Balázs Richárd

Hogyan épül fel a téridő a kvantum-összefonódásból?

Egy új tanulmány jelentős lépést tett az általános relativitás és a kvantummechanika egységesítése felé a téridő kvantum-összefonódásból történő kialakulásának magyarázatával.

A fizikusok és matematikusok együttműködéséből született tanulmány lehet az első lépés a rég áhított "minden elmélete" felé, ami egyesítené az általános relativitást és a kvantummechanikát. A munka az elméleti tudósok által az egységesítés szempontjából legígéretesebbnek tartott holografikus-elvre összpontosul. Az elv szerint háromdimenziós térben a gravitáció leírható egy, a teret körülvevő kétdimenziós felület kvantummechanikájával, vagyis a tér három dimenziója kiemelkedhet a felszín két dimenziójából. A folyamat pontos működési elve azonban nehezen értelmezhető volt.

Az új tanulmány szerzői, Hirosi Ooguri, a Tokiói Egyetem, valamint Matilde Marcolli, a Caltech matematikusa azt igyekeznek bizonyítani, hogy a kvantum-összefonódás a megoldás kulcsa. A kvantum-összefonódás az a jelenség a kvantummechanikában, amikor két objektum kvantumállapota között összefüggés van olyan értelemben, hogy a teljes rendszer kvantumállapotát nem lehet a részrendszerek kvantumállapotának megadásával leírni. Egy kvantumelmélet alkalmazásával, ami nem foglalja magába a gravitációt, bemutatták, hogyan számítható ki a gravitációs kölcsönhatások három dimenzióban forrásául szolgáló energiasűrűség a felszín kvantum-összefonódási adataiból. Ez hasonló az emberi test belső állapotának kétdimenziós röntgenfelvételekkel történő diagnosztizálásához.


Mindez lehetővé tette számukra a kvantum-összefonódás egyetemes tulajdonságainak értelmezését az energiasűrűség feltételeiként, amit bármelyik konzisztens gravitációs kvantumelmélet kielégíthet, anélkül, hogy ténylegesen magába foglalja a gravitációt. Ooguri és Marcolli munkája bebizonyítja, hogy ez a kvantum-összefonódás hozza létre a gravitációs elmélet extra dimenzióit. "Tudtuk, hogy a kvantum-összefonódásnak köze van az általános relativitás és a kvantummechanika egyesítéséhez, mint a fekete lyuk információs paradoxon és a tűzfal paradoxon" - magyarázta Ooguri. "Tanulmányunk új fényben tünteti fel a kvantum-összefonódás és a téridő mikroszkopikus szerkezete közötti összefüggést, pontos számításokkal támasztva alá. A kvantumgravitáció és -információ közötti interfész egyre fontosabbá válik mindkét terület számára. Magam az információs tudósokkal együttműködve folytatom tovább a kutatás e vonalát"

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • gforce9 #135
    "Ha az történne amit te szeretnél bizonygatni, akkor a foton energiája, ebből következően a foton frekvenciája rohamosan csökkenne."

    Nem kell bizonyítani mert már bizonyították. És kurvára nem az jön ki belőle, amit te sugallni szeretnél. Ezen is hiába pattogsz. A fénynek megvan a kész leírása és köszöni szépen jól működik. A te "modelled" meg egy egyszerű tantermi kísérletet sem tud reprodukálni.
  • gforce9 #134
    Ismét csak duma és mosakodás. Mit maszatolsz tükörről meg lencséről meg gravitációról? Résről volt szó. Még mindig nem adtál rá magyarázatot.
  • Astrojan #133
    Bizonyíték, hogy nemcsak egyenes vonalban haladhat a fény, amennyiben valami zavaró dolgot teszel elé vagy a közelébe, akármilyen hihetetlen, pl:

    Tükör. Fogj egy tükröt és tükrözd vele a napsugarat. A fény nem megy tovább egyenesen hanem visszafordul.
    Nagyító lencse. A fény nem egyenes vonalban halad tovább.
    Üvegszál.
    Gravitációs hatás, mondjuk a Nap mellett.

