Gyurkity Péter
Rádióteleszkópokkal térképezik fel a Tejútrendszert
Már több fontos megfigyelésen túl vannak, de legalább ennyire lesz még szükség.
Az Univerzumban lévő távoli galaxisok megfigyelése mellett a Tejútrendszer csillagainak pontosabb felmérése is szükséges ahhoz, hogy megfelelő módon kibővítsük meglévő tudástárunkat. Az Európai Űrügynökség már dolgozik ezen, ám német és amerikai csillagászok egy csoportja most rádióteleszkópokkal igyekszik ugyanezt megvalósítani.
A Max-Planck Institute for Radio Astronomy közleménye szerint az Észak-Amerikában és a Hawaii-szigeteken lévő Very Long Baseline Array segítségével a galaxis másik felén lévő, a Naptól mintegy 66 ezer fényév távolságra elhelyezkedő területet figyelték meg, ennek pontos koordinátáit rögzítve a rádióteleszkópok révén, egycsapásra megduplázva a korábbi távolsági rekordot. Ez a terület, amely eddig többnyire ismeretlen volt előttünk, a csillagképződés egyik központja lehet, a galaxis középpontjától nagyjából 27 ezer fényévnyire van, jelentőségét pedig számunkra az (is) adja, hogy jobb megfigyelésével immár pontosan körül tudjuk határolni a spirálkarok kiterjedését.
A kutatók eddig összesen mintegy 200 mérést végeztek el, ezek nagy részét még 2014 és 2015 során, vagyis azóta többnyire az adatok kielemzésén dolgoztak. Mivel további 100 hasonló mérésre lesz szükség a déli féltekéről, a jövőben egyes, Ausztráliában felépített teleszkópokkal folytatják a méréseket, ezt követően pedig megszülethet a minden eddiginél részletesebb háromdimenziós térkép a Tejútrendszerről. Ez utóbbi azért lesz fontos mérföldkő, mert bár ugyan művészi alkotások jelenleg is rendelkezésünkre állnak saját galaxisunk kinézetéről, a pontosabb mérések révén minden korábbinál részletesebb és jobb képet kapunk majd galaxisunkról.
Ehhez azonban még évekre lesz szükség, a szakemberek szerint nagyjából az elkövetkező évtized során véglegesítik a térképet.
Az Univerzumban lévő távoli galaxisok megfigyelése mellett a Tejútrendszer csillagainak pontosabb felmérése is szükséges ahhoz, hogy megfelelő módon kibővítsük meglévő tudástárunkat. Az Európai Űrügynökség már dolgozik ezen, ám német és amerikai csillagászok egy csoportja most rádióteleszkópokkal igyekszik ugyanezt megvalósítani.
A Max-Planck Institute for Radio Astronomy közleménye szerint az Észak-Amerikában és a Hawaii-szigeteken lévő Very Long Baseline Array segítségével a galaxis másik felén lévő, a Naptól mintegy 66 ezer fényév távolságra elhelyezkedő területet figyelték meg, ennek pontos koordinátáit rögzítve a rádióteleszkópok révén, egycsapásra megduplázva a korábbi távolsági rekordot. Ez a terület, amely eddig többnyire ismeretlen volt előttünk, a csillagképződés egyik központja lehet, a galaxis középpontjától nagyjából 27 ezer fényévnyire van, jelentőségét pedig számunkra az (is) adja, hogy jobb megfigyelésével immár pontosan körül tudjuk határolni a spirálkarok kiterjedését.
A kutatók eddig összesen mintegy 200 mérést végeztek el, ezek nagy részét még 2014 és 2015 során, vagyis azóta többnyire az adatok kielemzésén dolgoztak. Mivel további 100 hasonló mérésre lesz szükség a déli féltekéről, a jövőben egyes, Ausztráliában felépített teleszkópokkal folytatják a méréseket, ezt követően pedig megszülethet a minden eddiginél részletesebb háromdimenziós térkép a Tejútrendszerről. Ez utóbbi azért lesz fontos mérföldkő, mert bár ugyan művészi alkotások jelenleg is rendelkezésünkre állnak saját galaxisunk kinézetéről, a pontosabb mérések révén minden korábbinál részletesebb és jobb képet kapunk majd galaxisunkról.
Ehhez azonban még évekre lesz szükség, a szakemberek szerint nagyjából az elkövetkező évtized során véglegesítik a térképet.