.

    Es a lezer feltalalasa ota tudjuk, hogy a fokuszalt energiabol sokkal kevesebb is eleg ahhoz, hogy az adott pontban ugyanolyan erossegunek eszleljuk. Pl ha csak 1 szogmasodpercre fokuszalodik, akkor a szupernova energiajanak 100.000-ed resze is eleg hogy abban az iranyban ugyanazt lassuk. Meg kevesebb, ha meg jobban fokuszalt.
    De ez nyilvan sci-fi egyelore, fogalmunk sincs rola hogy praktikusan mekkora energiakibocsajtast lehet egy hajtomuvel elerni, es mennyire lehet azt fokuszalni.

    Szoval ez a lehetosegek listajanak a vegen van. De azert rajta van a listan.
  • NEXUS6 #10
    Még hogy hajtómű!? Mekkora hülyeségeken képesek agyalni az emberek! Amikor nyilván csak villantott egyet a refivel a szembejövőnek, mert a rendőrök trafiznak!
    XD
  • VolJin #9
    Ha hárommilliárd fényévről észlelnénk egy hajtómű energiakitörését, akkor az a hajtómű ezer fényévnyi távolságban is radírozhatna minden biológiát, ugyanis egy szupernóva robbanással egy súlycsoportot képviselne.
  • _svd_ #8
    Azt gondolom egy ilyen hajtóművel lehet vigyázni a környezetre.
    Sokkal izgalmasabb kérdés. Ki vagy/és mi bírja ki azt a gyorsulást, amit egy ilyen hajtómű létrehozni képes.
    Ha ez nem egy rövid üzemű hajtómű okozta jelenség, akkor még vadabb a helyzet. A fénysebesség átlépésekor kell keletkeznie a kitörésnek (a hangrobbanás mintájára). A mai ismereteink szerint ez teljesen lehetetlen.
  • Sequoyah #7
    A vadaszgepeket sem ugy inditjak, hogy allnak mogottuk emberek... Nyilvan eloszor elfordulnak hogy ne az sajat bolygojuk alljon mogottuk. Akar el is mehetnek eloszor a naprendszeruk szelere hagyomanyos modon, es ott inditjak be a csillagkozi hajtomuvet.

    De mivel mai tudasunk alapjan ilyen nem is letezik, igy eleg nehez talalgatni konkretumok nelkul.