    A kísérletekből viszont az jön ki hogy részecskeként terjed a fény, a Compton Nobel az smafu?

    "..innen indult és ide érkezett akkor közé lehet egyenest húzni."

    Fel nem foghatod, hogyha a két pont között nem kenődött szét a foton energiája akkor a foton egy egyenes mentén jött?

    Ha az történne amit te szeretnél bizonygatni, akkor a foton energiája, ebből következően a foton frekvenciája rohamosan csökkenne.

    De nem csökken, milliárd fényéveken keresztül sem.

    Tehát nemcsak egyenest lehet húzni a 2 pont között, hanem a foton ezen az egyenes vonalon halad. Függetlenül attól, hogy kidolgozott e valaki hullámelméletet vagy sem.
  • defiant9 #132
    Köszönjük a válasznak tűnő bullshit-et, irreleváns példákkal hogy mi történhet a fénnyel. A kérdés továbbrra is az hogy itt mi történik.
    Mi az a hatás ami miatt a koherens fénysugár hullámhegy-hullámvölgy mintázatot vesz fel.

    "De nem érted, hogy nem csak egyenes vonalban haladhatnak?"
    Egyébként erre van valami bizonyítékod? Miközben haladnak folyamatosan nyomon tudod követni a fotonokat? Nem. Csak a fölhözragadt világnézetebe annyi fér bele hogyha innen indult és ide érkezett akkor közé lehet egyenest húzni. A kísérletekből viszont az jön ki hogy hullámkánt terjednek. Tényleg nem érzed legbelül sem hogy nem stimmel az elméleted? Az a gond hogy ez nem határtudomány, sulinet szintű tananyag, Huygens már többszáz éve kidolgozta a fény hullámelméletét.
    Huygens-Fresnel elv
  • gforce9 #131
    Erről beszélt, szabadon haladt. A rés az nem lencse. Akármennyire is azt szeretnéd. Egy ilyen egyszerűen mérhető effektust sem képes reprodukálni a modelled. Ennyi. Ennyit ér.
  • Astrojan #130
    De nem érted, hogy nem csak egyenes vonalban haladhatnak? Akkor mennek egyenesen ha nincs zavar. A kvazárról ezért ezer milló évig jönnek egyenesen.

    Aztán eléteszed a tenyeredet és pukk, elnyelődik, megszűnik. Eléteszel egy nagyítót és a pálya meghajlik. Ha elmegy egy gravitációs lencse mellett akkor is meghajlik.

    És konkrétan nem érdekel az a mechanizmus hogy mi történik a fotonnal amikor kapcsolatba lép az anyaggal, erőterekkel.

    Az érdekel amikor szabadon halad a foton. Ekkor egyenes vonalon halad. Ennyi.
  • defiant9 #129
    Fókuszáljunk csak a résre és a mögötte megjelenő interferencia mintára.
    Elindul egy vörös lézer fénynyaláb 660nm hullámhossz.
    Adott egy rés, legyen a szélessége 10x hullámhossz. A résen átjutó fotonok jelentős része miért nem a középpontba érkezik ha elméleted szerint csak egyenes vonalban haladhatnának?

    (konkrétan mi történik a szélekre érkező fotonokkal, mi az ami miatt 'eltérülnek' az egyenes vonaltól.
    Utoljára szerkesztette: defiant9, 2015.06.24. 07:09:51
  • Astrojan #128
    Igen, vannak az egyedi fotonok, ezek részecskék. Ezek soha nem hullámok, nem hullámzik semmi. Ami hullámtulajdonsággal mi, emberek felruházzuk az annyi, hogy 1 hullámhosszon belül (ami csupán egyfajta periodicitást jelent) a fotont felépítő 4 részecske egymáshoz képest való helyzete változik. Ebből ered, hogy egyszer elektromos tulajdonságot mutat (kifelé), nagyedhullámhosszal (periódussal) később meg mágneses tulajdonsága lesz a komplexnek a belső árnyékolások miatt.

    Ezt a tulajdonságváltozást érzékeljük mi hullámszerűnek. De ez csak a tulajdonságok időbeli váltakozása, ami spirális mozgás során kialakul a foton részecske komplexben.

