Balázs Richárd

Időálca az üzeneteknek

Titkos üzeneteket rejthet el egy fényvillanásban az úgynevezett "időálcázás", elrejtve az információt az illetéktelenek elől.

A láthatatlansági álcázáshoz hasonlóan, az időálcázás lényege is az, hogy eltüntessen valamit. A különbség a tér- és az időbeliség között keresendő. A módszer az optikai szálakban utazó fény manipulálásában rejlik.

Képzeljünk el egy úton haladó kocsisort, melyek közül egyesek időnként lelassítanak, hogy átengedjék a gyalogosokat. Amikor ezek az autók újra felveszik a forgalom ütemét és beérik a többi autót, senki sem mondaná meg, hogy meg kellett-e állniuk útjuk során, vagyis a gyalogosok jelenléte rejtve marad, álcázva lesz. A fotonok útja ugyanígy megváltoztatható, hogy rövid réseket hozzanak létre, ahol az információ biztonságban rejtőzhet.

Tavaly az Indiana állambeli Purdue Egyetem létrehozott egy álcát, ami másodpercenként 1,5 gigabit rejtett adat átvitelére képes, vagyis elég gyors a valós kommunikációhoz. Az egyetlen probléma az volt, hogy annyira jól elrejtették az üzenetet, hogy senki sem tudta elolvasni. Ezt a gondot orvosolták most. "Ezzel az új eszközzel nem csupán úgy tekinthetünk az álcákra, mint az információ gátjaira, de a kommunikáció átvitelének egy módjára is" - mondta Joseph Lukens, a Purdue villamosmérnöke. "Az egyik ember semmit sem lát, a másik viszont mindent"

Lukens és munkatársai két különböző kommunikációs csatornát hoztak létre két különböző frekvenciára hangolt lézer alkalmazásával. Az egyik egy általános frekvencia, míg a másik egy idő-álcázott csatorna, ami rejtve marad, ha nem tudjuk, hogy ott van. Mindkét lézer fotonjai ugyanazon szálon haladtak végig, az üzenet címzettjének azonban a megfelelő csatornára kell hangolnia, hogy megkapja a titkos információt. Az álca nem csak eljuttatta az üzeneteket, de sikeresen hárította el az információ összezavarására tett külső próbálkozásokat is.

Egy napon egy hasonló eszköz nagy előrelépéseket eredményezhet a jelenlegi kommunikációs rendszerekben, vélekedett Moti Fridman, az izraeli Bar-Ilan Egyetem szakértője. "Ahogy egyre közelebb kerülünk a jelenlegi adatátviteli rendszerek korlátaihoz, kreatív ötletekre van szükségünk a sávszélesség minimális változtatásokkal történő növelésére" - mondta. "Ez egy kiváló példa, ami álcázásra is használható"

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Vol Jin #11
    Valószínű, hogy az lehet, amire gondolsz. Megy egy kamu adatfolyam, ami mellett elküldenek egy igazit alacsonyabb bitrátával, és a zavaró jelet kiszedik belőle. Ezt úgy tudnám elképzelni, hogy a jelet újra alkotó berendezés (ha nem fénykábel lenne, hanem analóg eszköz, akkor erősítőnek hívnánk (kurvára zavaró, hogy nem jut eszembe a neve)), Tehát ami azonosítja, hogy most egy, most nulla, és a másik oldalán a vonalon elismételgeti, de magasabb, szabványos jelszinten, nem úgy, ahogy csillapítva megkapta a bemenetén.

    Amikor PCM berendezésekkel foglalkoztam, még tudtam a nevét, de vagy 15 éve gazdasági vonalra mentem át....

    Na szóval arra gondolok, hogy a vevő nem csak 0 meg 1 értékeket ismer fel, hanem a 0 és 1 mellett a 0,2 és 1,2-t is felismeri és a rejtett jel akkor 0, ha a fogott jel 0 vagy 1, és akkor 1 a rejtett jel, ha a fogott az 0,2 vagy 1,2.

    Persze ehhez olyan berendezés kell, ami nem végzi szabványosan a munkáját, és a 0,2.t nem kerekíti 0-nak, az 1,2-t meg 1-nek. Mert alapban ezt csinálják, hogy az a zaj, meg a torzítás, ami a távolság és a kábelbe különböző szögben belépett fotonok eltérő úthosszúsága miatti "szellemképeffektus" hatására torzul.

