Informatika és tudomány

MTI

Matematikusok rájöttek, miért nincs meg a tavaly eltűnt maláj utasszállító

A katari Texas A&M University matematikusai szerint derékszögben zuhanhatott az Indiai-óceánba a maláj légitársaság MH370-es járata tavaly márciusban, ezért nem találhattak roncsokat a keresőcsapatok a katasztrófa után - olvasható a The Independent brit napilapban.

A Kuala Lumpurból Pekingbe tartó utasszállító repülőgépen 239 ember volt, amikor egy órával a felszállás után eltűnt a radarokról, és a feltételezések szerint az Indiai-óceán déli részén lezuhant 2014. március 8-án. A katari egyetemen dolgozó matematikus csapat most azt állítja, megtalálhatták az okát annak, hogy miért nem sikerült a keresésben részt vevő szakembereknek a maláj légitársaság MH370-es járatára utaló nyomokra, roncsdarabokra bukkannia.

A matematikusok számítógépes szimulációk segítségével modellezték mi történhetett az utasszállítóval, eredményeiket pedig a Notices of the American Mathematical Society című tudományos lapban jelentették meg. Véleményük szerint a járat 90 fokot bezáró szögben, orral csapódhatott a vízbe, amely azt jelenti, hogy egy percen belül lemerülhetett az óceán fenekére. Mindez megmagyarázná, hogy a keresőcsapatok miért nem találtak olajfoltokat vagy roncsdarabokat abban a térségben, ahol a gyanús szerint lezuhant a repülőgép.

"Az MH370-es járat utolsó pillanatinak rejtélye valószínűleg megoldatlan marad egészen addig, amíg meg nem találják és dekódolják a repülő fekete dobozát. Azonban a vizsgálat azt támasztja alá, hogy az utasszállító bukórepülésben, orral csapódott az óceánba" - nyilatkozta Goong Chen, a kutatás vezetője.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • matatom #19
    Majd elfelejtettem, hogy a "poemizálást" én tényleg valami hülye új kifejezésnek hittem, mert már találkoztam vele. Ezért nem is gondoltam, hogy a vitatkozásra gondolsz, és ezért is fikáztam, hogy milyen újdivatú, nem létezö kifejezést szajkózol. Természetesen elnézést, ha félregépelés volt.
  • matatom #18
    Eddig kivonatozva a válaszod a témára vonatkozóan: ...blalblabla...kretén...blablabla...kretének...blablabla...nincs olyan géptest ami akár 150km/h-val vízbe függölegesen becsapódva ne szenvedne el olyan sérülést, hogy utána olyan kevés roncs maradna.

    Nem vagyok szakértö, de nekik inkább hiszek, mert némi számolással és szimulációval is alátámasztották a mondandójukat. Te ellenben csak néhány kreténezéssel, a tanulmánynál is sokszorta hiányosabb adatokkal, és ha jól feltételezem az ujjadból szopott állításokkal.

    Ja, és mivel nehezen akaródzik neked az az olvasás, újra kiemelem: lehetnek roncsok, de jóval kevesebb feltételezhetö, mint 3 másik szimulált forgatókönyv szerint. Ez egyik, hangsúlyozom, egyik tényezö. Legalább ilyen fontos, ha nem fontosabb a géptest/roncsok gyors tengerfenékre merülése.

    "Ott szakadt ám meg az adás, nem szimplán ott jelentkeztek be utoljára, hanem valami nagy zaj, robbanás stb után statikus zaj hallatszott.
    Tehát eleve ott kezdödött a katasztrófa."
    Erröl nem hallotam, csak egy megszakadt mobil hívásról, ami eleve "alacsony" magasságonjöhetett létre, meg arról, hogy a Rolls-Royce hajtómüvek a Radarról való eltünés (alacsony repülési magasság?) után egy órával még jelet adott. Ezeknek amúgy semmi köze a zuhanási modellhez.
  • UUUU #17
    Ott szakadt ám meg az adás, nem szimplán ott jelentkeztek be utoljára, hanem valami nagy zaj, robbanás stb után statikus zaj hallatszott.
    Tehát eleve ott kezdödött a katasztrófa. De persze a feltételezni csak neked szabad, másnak nem, értem. Úgyanolyan tipikus troll válasz, mint a gépelésből fakadó betű lemaradása utáni grammarnácizás. Persze mit is várhatnánk olyantól, aki szerint csak neki szabad feltételezni.

