SG.hu
Erős kritika érte Meloni és Musk Starlink-üzletét
Meloni olasz miniszterelnök azt mondta, hogy nincs olyan európai állami alternatíva, amely megfelelne Musk saját műholdas kommunikációs rendszere, a Starlink által kínált biztonságos szolgáltatási szintnek. Christophe Grudler francia centrista európai parlamenti képviselő, aki az Európai Parlament munkáját vezette az IRIS2 - a Starlink uniós megfelelőjének létrehozásánál - Meloni indoklását a Muskkal való lehetséges megállapodásra vonatkozóan „nem igaznak” nevezte.
Egy ötéves, 1,5 milliárd eurós, a befejezéshez közel álló megállapodás értelmében Olaszország a Musk-féle Starlink rendszert használná biztonságos katonai és kormányzati kommunikációra. Egy Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek és Andrius Kubilius űrkutatási biztosnak címzett megsemmisítő levélben azonban Grudler nem érti, hogy Olaszország miért nem inkább az uniós alternatívákat használja. 2025-től Olaszország teljes körű hozzáférést kap az EU műholdkapacitások összevonására irányuló kormányközi programjához (GOVSATCOM), amely - mint Grudler írja - „teljes mértékben képes lesz kielégíteni Olaszország azonnali igényeit”. Az olasz kormány ezután kap hozzáférést az IRIS2 kapacitásaihoz, amely 2027 és 2030 között lépcsőzetesen áll majd rendelkezésre, és amelynek célja, hogy felülmúlja a Starlink képességeit.
Grudler három fő érvet hoz fel az üzlettel kapcsolatban. Először is úgy véli, hogy a megállapodás sérti Olaszország szuverenitását és biztonságát. Az olasz hadsereg „ki lenne szolgáltatva Musk döntéseinek”. Grudler megjegyzi, hogy már előfordult, hogy Musk utasítást adott az ukrán Starlink kommunikációs rendszer kikapcsolására egy az orosz hadihajók elleni dróntámadásnál. Másodszor, az üzlet a közpénzek „extravagáns” pazarlása lenne. Olaszország öt éven keresztül évente 300 millió eurót költene, ami megegyezik a 27 uniós ország hasonló szolgáltatásokra fordított jelenlegi összesített kiadásával. Az olasz adófizetők lennének tehát a Starlink-üzlet „elsődleges áldozatai” - mondta. Harmadszor, a levél szerint az alku ártana Olaszország 70 000 fős űripari szektorának, mivel „az Egyesült Államokban, nem pedig Európában - vagy Olaszországban” teremtene munkahelyeket.
Továbbra is kételyek merülnek fel az olasz kormány azon állításával kapcsolatban, hogy a Starlink-en keresztül történő kiterjesztett biztonságos műholdas kommunikációra katonai célokra van szükség - különösen annak fényében, hogy az országnak kiváló eredményei vannak a kommunikációs infrastruktúra terén. Egy bizottsági jelentés szerint például Olaszország 2023-ra 99,5%-os 5G nagysebességű mobil lefedettséget ért el, jóval megelőzve számos uniós országot.
Míg a Starlink nagy sávszélessége háborús időkben értékes lehet, a katonai kommunikáció békeidőben - a GPS-koordináták továbbítása, a drónok képeinek átvitele vagy az egységek közötti üzenetek továbbítása - jellemzően sokkal csekélyebb sávszélességet használ. Az 1,5 milliárd eurós költséggel járó üzletet látó olasz adófizetők talán meglepődnének, ha megtudnák, mire használhatják végül a Starlinket a katonáik: videohívásokra a családdal, filmek streamelésére vagy pornográfia elérésére. A meglepetést akár harag is válthatja, hiszen az olasz adófizetők az IRIS2 programhoz is hozzájárulnak, amelynek költségvetése 12 évre 10,6 milliárd euró. A Muskkal kötött megállapodás magas költségeinek egyik lehetséges magyarázata az lehet, hogy a jelenlegi Starlink-szerződésekről szóló nyilvánosan elérhető információk szerint a szolgáltató most először vállalja egy minimális sávszélesség mindenkori biztosítását.
