Gyurkity Péter
A Titán és egy üstökös közül választ a NASA
Az ügynökség két küldetés részleteinek kidolgozását támogatja.
A New Frontiers program keretében az elmúlt időszakban több érdekes expedícióra került sor, hiszen ide tartozik a Plútó mellett elszáguldó New Horizons, a Jupiter körül keringő Juno, valamint a Bennu felé tartó OSIRIS-REx is. A NASA egy újabb példánnyal folytatná a sort, erre már csak két jelölt akad.
Az eredetileg tavaly áprilisban beküldött, összesen 12 koncepció közül kettő számára biztosítanak további anyagi fedezetet a részletek kidolgozására, erről döntöttek a napokban az illetékesek. Ezek egyike a Titán felszínére leszálló, majd pedig a tervek szerint ott több megfigyelést elvégző Dragonfly, amely ugyan idejének nagy részét valóban a talajon töltené, 8 rotorja révén azonban akár több tíz, vagy akár száz kilométeres távolságra is el tudna utazni, hogy ott ismételje meg az adatgyűjtést. A küldetés 2025-ben indulna, 2034-re érkeznénk meg a holdra, az adatokat pedig onnan kapnánk meg a járműtől. A szakemberek MMRTG, vagyis nukleáris energiaforrás mellett vannak, itt tehát nem lenne probléma az energia szűkössége, a szénhidrogénekben gazdag légkör, valamint a metán- és etánfolyókat felvonultató felszín közvetlen megfigyelése pedig rendkívül érdekes lenne.
A másik megmaradt jelölt a Comet Astrobiology Exploration SAmple Return (CAESAR), amely a korábban már az ESA Rosetta szondája által megfigyelt 67P üstököst közelítené meg. Innen egy mintát is begyűjtenének, amely 2038-ra érne vissza a Földhöz, hogy azután azt tüzetesebben is megvizsgáljuk. A küldetés mellett szól, hogy a korábbi adatok révén jóval kevésbé kockázatos az üstökös megközelítése, itt pedig különösen a volatilis jég szemügyre vétele lenne érdekes, hiszen akár hasonló példányok is elhozhatták az életet a Földre. A járművet az Orbital ATK biztosítaná, a mintát tároló kapszulát pedig a japán JAXA adná a küldetéshez.
A NASA emellett két másik koncepció további csiszolgatásához is hozzájárult, bár ezek nem feltétlenül fogják elérni a következő lépcsőfokot. Az egyik az Enceladus Life Signatures and Habitability (ELSAH), amelynél a fertőzés esélyét kell még minimalizálni, mielőtt megvizsgálnánk az élet jelenlétét a holdon, a másik pedig a Venus In situ Composition Investigations (VICI), ahol az extrém körülmények kiküszöbölése jelent komoly akadályt.
A New Frontiers program keretében az elmúlt időszakban több érdekes expedícióra került sor, hiszen ide tartozik a Plútó mellett elszáguldó New Horizons, a Jupiter körül keringő Juno, valamint a Bennu felé tartó OSIRIS-REx is. A NASA egy újabb példánnyal folytatná a sort, erre már csak két jelölt akad.
Az eredetileg tavaly áprilisban beküldött, összesen 12 koncepció közül kettő számára biztosítanak további anyagi fedezetet a részletek kidolgozására, erről döntöttek a napokban az illetékesek. Ezek egyike a Titán felszínére leszálló, majd pedig a tervek szerint ott több megfigyelést elvégző Dragonfly, amely ugyan idejének nagy részét valóban a talajon töltené, 8 rotorja révén azonban akár több tíz, vagy akár száz kilométeres távolságra is el tudna utazni, hogy ott ismételje meg az adatgyűjtést. A küldetés 2025-ben indulna, 2034-re érkeznénk meg a holdra, az adatokat pedig onnan kapnánk meg a járműtől. A szakemberek MMRTG, vagyis nukleáris energiaforrás mellett vannak, itt tehát nem lenne probléma az energia szűkössége, a szénhidrogénekben gazdag légkör, valamint a metán- és etánfolyókat felvonultató felszín közvetlen megfigyelése pedig rendkívül érdekes lenne.
A másik megmaradt jelölt a Comet Astrobiology Exploration SAmple Return (CAESAR), amely a korábban már az ESA Rosetta szondája által megfigyelt 67P üstököst közelítené meg. Innen egy mintát is begyűjtenének, amely 2038-ra érne vissza a Földhöz, hogy azután azt tüzetesebben is megvizsgáljuk. A küldetés mellett szól, hogy a korábbi adatok révén jóval kevésbé kockázatos az üstökös megközelítése, itt pedig különösen a volatilis jég szemügyre vétele lenne érdekes, hiszen akár hasonló példányok is elhozhatták az életet a Földre. A járművet az Orbital ATK biztosítaná, a mintát tároló kapszulát pedig a japán JAXA adná a küldetéshez.
A NASA emellett két másik koncepció további csiszolgatásához is hozzájárult, bár ezek nem feltétlenül fogják elérni a következő lépcsőfokot. Az egyik az Enceladus Life Signatures and Habitability (ELSAH), amelynél a fertőzés esélyét kell még minimalizálni, mielőtt megvizsgálnánk az élet jelenlétét a holdon, a másik pedig a Venus In situ Composition Investigations (VICI), ahol az extrém körülmények kiküszöbölése jelent komoly akadályt.