Balázs Richárd
Kihalt fajtól származhat a tibetiek egy fontos génje
A tibetiek számára nem jelent nehézséget a nagy magasság és a ritka levegő. Egy kutatás szerint mindezt egy kihalt ősi fajtól, a gyenyiszovai embertől örökölt génváltozatnak köszönhetik, olyan előnyhöz jutva, ami nem fejlődött ki a modern ember más képviselőinél.
A világ tetején élni nem egyszerű dolog. Az ott található levegő kevesebb oxigént szállít, megnehezítve a lélegzést és számos problémát idézve elő. Ilyen körülmények között még a gondolkodás is nehezebb, a tibetieknek azonban nem okoz gondot.
A magassághoz való alkalmazkodást több génhez is kötötték már, köztük az EPAS1-hez, ami a test alacsony oxigénszintekre való reagálásában működik közre. Az EPAS1 tibeti változata a nepáli serpák őseitől ered és igen gyorsan terjedt a helyi populáció tagjai között 30.000 évvel ezelőtt.
Most Rasmus Nielsen, a kaliforniai Berkeley Egyetem kutatója munkatársaival összevetette a tibetiek génállományát a világ más tájain élő emberekével. Az elemzésből kiderült, hogy egyetlen modern csoport sem rendelkezik az EPAS1 tibeti változatával, viszont rábukkantak ugyanazon génvariánsra a gyenyiszovai embernél, egy kihalt kelet-ázsiai fajnál, amit csak egy, az Altáj-hegységben található barlangból ismerünk.
"A tanulmány bizonyítja, hogy az emberi alkalmazkodás egyik leglátványosabb genetikai esete gyenyiszovai gyökerekkel rendelkezik" - nyilatkozott Svante Paabo, a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézetének tudósa. "Rendkívüli elégedettséggel tölt el, hogy rábukkantak egy mindössze négy évvel ezelőtt felfedezett kihalt csoport génáramlására, melynek komoly következményei vannak a ma élő embereknél"
A tibeti EPAS1 valószínűleg kereszteződéssel jutott el, azonban több bizonyítékra van szükség a forrás megállapításához, fejtette ki álláspontját David Reich, a bostoni Harvard Orvosi Egyetem genetikusa. "A tanulmányban nincs bizonyíték arra, hogy a DNS gyenyiszovai eredetű" - mondta, hozzátéve, hogy könnyedén származhat a neandervölgyiektől is, akiknek az EPAS1 génje hasonló a tibetihez. Ez könnyebben is magyarázható, a neandervölgyiek gyakoribbak voltak Ázsia belsejében, míg a gyenyiszovaiak jelen ismereteink szerint Dél-Kelet Ázsia lakói lehettek.
Az sem egyértelmű, hogyan segít a módosult EPAS1 túlélni 4000 méteres tengerszint feletti magasságon túl. Látszólag csökkenti az oxigént szállító vörösvérsejtek számát, ami elég különös, mivel a legtöbb embernél növekszik ezeknek a sejteknek a termelése, ha nagyobb magasságokra utaznak, pontosan az oxigén ellátás segítése érdekében. Ugyanakkor ezzel sűrűbbé válik a vér, ami növeli a sztrók kialakulásának a kockázatát. Nielsen szerint a tibeti gén a vér hígításával segít a kockázat enyhítésében.
A világ tetején élni nem egyszerű dolog. Az ott található levegő kevesebb oxigént szállít, megnehezítve a lélegzést és számos problémát idézve elő. Ilyen körülmények között még a gondolkodás is nehezebb, a tibetieknek azonban nem okoz gondot.
A magassághoz való alkalmazkodást több génhez is kötötték már, köztük az EPAS1-hez, ami a test alacsony oxigénszintekre való reagálásában működik közre. Az EPAS1 tibeti változata a nepáli serpák őseitől ered és igen gyorsan terjedt a helyi populáció tagjai között 30.000 évvel ezelőtt.
Most Rasmus Nielsen, a kaliforniai Berkeley Egyetem kutatója munkatársaival összevetette a tibetiek génállományát a világ más tájain élő emberekével. Az elemzésből kiderült, hogy egyetlen modern csoport sem rendelkezik az EPAS1 tibeti változatával, viszont rábukkantak ugyanazon génvariánsra a gyenyiszovai embernél, egy kihalt kelet-ázsiai fajnál, amit csak egy, az Altáj-hegységben található barlangból ismerünk.
"A tanulmány bizonyítja, hogy az emberi alkalmazkodás egyik leglátványosabb genetikai esete gyenyiszovai gyökerekkel rendelkezik" - nyilatkozott Svante Paabo, a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézetének tudósa. "Rendkívüli elégedettséggel tölt el, hogy rábukkantak egy mindössze négy évvel ezelőtt felfedezett kihalt csoport génáramlására, melynek komoly következményei vannak a ma élő embereknél"
A tibeti EPAS1 valószínűleg kereszteződéssel jutott el, azonban több bizonyítékra van szükség a forrás megállapításához, fejtette ki álláspontját David Reich, a bostoni Harvard Orvosi Egyetem genetikusa. "A tanulmányban nincs bizonyíték arra, hogy a DNS gyenyiszovai eredetű" - mondta, hozzátéve, hogy könnyedén származhat a neandervölgyiektől is, akiknek az EPAS1 génje hasonló a tibetihez. Ez könnyebben is magyarázható, a neandervölgyiek gyakoribbak voltak Ázsia belsejében, míg a gyenyiszovaiak jelen ismereteink szerint Dél-Kelet Ázsia lakói lehettek.
Az sem egyértelmű, hogyan segít a módosult EPAS1 túlélni 4000 méteres tengerszint feletti magasságon túl. Látszólag csökkenti az oxigént szállító vörösvérsejtek számát, ami elég különös, mivel a legtöbb embernél növekszik ezeknek a sejteknek a termelése, ha nagyobb magasságokra utaznak, pontosan az oxigén ellátás segítése érdekében. Ugyanakkor ezzel sűrűbbé válik a vér, ami növeli a sztrók kialakulásának a kockázatát. Nielsen szerint a tibeti gén a vér hígításával segít a kockázat enyhítésében.