Fémes meteoritot talált a Curiosity

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#7
Obszidián szerű üveges kövekben gyakran előfordulnak ilyen fehér színű zárványok.
Kohó salak közt igen gyakran lehet ilyesmit találni.
Közben rájöttem, hogy nem a kőről beszélsz. Bocsi.
Utoljára szerkesztette: ostoros, 2016.11.07. 22:37:16

A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk

#6
Mészkő?
#5
Mondjuk legurult a lejtőn...
NEXUS6
#4
Engem spec jobban érdekel a felszín repedéseit kitöltő fehér anyag összetétele:
víz?
CO2?
Só?
Egyéb?

Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs

molnibalage83
#3
Mert a tárgyak nem Maradnak egyhelyben sanszosan a Marson sem az örökkévalóságig. Ha valami becsapódik és még szét is robban, akkor a krátertől messzire is vannak maradványok, ahol a kis darab nagyon kis krátert üt és onnan még továbbgurul. A szél meg fúj, erózió van még sanszosan a Marson is.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

#2
Nem minden becsapódni látszó test légkörbe kerülése után keletkezik kráter, mert a légkör lefékezheti, elpárologtathatja, felrobbanthatja a becsapódó testet, mielőtt az talajt érne. Hogy ez valóban bekövetkezik-e, azt a légkörön kívül a becsapódó test mérete, sebessége, a becsapódás szöge (milyen vastag légkörön kell átjutnia) is befolyásolja. A másik véglet a katasztrofális hatás, melyben nem kráter keletkezik, mert a meteor teljesen darabjaira robban...

#1
Ez a "vasdarab" olyan, mintha csak úgy letették volna a talajra. Semmi nyoma kráternek, pedig lehetett ereje a becsapódásnak.

Memento Mori!