    Átesést meg hagyjuk jó, mert egyszerűen egy nonszensz, hogy pár méterrel a víz elött esik át pont úgy a gép. hogy mint egy műugró aki vízbe érkezik. Ez a gép max belebucskázott volna a vízbe, de tuti nem pont merőlegesen érkezik nulla speeddel.
    Aki ilyet akar beemagyarázni az egyszerűen egy kretén és sose volt tisztában a repülés törvényeivel. Mint az ilyen fütyiséggel, hogy anyag és szerkezet rugalmasság. Hát hogyne a kretének nem láttak még magasból, a vizbe zuhanó nagy tömegű testet. Már pedig csak maga a Boeing 777-200ER üres gépteste több mint 142 tonna + az üzemanyag és utasok és a rakodótömeg. Ez pedig 200tonna felett volt. Jelenleg nincs olyan géptest ami akár 150km/h-val vízbe függölegesen becsapódva ne szenvedne el olyan sérülést, hogy utána olyan kevés roncs maradna, hogy amiatt ne lehessen megtalálni. Szóval ne erölködj. Innentől pedig felesleges egy másodpercnyi idöt is rád pazarolni.
    Utoljára szerkesztette: UUUU, 2015.08.12. 18:16:07
  • matatom #16
    Már megint hülyeségeket feltételezel, és olyan szavakat adsz a szerzök és az én számba, amiket egyikünk sem állított.
    A zöld emberkéket pedig szatirikus megjegyzésnek szántam gondolat ébesztés gyanánt. (Apropó: "poemizálás"??? )

    "Átesésről, a zuhanó gép mióta veszít a sebeségéből ? Megszünik a tömegvonzás?"
    Én és a tanulmányt készítök sem állítottak ilyent. Amit személyesen én hoztam fel példaként, azaz az áteséshez kis felhajtóerö, és kis szinte mindig a megszokottnál jóval alacsonyabb repülés sebesség kell. Szóval átesés elött és az azt követöen rövid ideig lehetett alacsony a sebesség föként, ha a magasság is minimális volt elötte.

    "Ráadásul utoljára nagy magaságon repült a gép, ott is jelentkezett be.Tehát már eleve kamu az egész történet az alacsony magasságról. De tudom neked a 10 600 méter is kis magasság."
    Ki beszél arról hogy a zuhanás 10600 m-en kezdödött? Ha abból indulsz ki, hogy mi az utolsó bejelentkezési magasság, akkor még mindig 10600 m-en kellene keresni, mert ott lebegne, nem? Ne légy már ilyan naív! Lehet, hogy lapos szögü kényszerleszállásra készülödtek a vízen (mint anno a Hudson folyón is sikerrel), és ekkor, mindössze pár 10 vagy 100 m-en történt egy sokkal rosszabb dolog, mondjuk egy átesés egy utolsó pillanatban történt visszakozás utáni hirtelen felrántás miatt. De felejtsük el az átesést, ez csak az én példám volt szemléltetés gyanánt. Ne vitatkozz vele, ha a tanulmányt kritizálod, mert ezt ök nem említik. Az iromány nemaz elözményeket kutatja, hanem arra keres és talál egy lehetséges magyarázatot, hogy miért nem találta sokáig semmit.

    "Mellesleg még közel 50 tonna rakodó tömeget is szállított. Ilyen magasságból zuhanó gép simán eléri a hangsebességet, lényegtelen, hogy 40 fokos szögben csapódik be vagy függőlegesen."
    Lehet, nem számolom ki (se megfelelö adatom se kedvem), de erröl itt senki sem beszélt. Olyan hülyeségeket, hogy nagy magasságról, direkt módn zuhant meredeken a vízbe eddig csak te fantáziáltál.

    "Ugyanúgy rengeteg roncs keletkezett volna. A szárnyai a belépő éleken akkora becsapodásnál azonnal szétszakadtak volna, de az orrész is úgy gyűrödött volna a géptest közepéig, mintha betonra zuhantak volna."
    Nos ha olvastad volna a tanulmányt, akkor tudnád, hogy a feltételezett sebesség és anyag/szerkezeti rugalmasság mellett nem így van. Ez csak a te áltad felvázolt senki álltal sem feltételezett eszement szcenáró szerint lenne így. És akkor még egyszer, hátha most megjegyzed: nem állítják hogy nem törhetett szét!

    A további vitát folytathatjuk, ha érdemben vitatod a tanulmány állitásait, miután bele is olvastál. A senki más által nem emlegetett, csak töled származó buta feltételezésekkel nem vitatkozom. Küzdj meg magad a saját démonaiddal.

