Gyurkity Péter

Távoli aszteroidáról gyűjtünk be mintákat

A japán szonda megérkezett a helyszínre, hamarosan jön a leszállás.

A japán űrügynökség bejelentése szerint a Hayabusa-2 űrszonda célhoz ért, ezzel pedig egy 3,5 évig tartó utazás zárult le. A célként kijelölt Ryugu aszteroida megfigyelése most indul, ebben pedig több különböző eszköz vesz majd részt.

Az ESA Rosetta-Philae párosa korábban a 67P üstököst figyelte meg, a nehézségekkel tarkított küldetés végül egy becsapódással zárult le. A JAXA egy még kisebb objektumot szemelt ki magának, a Ryuu átmérője ugyanis az 1 km-t sem éri el, ez pedig rögtön több problémát is felvet. A szonda egyelőre 20 kilométeres távolságban kering az aszteroida körül, amelyen egy nap mindössze 7,5 órát tesz ki. A mikrogravitációs környezet és annak speciális körülményei mellett a napsugárzás, az objektumból eredő hő, valamint a szonda saját gázkibocsátása is bonyolítja a helyzetet, a szakemberek pedig most olyan helyszínt igyekeznek kiválasztani, amely kellően sima a leszállás megkísérléséhez – ez azonban nem egyszerű, mivel a felszín a jelek szerint törmelékkel tarkított.

A Hayabusa-2 egy kisebb impaktort (gyakorlatilag bombát) vitt magával, amely a tervek szerint egy 2-3 méteres krátert üt majd az aszteroidán. Ezt követné a leszállás, majd pedig a minták begyűjtése, amelyre az első küldetés, a Hayabusa, során 2005-ben is sor került, igaz akkor rengeteg probléma merült fel, hogy azután végül mintegy 1500 részecskét sikerrel visszahozzanak a Földre. Az utód a jövő év elején landolna, ezt másik két kísérlet is követheti, 2019 második felében pedig jöhet a visszaút, bár közben több másik (kisebb) landolóegység is leszállhat az aszteroidára. A német MASCOT annak összetételét vizsgálná, míg három MINERVA-egység képeket és felszíni hőmérsékleti adatokat rögzítene, követve a Hayabusa-küldetés alatt kudarcot vallott elődjüket, remélhetőleg kiküszöbölve a csorbát.

A NASA eközben az OSIRIS-Rex révén az alig 500 méteres Bennu aszteroidán szállna le, itt a megérkezés augusztusban esedékes.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • quatlander #11
    Hayabusa-űrszonda / Itokawa kisbolygó
    Stardust-űrszonda / Wild-2 üstökös
    ----------------------------------------------
    Genesis-űrszonda / csillagunkból kiáramló napszélből hozott mintát
    ----------------------------------------------
    Apollo küldetések / Hold (említetted)
    Utoljára szerkesztette: quatlander, 2018.07.12. 10:49:40
  • gaszton421 #10
    Ideje volt hogy ezt valaki egy kicsit helyretegye,
  • Irasidus #9
    Kedves globint!

    Had beszéljek neked az időről, és kutatás finanszírozásról egy kicsit. Tudom, hogy felgyorsult világban élünk, de egy űrszonda megtervezése és kivetése - bonyolultságától függően - 10-20 sőt 30 év. Az Európa gázkilövellése viszonylag új információ, ezért hiába várod el, hogy odamenjenek azonnal, mert ez sem fejlesztésileg, sem finanszírozásilag nem így működik. Jelenleg is van két űrszonda, amit az Európára fejlesztenek, már tíz éve, és terveznek rá, az új adatok fényében egy olyan eszközt ami a párát vizsgálja majd, és van egy Titán űrszonda fejlesztés. A húszas évek közepe vége felé várható ezeknek az indítása.

    A másik, hogy Jupiter körüli pályára állás, és egy üstökös mögött elhaladni - egy ellipszis pályán - aminek a vége a Föld, nem ugyanaz a teljesítmény. A Európa elérése, több bonyolult manővert igényel, amihez rengeteg hajtóanyag kell. Egyrészt a Jupiternek igen nagy gravitációja van, másrészt az Európa igencsak a sugárzási övezetben van, amik a lehetséges pályákat lecsökkentik. Ha ezekkel megvagy, akkor valahogy el is kell hagyni a rendszert, amihez baromi sok üzemanyag kell. Egy kisbolygó, vagy üstökös flyby küldetés során ilyenekre nincs szükség.

