Balázs Richárd
A kíváncsiság jó hatással van az agyműködésre
Minél kíváncsibbak vagyunk egy témával kapcsolatban, annál könnyebb megjegyezni a kapcsolódó információkat. Mindez nem tűnik különösebben tudományosnak, amerikai kutatók azonban fMRI vizsgálatokkal több érdekességet is találtak. A Neuron szaklapban megjelent új kutatás betekintést nyújt az agyban zajló változásokba, amit a kíváncsiság gerjeszt.
"Felfedezésünknek igen messzire nyúló hatásai lehetnek az emberekre, mivel megmutatja, hogyan befolyásolja a memóriát egy belső motiváció, a kíváncsiság. Eredményeink új módszereket eredményezhetnek az iskolai és egyéb tanulási folyamatok fejlesztéséhez" - nyilatkozott a tanulmány vezetője, dr. Matthias Gruber, a davis-i Kalifornia Egyetem tudósa.
A tanulmányhoz a kísérletben résztvevők mindenekelőtt saját kíváncsiságukat értékelték egy feladványsorozat válaszaival kapcsolatosan. Amikor a későbbiekben eléjük tárták a kérdéseket, a kutatók 14 másodperc szünetet iktattak be, melyben a témához nem kapcsolódó, semleges arcot mutattak a résztvevőknek. Ezután egy váratlan memória tesztet végeztek el a bemutatott arcokról és csak ezt követték a kérdésekre adandó válaszok. A kísérlet során fMRI leképezéssel figyelték a résztvevők agyában bekövetkező változásokat.
A tanulmány három fontos eredményt hozott. Az első, ahogy azt várták is, amikor valakit nagyon foglalkoztat a kérdésre adandó válasz, jobban elsajátítja az információt. Ennél jóval érdekesebb volt, aki megfelelő kíváncsisággal közelítette meg a témát, annál a teljesen független információ - esetünkben az arcfelismerés - is jobban rögzült, amire alapesetben senki nem volt kíváncsi. Az információ 24 óra elteltével történő felidézése is hatékonyabb volt azoknál, akik a kíváncsiság állapotában szerezték meg. "A kíváncsiság olyan állapotba helyezheti az agyat, ami egy örvényszerű tanulást és tárolást tesz lehetővé, minden mást is beszippantva a számunkra érdekes anyag mellett" - magyarázta dr. Gruber.
Az agyletapogatásokból az is kiderült, hogy a kíváncsiság stimulálása serkenti az agy jutalommal kapcsolatos területeinek tevékenységét, dopamint termelést eredményezve. "Kimutattuk, hogy a belső motiváció gyakorlatilag ugyanazokat az agyterületeket mozgósítja, melyek a kézzelfogható, külső motiváció esetén is érintettek" - magyarázta Gruber.
A kutatók azt is felfedezték, hogy amikor a kíváncsiság motiválja a tanulást, felerősödik az új emlékek létrehozásában szerepet játszó agyterület, a hippokampusz aktivitása is, valamint a hippokampusz és a jutalommal kapcsolatos területek kölcsönhatása. "Vagyis a kíváncsiság mozgósítja a jutalom-rendszert és a rendszer valamint a hippokampusz közötti kölcsönhatások olyan állapotba helyezik az agyat, ami ideális az információk elsajátításához és tárolásához, akkor is, ha az információ nem különösebben fontos vagy érdekes" - magyarázta dr. Charan Ranganath, a kísérletek főfelügyelője.
A felfedezéseknek hatása lehet a gyógyászatra és azon kívüli területekre is. Például a dopamintól függő agyi áramkörök a kor előrehaladtával veszítenek funkciójukból. A motiváció és a memória között kapcsolat megismerése segíthet az idősebbek emlékezetének frissen tartásában, a mentális rendellenességekkel küzdők kezelésében, vagy akár az iskolai és a munkahelyi ismeretek jobb elsajátításában is.
"Felfedezésünknek igen messzire nyúló hatásai lehetnek az emberekre, mivel megmutatja, hogyan befolyásolja a memóriát egy belső motiváció, a kíváncsiság. Eredményeink új módszereket eredményezhetnek az iskolai és egyéb tanulási folyamatok fejlesztéséhez" - nyilatkozott a tanulmány vezetője, dr. Matthias Gruber, a davis-i Kalifornia Egyetem tudósa.
A tanulmányhoz a kísérletben résztvevők mindenekelőtt saját kíváncsiságukat értékelték egy feladványsorozat válaszaival kapcsolatosan. Amikor a későbbiekben eléjük tárták a kérdéseket, a kutatók 14 másodperc szünetet iktattak be, melyben a témához nem kapcsolódó, semleges arcot mutattak a résztvevőknek. Ezután egy váratlan memória tesztet végeztek el a bemutatott arcokról és csak ezt követték a kérdésekre adandó válaszok. A kísérlet során fMRI leképezéssel figyelték a résztvevők agyában bekövetkező változásokat.
A tanulmány három fontos eredményt hozott. Az első, ahogy azt várták is, amikor valakit nagyon foglalkoztat a kérdésre adandó válasz, jobban elsajátítja az információt. Ennél jóval érdekesebb volt, aki megfelelő kíváncsisággal közelítette meg a témát, annál a teljesen független információ - esetünkben az arcfelismerés - is jobban rögzült, amire alapesetben senki nem volt kíváncsi. Az információ 24 óra elteltével történő felidézése is hatékonyabb volt azoknál, akik a kíváncsiság állapotában szerezték meg. "A kíváncsiság olyan állapotba helyezheti az agyat, ami egy örvényszerű tanulást és tárolást tesz lehetővé, minden mást is beszippantva a számunkra érdekes anyag mellett" - magyarázta dr. Gruber.
Az agyletapogatásokból az is kiderült, hogy a kíváncsiság stimulálása serkenti az agy jutalommal kapcsolatos területeinek tevékenységét, dopamint termelést eredményezve. "Kimutattuk, hogy a belső motiváció gyakorlatilag ugyanazokat az agyterületeket mozgósítja, melyek a kézzelfogható, külső motiváció esetén is érintettek" - magyarázta Gruber.
A kutatók azt is felfedezték, hogy amikor a kíváncsiság motiválja a tanulást, felerősödik az új emlékek létrehozásában szerepet játszó agyterület, a hippokampusz aktivitása is, valamint a hippokampusz és a jutalommal kapcsolatos területek kölcsönhatása. "Vagyis a kíváncsiság mozgósítja a jutalom-rendszert és a rendszer valamint a hippokampusz közötti kölcsönhatások olyan állapotba helyezik az agyat, ami ideális az információk elsajátításához és tárolásához, akkor is, ha az információ nem különösebben fontos vagy érdekes" - magyarázta dr. Charan Ranganath, a kísérletek főfelügyelője.
A felfedezéseknek hatása lehet a gyógyászatra és azon kívüli területekre is. Például a dopamintól függő agyi áramkörök a kor előrehaladtával veszítenek funkciójukból. A motiváció és a memória között kapcsolat megismerése segíthet az idősebbek emlékezetének frissen tartásában, a mentális rendellenességekkel küzdők kezelésében, vagy akár az iskolai és a munkahelyi ismeretek jobb elsajátításában is.