    Tessék a tanulmány még egyszer, ha netán meggondolnád magad, és mégis komolyan állnál a témához: https://drive.google.com/file/d/0B_GNq3fZ9-vdSkFlVVFleFFuXzA/view?pli=1



    Utoljára szerkesztette: matatom, 2015.08.12. 13:54:45
  • UUUU #15
    Kevés lesz ám ide a poemizálás. A leggyengébb érvelési metódus, ráadásul a zöld emberkék maximum a te érveid, hiszen te magad írtad le.
    Átesésről, a zuhanó gép mióta veszít a sebeségéből ? Megszünik a tömegvonzás? Ráadásul utoljára nagy magaságon repült a gép, ott is jelentkezett be.Tehát már eleve kamu az egész történet az alacsony magasságról. De tudom neked a 10 600 méter is kis magasság.
    Kevés üzemanyagról amik az elöző érveid. Tisztában vagy te egyáltalán ennek a tipusnak a tömegével ? Mellesleg még közel 50 tonna rakodó tömeget is szállított. Ilyen magasságból zuhanó gép simán eléri a hangsebességet, lényegtelen, hogy 40 fokos szögben csapódik be vagy függőlegesen. Ráadásul arról se tudunk, hogy a hajtóművei leáltak e a függöleges zuhanás során, ami tovább gyorsíthatta. Ugyanúgy rengeteg roncs keletkezett volna. A szárnyai a belépő éleken akkora becsapodásnál azonnal szétszakadtak volna, de az orrész is úgy gyűrödött volna a géptest közepéig, mintha betonra zuhantak volna. Szóval ez a tanulmány egy nagy hülyeség.
  • matatom #14
    Én meg javaslom, hogy elöbb olvass bele a cikkbe, aztán kritizálj.
    Mégegyszer: senki nem mondta, hogy a gép teljesen ép maradt, csak, hogy a szög miatt, gyorsan a tengerfenékre sülyed, és kevésbé rongálódik, mint az esetek többségében.
    Ugyan nem valószínü, de pl. áteshet a gép kis magasságon is, ami után akár meredek szögben, relativ rövid gyorsulás és kis sebesség mellett is becsapódhat. Matemetikailag, és az alap fizikát használva, lehetséges ez ilyen becsapódás, és a számolás alapján ez a legvalószínübb, bármennyire hihetetlen. Mindenesetre semmivel sem hihetetlenebb, mint az hogy 2014-ben nyomtalanul eltünhet egy ekkora bazi gép, úgy hogy közel egy évig semmit sem találnak, holott hatalmas kutatómunkalett réfordítva, és modern technika került bevetésre.

    Nem tudom számodra mi a valószínübb, mondjuk a kis zöld emberkék által elkövetett rablás?
  • UUUU #13
    Javaslom probald ki minnel magasabbrol es sulyosabbkent a vizbecsapodast, aztan ne csodalkozz, ha darabokra torik par csontod a legoptimalisabb becsapodasi szogben is. Ja es persze fuggoleges becsapodas iranyithatatlanul mindossze 200km/h-val alacsony magassagbol. :) Gondolom a tudosok szerint egy mp alatt tengelyt valtott a brutal nehez repulogeptest es kozben nem is gyorsult a tomege miatt. :)
    Ez ugy balfaszsag ahogy van.
  • matatom #12
    A cikk megjelenése óta találtak olyan roncsdarabot Réunion szigetén, amely az elveszett géphez tartozhat. Mellesleg az ismert áramlatok elvihették a roncsdarabot oda ahol találták.

    "A nagy tudósok" meg egy olyan egyszerü jelenséget vettek alapul, amit te magad is kipróbálhatsz, ha szép, meröleges fejes után pl. kifeszített testtel hasra csattansz, amikor vízbe ugrasz. A különbség ég és föld, hidd el. Amúgy ezt a jelemséget a sziklaúgrók rendszeresen kihasználják, így nagy sebességgel érkeznek a vízbe és gyorsan merülnek mélyre sérülés nélkül, ahelyett hogy belehalának a becsapódás okozta sérülésekbe. Amúgy meg senki sem mondta, "hogy nincs roncs", csak azt hogy ezért nem találtak.

    Tessék a részletes tanulmány és a szimuláció.

    Én beleolvastam. Amellett, hogy 5 becsapódási módot is vizsgálnak, valamint nyilvánvalóan hanyagolnak egyes tényezöket, vagy pl. olyan feltételezéskböl indulnak ki, hogy alacsony volt a sebesség (max. kb. 200 Km/h), közel üres az üzemenyagtartályt, stb., mégis ez a forgatókonyv magyarázza a legjobban, hogy miért nem találtak anno semmit. Amúgy meg a végkövetkeztetés az, hogy egyértelmü válasz nincs, amíg a feketedoboz sincs meg.

  • UUUU #11
    Tehát, ha orral csapodik be a gép, akkor nem maradnak roncsok ? Talán sebessége se volt a becsapódásánál és lemerült mint egy tengeralattjáró?
    Eleve azt se tudják hol csapodott be, a tenger pedig nagy és áramlásokkal teli.
    Erre a nagy tudósok kimatekozzák, hogy függőlegesen lemerült a gép és ezért nincs roncs. Mikor kell kacagni?
  • felemelő #10
    Egy egész repcsi szőröstől bőröstől eltűnt?
    Sok milliót ér egy ilyen?

    Akkor tudom, a magyar kormány tette zsebre :)
További bejegyzések a fórumban...