    A kutatás finanszírozást űrszondákra igen kevés állam, vagy államközi szervezet tudja csak finanszírozni. A Jupiter elérését jelenleg csak az NASA és ESA, és nekik is ezek flagship küldetések, azaz igencsak drága és sok-sok időbe kerülő fejlesztések. A pénzeket, kedves goblin nem tudós urak szülik, vagy a farzsebükben hordják, hanem a politikusoktól kell kikucsorogni; a kutatásokanak költségvetése van egy egész évre (és nem végtelen mennyiségű pénzek), és van egy elbírálás folyamat aminek során vagy adnak pénzt a keretből(!), vagy nem. Általában úgy néz ki a finanszírozás, hogy van egy n mennyiségű pénzmag egy darab küldetésre, és van rá húsz pályázat! Na most abból nem lesz húsz küldetés, csak egy. És tudod a tudós urakat sok minden érdekli, vannak olyanok akiket "kövek", van akit a mágneses mező, van akik más, és van akit az élet. A prioritást meg csak a te fejedben kapja meg az élet keresés az első helyet, a valóságban nem, pont amiatt, hogy a kutatások szerteágazóak, nem mindenki az élettel foglakozik, és hát a finanszírozás nem a kutatókon múlik.

    "3/ amúgy ha már leszálltak a Titánra, akkor az Europa-n vagy az Encledaus-on is beledobhatnának valami kis leszálló egységet is a jéghasadékba, vagy közelébe, némi kis laborral, vagy csupán egy videóval, mint a Titánon. A fő egység meg merítene vízpárát, és parittyahatással visszajönne."

    A Titánon nem videó készült, hanem fényképfelvételek, amit egy jó kis CGI segítségével rakta össze úgy mintha videó lenne. Ez kifejezetten tetszik. Videó? Videó!!! :D Most tekintsük el attól, hogy a videó nem egy komoly tudományos kutatás, csak egy tíz éves gyerek fejében. De hogyan küldöd vissza az adatokat? A Jupiter rendszeréből az adatsugárzás igen gyenge, egyrészt a távolság miatt, másrészt a felhasználható energia miatt, harmadrészt a Jupiter sugárzása miatt, ami igencsak lecsökkenti az adatátvitelt. Tudod mikor fogsz te onnan videót kapni? Soha. Ennyit a szerinted bagatel kommunikációról
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.07.11. 08:17:23
  • fehérfelhő #8
    Nyilván rátapintott a lényegre globint, vagyis, hogy az alacsony IQ-val rendelkezők nem visszakérdeznek, hanem kioktatnak. Sértésnek meg az ostoba vesz bármit.
  • Sequoyah #7
    Ez valami erveles probalt lenni, vagy nincs tobb erv es kezdodik a masik sertegetese?
  • TokraFan #6
    Persze ha csak a kőpor érdekli a "tudós urakat" ......, az életet meg nem szeretnék megtalálni, akkor értem

    Eddig olvastam az agymenésedet...Nyilvánvaló, hogy fogalmad nincs semmiről, tisztán érzelemből puffogsz hülyeségeket.
  • globint #5
    Nem tudom, ki vagy, hány iskolád van, de azt látom, hogy egy kicsit összetettebb mondatsor nem vagy képes megérteni.
  • Sequoyah #4
    Szerintem meg egy kicsit tanulgass, mert dobalozol olyan szavakkal, amikrol lovesed sincs... A parittyahatassal peldaul nem lehet felszallni, sem hazajonni. Azzal a naprendszer kulso reszeibe lehet eljutni.
    Kilovello parabol valo mintavevesnek kb akkora tudomanyos jelentosege lenne, mint az ustokosbol valo mintavetelnek. Oda le kell szallni, ha eletet akarnak talalni.
    Jeghasadekbol se kijonni nem tudnak, se rendesen kommunikalni a folddel. Szoval az egesz csak arra lenne jo, hogy esetleg jol megfertozzuk ezeket a holdakat...

    Bizd a hozzaertokre a dolgot, es tanulj toluk...
  • globint #3
    1/ nem kell fúrni, a kilövelő párából bőven elég lenne hozni, mint ahogyan hoztak már pormintát is az üstökös csóvából
    2/ nem kell tehát le sem ereszkedni, csak a kilövelő vízkristályokból befogni
    3/ amúgy ha már leszálltak a Titánra, akkor az Europa-n vagy az Encledaus-on is beledobhatnának valami kis leszálló egységet is a jéghasadékba, vagy közelébe, némi kis laborral, vagy csupán egy videóval, mint a Titánon. A fő egység meg merítene vízpárát, és parittyahatással visszajönne.

    Utoljára szerkesztette: globint, 2018.07.10. 16:22:52
  • Sequoyah #2
    Az Europa vagy az Encladaus nagysagrendekkel nagyobb es bonyolultabb cel. Messzebb vannak, sokkal nagyobb a gravitaciojuk, szoval nem lehet csak ugy felszallni rola a mintaval, raadasul ha az elet erdekel, akkor meg furni is kell hozza, nem is keveset, es egy dront elereszteni, hogy megkeresse a megfelelo mintakat.

    Meg soha nem hoztunk vissza semmit masik egitest felszinerol (a Holdon kivul), szoval egyertelmu, hogy egy konnyu celponttal kell kezdeni. Igy is rengeteg a buktato...