    Vagy nem tudom mire gondoltak. Talán arra, hogy egy lomha jelbe beleszőnek egy fürgébb, de alacsonyabb intenzitású jelfolyamot, és a zaj az információ itt is?
  • NEXUS6 #10
    Hát vesszek meg ha értem, hogy miről szól a cikk, pedig egy tájékozott ámátőr szintjén azért tartok szerintem.

    Szal ez egyrészt valami időosztásos rendszer lehet, ahol összekeverik a a csomagok sorrendjét is, de pl ha fél másodperces intervallumokat nézünk, akkor ezek visszaállíthatók. Ha nem számít a lag, akkor hosszabb idő tartamot vehetünk és akkor még alaposabb a titkosítás. Mondjuk tényleg az üzenet végén kapjuk meg a kulcsot, akkor az üzenet, akármilyen hosszú lejöhet, de csak a végén tudjuk elolvasni.

    Nem tudom, hogy ez van-e a cikkben, de valami hasonló egy sima CD-n is van, ott sem egymás után jönnek az adatok, hanem keverve. Csak ott az adatveszteség csökkentése, a visszaállíthatóság és nem a titkosítás miatt.

    Aztán ahogy nézem mindezt rárakják valami frekvencia modulációval egy nyilvános csatornára, mondjuk szórt spektrummal, frekvencia ugrásos módszerrel. Titkosításnak nagyon jó, meg valszeg több csatornát is titkosan egymásra lehet nyomni.

    De a lényeg az hogy az időosztásos rendszer milyen frekvenciával, átviteli sebességgel műxik, mert az jelenti a maximális átviteli sebességet. Persze lehet veszteségmentesen tömörített anyagot is nyomatni.

    Így első blikkre nem jön át, hogy mi az az újdonság, amiről a cikk szól, mert a mai rendszerek is kb így működnek!
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2014.12.02. 15:27:33
  • noland #9
    Nem. Ez az un. időkódolás. Most kódolják le az üzenetet, majd évek múlva mikor létre tudják hozni a kulcsot, bárki dekódolhatja. A módszer egyben alapja az időutazásnak is, a jövőbe lehet vele üzit küldeni. :)
  • norbre #8
    na de itt egy kvabonyolult módszer, amit elsőre azok se tudtak dekódolni akik kitalálták.. aztán megvan a kulcs.. viszont innentől bárki ugyanúgy dekódolhatja.. akkor miért jó hogy ilyen bonyolult? :)
  • culas25hc #7
    De ha nem lenne módszer, akkor megint értelmetlen lenne a kódolás :D
  • Dodo55 #6
    "Lukens és munkatársai két különböző kommunikációs csatornát hoztak létre két különböző frekvenciára hangolt lézer alkalmazásával. Az egyik egy általános frekvencia, míg a másik egy idő-álcázott csatorna, ami rejtve marad, ha nem tudjuk, hogy ott van."

    Na most itt vagy két eltérő hullámhosszú fényről van szó, vagy a frekvencia alatt nem a fény frekvenciája értendő, hanem az adatátvitel frekvenciája (bitrátája). Inkább az utóbbi szerintem, mert egy eltérő hullámhosszú fényáram az detektálható lenne, plusz az "időálcázás" kifejezés is jobban illik az utóbbira.
  • halgatyó #5
    "Igen, van szuper álcázó ruhánk. Csak nem találjuk!" :-))
  • norbre #4
    ööö lehet hogy láma vagyok a dologhoz, deeee fölöslegesnek tűnik az álcázás ha van módszer amivel olvasható a kódolt üzenet..
  • Tetsuo #3
    LOL Welcome to the SG.
  • verge175 #2
    Ennek igy semmi ertelme, mintha tul misztikusan akarnak megfogalmazni azt, hogy az egyik fenysugar eltakarja a masikat.
    Pedig nyilvan bonyolultabb a dolog, csak a cikkiro(fordito) sincs fingja se, hogy mirol van szo, ezert idetolta ezt az ertelmezhetetlen irast.