Gyurkity Péter
A NASA nem tart a költségvetési szigortól
Szerintük a munkát folytatni kell, még ha közben az esetleges csökkentésről is szólnak a hírek.
A NASA az utóbbi hónapokban az elnökválasztási hajrá részeként is többször előkerült a mainstream sajtóban, hiszen itt többen attól tartottak, hogy Donald J. Trump győzelme esetén (amelyet alig néhányan tartottak valószínűnek) az illetékeseknek komoly vágásokkal kell majd szembenézniük, különös tekintettel az elnökjelölt klímaváltozással kapcsolatos korábbi kijelentéseire. A NASA azonban nem tart ettől, igyekeznek a munkára koncentrálni.
Az egyébként eredményes évet záró amerikai ügynökség részéről több vezető beosztású személy is megnyilatkozott még december folyamán. Ők többek között kiemelték, hogy a sajtónak a puszta „zaj” helyett információkat kellene szolgáltatnia, ők a maguk részéről pedig igyekeznek optimistán tekinteni az elkövetkező időszakra, hiszen egyrészt az új adminisztráció NASA-ért felelős két tagját sem nevezték meg, másrészt pedig az sem teljesen világos, hogy a kampány során elhangzott kitételek (ti. hogy a globális felmelegedés kínai találmány, amely az USA pozíciójának aláásására készült), mennyiben tekinthetők a tulajdonképpeni politikai lépések előszelének.
Azzal kapcsolatban már szintén elhangzottak találgatások, hogy Trump elnökségéből igazán majd a magáncégek profitálhatnak, hiszen az üzleti világból érkező új elnök itt is igyekszik majd a versenyszemléletet előtérbe helyezni. Megjelentek olyan hírek is, miszerint a Föld helyett a Naprendszer kutatása kerülne előtérbe, hosszú távú célként pedig a Naprendszer teljes felderítése kapna kiemelt szerepet, az évszázad végére szóló teljesítési dátummal. A klímakutatás és minden egyéb, a Földdel kapcsolatos program valószínűleg kevesebb támogatást kap majd, de jelen pillanatban még ezt sem vehetjük biztosra.
Természetesen nem ez lenne az első alkalom, hogy a NASA költségvetési szigorral kénytelen szembenézni. Itt általában az ifjabb Bush időszakát hozzák fel példaként, amikor a teljes amerikai költségvetésen belüli arány 11-ről 6 százalékra esett vissza (ennél frissebb beszámolókban pedig 3-4 százalék körüli adatot szoktak megemlíteni), de a folyamat tulajdonképpen az Apollo-program lezárása óta tart – ami persze annak idején a hidegháborús versenyfutás részeként emelkedett szinte hihetetlen magasságokba.
A NASA az utóbbi hónapokban az elnökválasztási hajrá részeként is többször előkerült a mainstream sajtóban, hiszen itt többen attól tartottak, hogy Donald J. Trump győzelme esetén (amelyet alig néhányan tartottak valószínűnek) az illetékeseknek komoly vágásokkal kell majd szembenézniük, különös tekintettel az elnökjelölt klímaváltozással kapcsolatos korábbi kijelentéseire. A NASA azonban nem tart ettől, igyekeznek a munkára koncentrálni.
Az egyébként eredményes évet záró amerikai ügynökség részéről több vezető beosztású személy is megnyilatkozott még december folyamán. Ők többek között kiemelték, hogy a sajtónak a puszta „zaj” helyett információkat kellene szolgáltatnia, ők a maguk részéről pedig igyekeznek optimistán tekinteni az elkövetkező időszakra, hiszen egyrészt az új adminisztráció NASA-ért felelős két tagját sem nevezték meg, másrészt pedig az sem teljesen világos, hogy a kampány során elhangzott kitételek (ti. hogy a globális felmelegedés kínai találmány, amely az USA pozíciójának aláásására készült), mennyiben tekinthetők a tulajdonképpeni politikai lépések előszelének.
Azzal kapcsolatban már szintén elhangzottak találgatások, hogy Trump elnökségéből igazán majd a magáncégek profitálhatnak, hiszen az üzleti világból érkező új elnök itt is igyekszik majd a versenyszemléletet előtérbe helyezni. Megjelentek olyan hírek is, miszerint a Föld helyett a Naprendszer kutatása kerülne előtérbe, hosszú távú célként pedig a Naprendszer teljes felderítése kapna kiemelt szerepet, az évszázad végére szóló teljesítési dátummal. A klímakutatás és minden egyéb, a Földdel kapcsolatos program valószínűleg kevesebb támogatást kap majd, de jelen pillanatban még ezt sem vehetjük biztosra.
Természetesen nem ez lenne az első alkalom, hogy a NASA költségvetési szigorral kénytelen szembenézni. Itt általában az ifjabb Bush időszakát hozzák fel példaként, amikor a teljes amerikai költségvetésen belüli arány 11-ről 6 százalékra esett vissza (ennél frissebb beszámolókban pedig 3-4 százalék körüli adatot szoktak megemlíteni), de a folyamat tulajdonképpen az Apollo-program lezárása óta tart – ami persze annak idején a hidegháborús versenyfutás részeként emelkedett szinte hihetetlen magasságokba.
