Gyurkity Péter

NASA: idén jön a nagy visszatérés

A NASA idén két magáncég segítségével indítana ismét útnak űrhajósokat.

Az űrsiklók 2011-es nyugdíjazása óta az amerikai fél számára különösen fájó pont volt, hogy saját erőből nem tudtak űrhajósokat fellőni, itt tehát az orosz partner segítségére kellett támaszkodniuk – ami az Oroszország elleni embargóval és a szinte folyamatos negatív propagandával kapott igazán érdekes ízt. Most végre eljöhet az új korszak, magáncégek közreműködésével valósulhat meg a visszatérés.

A NASA a napokban tette közzé előzetes menetrendjét, amely már kifejezetten az űrhajósok fellövésével kapcsolatos terveket mutatja meg nekünk. Az idei év kiemelt hangsúlyt kap, hiszen a Boeing és a SpaceX segítségével végre valóban sor kerülhet az első fellövésekre, bár mindkét partner számára komoly tesztek vannak még hátra. A Commercial Crew Program elsődleges célja a biztonságos, megbízható, valamint költséghatékony expedíciók bevezetése, ennek révén pedig akár már az idén elindulhat az űrhajósok eljuttatása a Nemzetközi Űrállomásra, mégpedig a floridai űrközpontból, ahol a Boeing Starliner és az Atlas V rakéta a 41-es, a SpaceX Crew Dragon és a Falcon 9 rakéta pedig a 39A jelzésű kilövőállásból startolhat majd el.

Előbbi cég jelenleg a kapszula vibrációs és leválási tesztjeit végzi, ezt követi majd több begyújtási kísérlet, valamint a környezeti hatások vizsgálata (beleértve a hőt, a vákuumot, illetve az elektromágneses frekvenciákat). A szkafandereket is letesztelik, mint ahogy a hajtóművek és a szervizmodulok is több próbán esnek majd át, de sort kerítenek a Starliner ernyőinek tesztjére is. Ezt követi majd a fellövés utolsó előkészületeinek elvégzése, a kapszula vészleválása (immár a kilövőállásban), hogy végül bekövetkezzen a legénység nélküli példány fellövése és bedokkolása, majd pedig ennek megismétlése – immár űrhajósokkal. A Starliner ugyan a szárazföldre térne vissza, de kipróbálnák a tengerbe való pottyanást is, amit vészhelyzetekre tartogatnak.

A SpaceX – amely most lőtte fel a Zuma névre keresztelt titkos rakományát és hozta vissza a Falcon 9 egy újabb példányát, hogy azután kiderüljön, hogy maga a rakomány elveszett, talán az óceánba pottyant – egyszerre 6 kapszulával készül, ezek részletes tesztje az év első felében zárulna le. Az űrruhára számos további vizsgálat és az engedélyeztetés vár, bár ők mind a 4 űrhajós esetében egyedi paramétereket alkalmaznának a nagyobb kényelem érdekében, míg Texasban a Block 5 M1D és az MVacD-hajtóművek tesztje zajlik majd le. A második negyedévben jönne a Crew Dragon első demonstrációs küldetése, legénység nélkül, ezután jönne a vészleválási teszt, majd pedig a második fellövés, jó eséllyel a harmadik negyedévben, amit az év közepén előzne meg az ernyők újabb tesztje.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • kvp #52
    "Pusztán pénzhiány miatt nem próbálták ki még ezeket?"

    A VASIMR-t az ursiklo vitte volna fel egy tesztre es ha bevalik, akkor az ISS-re szantak egy part boost hajtomunek. (ha nem parban hasznaljuk oket, akkor a Fold magneses tere miatt elkezdene a hajtomu tengelye korul porogni az allomas) Aztan a Columbia balesete miatt tul rovidre sikeredett a siklok karrierje es azota a NASA meg az ISS-bol is kivonulna.

