Gyurkity Péter
Hangazonosítás segít a terroristák megtalálásában
A lefejezős videók főszereplőjének kilétét hangazonosítással fedhették fel, de van még mit javítani.
Néhány héttel ezelőtt a sajtó és a nyilvánosság középpontjába kerültek az úgynevezett lefejezős videók, amelyek az ISIS (immár többnyire IS) újabb kampányának részeként bukkantak fel a világhálón. A térségben mindennapos gyakorlat két amerikai állampolgár halálát követően váltott ki igazán érdeklődést, a hatóságok pedig igyekeztek felfedni az elkövető kilétét, már csak azért is, mert az illető brit akcentussal beszélt a felvételeken.
A Washingtonba akkreditált brit nagykövet a CNN-nek adott interjúban elmondta, hogy az illetékesek a hangazonosítási technológiára támaszkodva találták meg a férfit, akinek kilétét azonban továbbra sem szeretnék felfedni a nyilvánosság előtt. A kijelentés nem túl meglepő, hiszen maga az eljárás évek óta használatban van, erre nyilván az NSA is nagyban támaszkodott a széleskörű lehallgatásokban. Kérdés azonban, hogy mennyire megbízható a technológia, illetve milyen további tökéletesítésekre lesz szükség a jövőben az esetleges hibák kiszűrése érdekében.
A számítógépekkel végzett azonosítás ideális, laboratóriumi körülmények között általában megveri az emberek által felmutatott pontossági szintet, a mindennapokban azonban számos egyéb szempont (a háttérzaj, az ideálistól elmaradó minőségű felvétel, az eltérő beszédtónusok keverése) jelenik meg, ezek pedig összezavarhatják az algoritmust. Mégis, amennyiben kellően méretes adatbázis áll rendelkezésre, a beszédet összevethetik a meglévő mintákkal, bár itt (ellentétben a Siri, az Android, valamint a Cortana platformokkal) nem az értelmezés, hanem a hanghullámokban kimutatható visszatérő sémák megtalálása és azok összehasonlítása az elsődleges szempont. Gondot jelenthet továbbá, ha az illető személy elváltoztatja a hangját, illetve ha nem található az adatbázisban megfelelő minta – ilyen szempontból az eljárás leginkább az ujjlenyomatok azonosításához hasonlítható.
Egy szenátori kérdésre válaszolva az Office of the Director of National Intelligence (ODNI) nemrég elárulta, hogy az NSA mellett az FBI és a CIA is hozzájutott a lehallgatások, pontosabban az azokban felhasznált adatok egy részéhez. A mostani ügy kapcsán az FBI az illetékes szervezet, ám ők nem árulják el, hogy milyen eljárással azonosították az elkövetőt, illetve, hogy pontosan mennyi adatra támaszkodhatnak az ilyen és hasonló esetekben.
Néhány héttel ezelőtt a sajtó és a nyilvánosság középpontjába kerültek az úgynevezett lefejezős videók, amelyek az ISIS (immár többnyire IS) újabb kampányának részeként bukkantak fel a világhálón. A térségben mindennapos gyakorlat két amerikai állampolgár halálát követően váltott ki igazán érdeklődést, a hatóságok pedig igyekeztek felfedni az elkövető kilétét, már csak azért is, mert az illető brit akcentussal beszélt a felvételeken.
A Washingtonba akkreditált brit nagykövet a CNN-nek adott interjúban elmondta, hogy az illetékesek a hangazonosítási technológiára támaszkodva találták meg a férfit, akinek kilétét azonban továbbra sem szeretnék felfedni a nyilvánosság előtt. A kijelentés nem túl meglepő, hiszen maga az eljárás évek óta használatban van, erre nyilván az NSA is nagyban támaszkodott a széleskörű lehallgatásokban. Kérdés azonban, hogy mennyire megbízható a technológia, illetve milyen további tökéletesítésekre lesz szükség a jövőben az esetleges hibák kiszűrése érdekében.
A számítógépekkel végzett azonosítás ideális, laboratóriumi körülmények között általában megveri az emberek által felmutatott pontossági szintet, a mindennapokban azonban számos egyéb szempont (a háttérzaj, az ideálistól elmaradó minőségű felvétel, az eltérő beszédtónusok keverése) jelenik meg, ezek pedig összezavarhatják az algoritmust. Mégis, amennyiben kellően méretes adatbázis áll rendelkezésre, a beszédet összevethetik a meglévő mintákkal, bár itt (ellentétben a Siri, az Android, valamint a Cortana platformokkal) nem az értelmezés, hanem a hanghullámokban kimutatható visszatérő sémák megtalálása és azok összehasonlítása az elsődleges szempont. Gondot jelenthet továbbá, ha az illető személy elváltoztatja a hangját, illetve ha nem található az adatbázisban megfelelő minta – ilyen szempontból az eljárás leginkább az ujjlenyomatok azonosításához hasonlítható.
Egy szenátori kérdésre válaszolva az Office of the Director of National Intelligence (ODNI) nemrég elárulta, hogy az NSA mellett az FBI és a CIA is hozzájutott a lehallgatások, pontosabban az azokban felhasznált adatok egy részéhez. A mostani ügy kapcsán az FBI az illetékes szervezet, ám ők nem árulják el, hogy milyen eljárással azonosították az elkövetőt, illetve, hogy pontosan mennyi adatra támaszkodhatnak az ilyen és hasonló esetekben.