Brüsszelből egyre nagyobb nyomás nehezedik Meloni üzlethez való hozzáállására. Az EU-tagállamok kiállnak az IRIS2 mellett, és az európai parlamenti képviselők vitát tartanak a biztonságos kommunikációról. Meloni tagadta mindazt, hogy Olaszország és a SpaceX között megállapodás született volna, mindazt, hogy négyszemközt tárgyalt volna az ügyről Muskkal.
Egy ötéves, 1,5 milliárd eurós, a befejezéshez közel álló megállapodás értelmében Olaszország a Musk-féle Starlink rendszert használná biztonságos katonai és kormányzati kommunikációra. Egy Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek és Andrius Kubilius űrkutatási biztosnak címzett megsemmisítő levélben azonban Grudler nem érti, hogy Olaszország miért nem inkább az uniós alternatívákat használja. 2025-től Olaszország teljes körű hozzáférést kap az EU műholdkapacitások összevonására irányuló kormányközi programjához (GOVSATCOM), amely - mint Grudler írja - „teljes mértékben képes lesz kielégíteni Olaszország azonnali igényeit”. Az olasz kormány ezután kap hozzáférést az IRIS2 kapacitásaihoz, amely 2027 és 2030 között lépcsőzetesen áll majd rendelkezésre, és amelynek célja, hogy felülmúlja a Starlink képességeit.
Grudler három fő érvet hoz fel az üzlettel kapcsolatban. Először is úgy véli, hogy a megállapodás sérti Olaszország szuverenitását és biztonságát. Az olasz hadsereg „ki lenne szolgáltatva Musk döntéseinek”. Grudler megjegyzi, hogy már előfordult, hogy Musk utasítást adott az ukrán Starlink kommunikációs rendszer kikapcsolására egy az orosz hadihajók elleni dróntámadásnál. Másodszor, az üzlet a közpénzek „extravagáns” pazarlása lenne. Olaszország öt éven keresztül évente 300 millió eurót költene, ami megegyezik a 27 uniós ország hasonló szolgáltatásokra fordított jelenlegi összesített kiadásával. Az olasz adófizetők lennének tehát a Starlink-üzlet „elsődleges áldozatai” - mondta. Harmadszor, a levél szerint az alku ártana Olaszország 70 000 fős űripari szektorának, mivel „az Egyesült Államokban, nem pedig Európában - vagy Olaszországban” teremtene munkahelyeket.
Továbbra is kételyek merülnek fel az olasz kormány azon állításával kapcsolatban, hogy a Starlink-en keresztül történő kiterjesztett biztonságos műholdas kommunikációra katonai célokra van szükség - különösen annak fényében, hogy az országnak kiváló eredményei vannak a kommunikációs infrastruktúra terén. Egy bizottsági jelentés szerint például Olaszország 2023-ra 99,5%-os 5G nagysebességű mobil lefedettséget ért el, jóval megelőzve számos uniós országot.
Míg a Starlink nagy sávszélessége háborús időkben értékes lehet, a katonai kommunikáció békeidőben - a GPS-koordináták továbbítása, a drónok képeinek átvitele vagy az egységek közötti üzenetek továbbítása - jellemzően sokkal csekélyebb sávszélességet használ. Az 1,5 milliárd eurós költséggel járó üzletet látó olasz adófizetők talán meglepődnének, ha megtudnák, mire használhatják végül a Starlinket a katonáik: videohívásokra a családdal, filmek streamelésére vagy pornográfia elérésére. A meglepetést akár harag is válthatja, hiszen az olasz adófizetők az IRIS2 programhoz is hozzájárulnak, amelynek költségvetése 12 évre 10,6 milliárd euró. A Muskkal kötött megállapodás magas költségeinek egyik lehetséges magyarázata az lehet, hogy a jelenlegi Starlink-szerződésekről szóló nyilvánosan elérhető információk szerint a szolgáltató most először vállalja egy minimális sávszélesség mindenkori biztosítását.
Brüsszelből egyre nagyobb nyomás nehezedik Meloni üzlethez való hozzáállására. Az EU-tagállamok kiállnak az IRIS2 mellett, és az európai parlamenti képviselők vitát tartanak a biztonságos kommunikációról. Meloni tagadta mindazt, hogy Olaszország és a SpaceX között megállapodás született volna, mindazt, hogy négyszemközt tárgyalt volna az ügyről Muskkal.