    A termikus emisszioval pedig az a gond, hogy napelemeket hasznalno jarmuvel nem tesztelheto, mert ott a napelemekre hato napszel hatasa sokkal nagyobb lenne mint a termelt aram hulladekhoje altal generalt nyomas. Nuklearis aramforrasokbol pedig nem igazan hasznalnak eleg nagy meretut, hogy komolyabban vizsgalni lehessen a folyamatot. Kivetelek ez alol a melyuri szondak, de azokbol viszonylag keveset inditottak az elmult evtizedekben. (2000 ota a new horizons volt az egyetlen, de annak pont szimmetrikus rtg-je van)

    A nuklearis meghajtas hianya egyebkent a vasimr teszteket is visszaveti, mivel egy fisszios atomreaktorral mar eleg nagy energiaszinteket is el lehetne erni rendes, nem csak palyakorrekcios celu hajtomutesztekhez. Viszont jo ideje senki nem allitott palyara hagyomanyos fisszio atomreaktorral hajtott muholdat vagy urszondat. (utoljara a szovjetek)
  • tom_pika #51
    "..elég hideg van az űrben..."

    Jáj... Néha fáj, fizikából mennyire tájékozatlan emberek okoskodnak ezeken a fórumokon.
  • molnibalage83 #50
    Pusztán pénzhiány miatt nem próbálták ki még ezeket?
  • kvp #49
    "Ez tök jó, csak a villamos áramból milyen hatásfokkal lesz tolóerő a kémiai égéshez képes a teljes rendszer hatásfokát nézve?"

    https://en.wikipedia.org/wiki/Variable_Specific_Impulse_Magnetoplasma_Rocket

    Azaz a wikipedia alapjan kb. 59%-os az energia hatasfoka. Viszont raketaknal a toloero - tomeg aranyt szokas nezni es a kemiai raketakat szinte barmelyik ionhajtomu tipus megveri (nagysagrendekkel).

    Egyebkent most jutott eszembe, hogy valojaban egy iranyitott hosugarzo is hajtomu, raadasul kozel 100%-os hatasfoku. Tehat ha semmi mast nem csinalunk csak egy zseblampaval vagy egy hasonlo formaju radiatorral hot adunk le egy iranyba, akkor az toloerot fog kifejteni. A nehezseg a rendszer tobbi reszenek arnyekolasa, hogy a tobbi iranyba a rendszer ne adjon ki hosugarzast. Mar van is errol gyakorlati teszteredmeny:

    https://en.wikipedia.org/wiki/Pioneer_anomaly

    Szoval semmi mas meghajtasa nem lenne egy jarmunek csak a hosugarzok termikus sugarzasa, a megoldas akkor is mukodne. Raadasul ennek a meghajtasnak az elmeleti sebesseg maximuma c-hez tart, mert a kiaramlo hajtokozeg (termikus fotonok) fenysebesseggel tavoznak. Valoszinuleg ennek a rendszernek lenne legjobb a tomeg-hajtoero aranya, ha nem lehetne az elhasznalt fuzios futoanyagot utanna reakcios anyagnak hasznalni.
  • NEXUS6 #48
    Hát igen az elméleti max hatásfok az 80+%, a gyakorlati ennél lényegesen alacsonyabb :(

    A TPV azért lehet kedvezőbb hatásfokú, mert ezeket a nagyrészt tantál, meg azt hiszem gallium alapú fotocellákat a max pár ezer K-s hőmérsékleti sugárzáshoz jobban lehet illeszteni, mint a Nap 6000 K-s sugárzásához. Egy ilyen termikus napcellánál is előbb a napsugárzással felfűtenek egy emitert ilyesmi hőfokra és annak sugárzását aztán már kedvezőbben hasznosítják.
  • NEXUS6 #47
    Aha, csak amire válaszoltam az nem volt az!
  • molnibalage83 #46
    Ez tök jó, csak a villamos áramból milyen hatásfokkal lesz tolóerő a kémiai égéshez képes a teljes rendszer hatásfokát nézve?
  • molnibalage83 #45
    A komment egy része általános volt. A hulladékhő porblémája nagyléptékben kezelhetetlen a negyedik hatvány ellenére is.
  • Caro #44
    Ebben kételkednék: 80% még 5500 K sugárzó (nap) esetén sincs meg, és a napelem is hőerőgép.
    Ok, nem tudom mit tudnak a mai PV cellák ha 0 K-re hűtöd, de épp erről beszélünk, hogy ez elég lehetetlennek tűnik.
    Ahhoz hogy ilyen alacsony hőmérsékletű sugárzóból energiát nyerjél, kis tilos sávú félvezető kell. Ott meg mocskosul megnő a sötétáram a hőmérséklet növelésével, amit garantáltan nem fogsz tudni még csak 0 K közelében sem tartani.
    De ha van ilyen linked, szívesen elolvasnám.
  • Caro #43
    Amit írtam azt jól írtam. Számolj utána!