    Tehát a valóságban nem létezik semmiféle hullám, csak a tulajdonságok váltakoznak.

    Vegyünk egy rést, ami legyen egy apró lyuk (camera obscura). Ez lencseként szuperál, tehát semmiképpen nem kenődik az ezen keresztülhaladó foton, mert akkor nem kaphatnál leképezést hanem csak homályos foltot. Éles leképezést csak akkor kaphatsz ha a foton egyenesen halad. Ha kúpszerűen szétterjedne akkor nem tudnál fényképezni vele.

    A rés az akadály ebben az értelemben, egy lencseként viselkedő akadály.

    A foton pici, nem golyó hanem 4 egymás körül keringő részecske ami közben c sebességgel halad egy DNS kettős spirálszerű pályán (mintegy sodrott cérna szerű útvonalon, kifeszített cérna).

    A lézerfény nem összefonódott foton, hanem kristályos foton, ahol az azonos frekvenciájú fotonok azonos fázisban rendeződnek mintegy kristályos szerkezetet alakítva ki. Elektromos töltéseikkel kapcsolódnak egymáshoz egyszer vízszintes irányban, majd negyedhullámhosszal később függőleges irányban stabilizálva a kapcsolatot. Ez egy közönséges elektrosztatikus összetartó erő ami periodikusan alakul ki negyedhullámhosszanként váltakozva.
  • defiant9 #127
    "Már hogy lenne igaz egyetlen fotonra? Nagyon tévedsz, ez a kép semmiképpen nem az egyedi fotonok viselkedését mutatja."
    Tehát vannak az egyedi fotonok amik máshogy viselkednek mint a belőlük felépülő fény? A modell szerint minden egyes foton önálló hullám, és ezen kis elemi hullámok összességéből áll össze egy nagyobb jól érzékelhető hullám. Ezt mutatja a rés is, ami hullám kiinduló pontként szuperál.

    "Én azt mondtam, ha a foton(ok) elé bármiféle akadályt teszel akkor az elhajlik vagy elnyelődik"
    A rés az akadály? Hogyan kell elképzelni? Nekicsapódik a fotongolyó a szélének? Mekkora a fotongolyó? Miért olyan a szóródási minta mint egy hullámé? Ha szélesebb a rés akkor miért nem látjuk hogy ugyanennyi foton szétszóródik ugyanilyen minta szerint?

    "az összes úgy viselkedik mintha csak egy darab foton lenne"
    Ezt meg hogy? A holdra érkező lézerfoton össze van kapcsolva a az oda épp kilőttel? Ne vetíts már ilyen összefonódás szerű koncepciót amikor kijelentetted hogy az egy bullshit.

    " egymás mellé rendeződnek, "kristályosan""
    Várnám az elméleted által adott magyarázatot a belinkelt videón látható minta kialakulására.
  • Astrojan #126
    Már hogy lenne igaz egyetlen fotonra? Nagyon tévedsz, ez a kép semmiképpen nem az egyedi fotonok viselkedését mutatja.

    Minden fényforrásból egyesével érkeznek a fotonok, csak gyakrabban, sokan.

    És azt ki mondta neked, hogy a fotonok egyenesen mennek tovább? Én azt mondtam, ha a foton(ok) elé bármiféle akadályt teszel akkor az elhajlik vagy elnyelődik. Ha nem teszel akadályt akkor egyenesen halad.

    Egyenesen halad a foton és egyenesen halad a lézerfény is. Szörnyű nagy logikai bakugrás amit írtál, mert a lézergenerátor egyformára szelektálja a fotonokat és az összes úgy viselkedik mintha csak egy darab foton lenne (ideális esetben).

    Ez pontosan azt jelenti, hogy az egyetlen foton is egyenes vonalban halad ugyanúgy mint amikor koherensen egymás mellé rendeződnek, "kristályosan".

    Ez a rendeződés egyébként a foton elektromos töltései miatt történhet meg, lásd yin-yang fotonmodell, http://astrojan.zz.mu/foton.htm
    Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2015.06.23. 11:13:58