Gyurkity Péter
Földcsuszamlás volt a 67P üstökösön
Az európai szakemberek szerint ez okozhatta a korábban megfigyelt nagy kitörést.
A Rosetta kapcsán utoljára arról írtunk, hogy végleg elbúcsúztak a landolóegységtől, a szonda küldetése pedig hamarosan szintén lezárul. A napokban egy korábbi megfigyelés alapján összeállított anyag jelent meg, amely több érdekességet is tartogatott a szakembereknek.
Az ESA hivatalos blogjában jelent meg a beszámoló, amely szerint egy február 19-én rögzített nagyobb kitörés természeti katasztrófa, pontosabban földcsuszamlás eredménye lehetett. A Rosetta ekkor, még az év elején figyelte meg az érdekes jelenséget, mégpedig alig 35 kilométeres távolságból, bár ehhez nagy adag szerencse is kellett, mert bár a kitörések előfordulását nem tudjuk megjósolni, az adott időszakban a legtöbb műszer éppen a szóban forgó területet figyelte meg. A mérések alapján összeállított időrendi sorrend vezetett el a tanulmány megszületéséhez, amire egészen mostanáig kellett várni.
Az adott napon az Atum-régió éppen kilépett az árnyékból, ennek során pedig valószínűleg egy komolyabb földcsuszamlás következett itt be (jó eséllyel a hőmérsékleti eltérés okozta belső feszültség miatt). A felvert sűrű por által visszavert fény felvillanások formájában jelent meg az OSIRIS-kamera által készített képeken, eközben pedig más műszerek a visszavert ultraibolya sugárzás, illetve a kibocsátott por esetében is hatalmas ugrást regisztráltak – a környéket körülvevő gáz hőmérséklete pedig mintegy 30 Celsius-fokkal emelkedett meg. Maga a szonda is bőven kapott a porból, hiszen az elkövetkező három órában csaknem 200 részecskét észleltek, miközben a szokványos érték ezekben a napokban 3-10 részecske között mozgott. A port egyébként a napfénynek kitett jég gyors elpárolgása, vagyis az így keletkező gáz ragadhatta magával, nagyobb törmelékfelhőt produkálva az üstökös körül.
A Rosetta a tervek szerint szeptember 30-án fejezi be küldetését, mégpedig az üstökös felszínébe csapódva. Az adatok kiértékelése természetesen ettől még folytatódni fog.
A Rosetta kapcsán utoljára arról írtunk, hogy végleg elbúcsúztak a landolóegységtől, a szonda küldetése pedig hamarosan szintén lezárul. A napokban egy korábbi megfigyelés alapján összeállított anyag jelent meg, amely több érdekességet is tartogatott a szakembereknek.
Az ESA hivatalos blogjában jelent meg a beszámoló, amely szerint egy február 19-én rögzített nagyobb kitörés természeti katasztrófa, pontosabban földcsuszamlás eredménye lehetett. A Rosetta ekkor, még az év elején figyelte meg az érdekes jelenséget, mégpedig alig 35 kilométeres távolságból, bár ehhez nagy adag szerencse is kellett, mert bár a kitörések előfordulását nem tudjuk megjósolni, az adott időszakban a legtöbb műszer éppen a szóban forgó területet figyelte meg. A mérések alapján összeállított időrendi sorrend vezetett el a tanulmány megszületéséhez, amire egészen mostanáig kellett várni.
Az adott napon az Atum-régió éppen kilépett az árnyékból, ennek során pedig valószínűleg egy komolyabb földcsuszamlás következett itt be (jó eséllyel a hőmérsékleti eltérés okozta belső feszültség miatt). A felvert sűrű por által visszavert fény felvillanások formájában jelent meg az OSIRIS-kamera által készített képeken, eközben pedig más műszerek a visszavert ultraibolya sugárzás, illetve a kibocsátott por esetében is hatalmas ugrást regisztráltak – a környéket körülvevő gáz hőmérséklete pedig mintegy 30 Celsius-fokkal emelkedett meg. Maga a szonda is bőven kapott a porból, hiszen az elkövetkező három órában csaknem 200 részecskét észleltek, miközben a szokványos érték ezekben a napokban 3-10 részecske között mozgott. A port egyébként a napfénynek kitett jég gyors elpárolgása, vagyis az így keletkező gáz ragadhatta magával, nagyobb törmelékfelhőt produkálva az üstökös körül.
A Rosetta a tervek szerint szeptember 30-án fejezi be küldetését, mégpedig az üstökös felszínébe csapódva. Az adatok kiértékelése természetesen ettől még folytatódni fog.