Gyurkity Péter
Sarki fényt fedeztek fel a Naprendszeren kívül
Egy tőlünk nem messze lévő barna törpén fedezték fel az érdekes jelenséget.
A sarki fény meglehetősen jól ismert jelenség, ezt a Földön mind az északi, mind pedig a déli sarkkörön túl megfigyelhetjük. Eddig kizárólag a Naprendszer különböző égitestjei esetében volt tudomásunk erről, most azonban csillagászok egy közeli törpecsillag estében is igazolva látják a feltételezést.
A Nature magazinban megjelent hosszabb cikkben arról számoltak be, hogy a tőlünk mintegy 18,5 fényévre lévő, LSR J1835+3259 névre keresztelt csillag - amely nagy valószínűséggel egy barna törpe, vagyis nem rendelkezik elég nagy tömeggel ahhoz, hogy belsejében stabil hidrogénfúzió jöjjön létre - a Jupiterhez hasonlóan pulzáló rádióhullámokat bocsát ki, amely az aurora jelenlétére utal. Ennek erőssége jócskán meghaladja a Naprendszerben eddig látottakét, hiszen a barna törpe magnetoszférája nagyjából 200-szor akkora, mint a Jupiteré, az azonban nem világos, hogy pontosan mi táplálja a jelenséget, hiszen esetünkben erre a Napból érkező részecskékre van szükség, míg a szóban forgó barna törpe maga is egy csillag.
Mintegy 15 évvel ezelőtt jöttek rá a területtel foglalkozó szakemberek arra, hogy a barna törpecsillagok egy része rádióhullámokat bocsáthat ki, ami azért volt meglepő, mert ezt korábban csakis a jóval fiatalabb csillagok esetében tartották lehetségesnek. A LSR J1835+3259 a világítótornyokra hasonlító pulzáló jelenséget mutat, ami erősen emlékeztet a Jupiternél látottakhoz, ezért is vélik úgy, hogy a sarki fény lehet a tettes - az eddigi becslések alapján a barna törpe magnetoszférájában akár 430 Jupiter is elférne. Elképzelhetőnek tartják, hogy egy közeli, a Földhöz hasonló méretű bolygó kering ezen magnetoszférán belül, folyamatosan szolgáltatva a különböző összetevőket (mint ahogy a Jupiternél az Io hold működik ebben közre a komoly vulkanikus tevékenysége révén).
A csapat úgy véli, hogy a barna törpecsillagok akár 10 százaléka is rendelkezhet aurorával, a rádióhullámok elemzése azonban fontos szerepet játszhat a Földhöz hasonló exobolygók vizsgálatában is, hiszen egyes vélemények szerint (a kívülről érkező sugárzás elleni védelemmel) ez az élet kialakulásában és megmaradásában is fontos szerepet játszhat.
A sarki fény meglehetősen jól ismert jelenség, ezt a Földön mind az északi, mind pedig a déli sarkkörön túl megfigyelhetjük. Eddig kizárólag a Naprendszer különböző égitestjei esetében volt tudomásunk erről, most azonban csillagászok egy közeli törpecsillag estében is igazolva látják a feltételezést.
A Nature magazinban megjelent hosszabb cikkben arról számoltak be, hogy a tőlünk mintegy 18,5 fényévre lévő, LSR J1835+3259 névre keresztelt csillag - amely nagy valószínűséggel egy barna törpe, vagyis nem rendelkezik elég nagy tömeggel ahhoz, hogy belsejében stabil hidrogénfúzió jöjjön létre - a Jupiterhez hasonlóan pulzáló rádióhullámokat bocsát ki, amely az aurora jelenlétére utal. Ennek erőssége jócskán meghaladja a Naprendszerben eddig látottakét, hiszen a barna törpe magnetoszférája nagyjából 200-szor akkora, mint a Jupiteré, az azonban nem világos, hogy pontosan mi táplálja a jelenséget, hiszen esetünkben erre a Napból érkező részecskékre van szükség, míg a szóban forgó barna törpe maga is egy csillag.
Mintegy 15 évvel ezelőtt jöttek rá a területtel foglalkozó szakemberek arra, hogy a barna törpecsillagok egy része rádióhullámokat bocsáthat ki, ami azért volt meglepő, mert ezt korábban csakis a jóval fiatalabb csillagok esetében tartották lehetségesnek. A LSR J1835+3259 a világítótornyokra hasonlító pulzáló jelenséget mutat, ami erősen emlékeztet a Jupiternél látottakhoz, ezért is vélik úgy, hogy a sarki fény lehet a tettes - az eddigi becslések alapján a barna törpe magnetoszférájában akár 430 Jupiter is elférne. Elképzelhetőnek tartják, hogy egy közeli, a Földhöz hasonló méretű bolygó kering ezen magnetoszférán belül, folyamatosan szolgáltatva a különböző összetevőket (mint ahogy a Jupiternél az Io hold működik ebben közre a komoly vulkanikus tevékenysége révén).
A csapat úgy véli, hogy a barna törpecsillagok akár 10 százaléka is rendelkezhet aurorával, a rádióhullámok elemzése azonban fontos szerepet játszhat a Földhöz hasonló exobolygók vizsgálatában is, hiszen egyes vélemények szerint (a kívülről érkező sugárzás elleni védelemmel) ez az élet kialakulásában és megmaradásában is fontos szerepet játszhat.