Gyurkity Péter
Tökéletesítik az exobolygók metánjának kimutatását
A földönkívüli élet megtalálásában is segíthet az exobolygók metánszintjének jobb kimutatása.
Csillagászok egy csoportja a héten jelentette be, hogy szuperszámítógépekre támaszkodva az exobolygók metánszintjének kimutatása terén jelentős előrelépést értek el, ezzel pedig pontosabb képet kaphatunk az egyes égitestekről, az ott esetlegesen kialakult élet jelenlétéről. A korábban általunk is leírt problémát ezzel ugyan nem oldják meg, de mindenképpen javulni fog az exobolygók vizsgálatakor kapott eredmények megbízhatósága.
A kutatók a Cambridge Egyetem Distributed Research utilizing Advanced Computing (DiRAC) névre hallgató szuperszámítógépes rendszerét használták fel a pontosabb kalkulációk kidolgozásához, amely az eddiginél nagyságrendekkel pontosabb képet ad az exobolygókon található metánszintről. Ennek kimutatása továbbra is a beérkező fény elemzésén alapul (lévén, hogy más módszer a hatalmas távolság miatt egyelőre nem áll rendelkezésünkre), ám a bolygókon uralkodó magas hőmérsékletek immár nem jelentenek akadályt, hiszen a szükséges molekulák jelenlétét (a fény elnyelésének mértékét alapul véve) már akár 1200 Celsius-fokon is igazolni tudják.
Az új módszert már ki is próbálták, mégpedig a Földtől mintegy 63 fényévnyire található HD 189733b elnevezésű exobolygón, amely egy forró Jupiter. A kékes égitesten az eddig véltnél hússzor magasabb metánszintet mutattak ki, dacára az ott uralkodó 930 Celsius-fokos hőmérsékletnek - a szakemberek nem gondolják, hogy ilyen extrém körülmények között egy napon életet találhatunk, a gázóriás mérete azonban megkönnyíti annak felfedezését, így az összetett feladat egyéb részein kapunk némi könnyítést. A csapat vezetője, Szergej Jurcsenko, azt reméli, hogy a közeljövőben több fontos projektben is felhasználják majd a módszert, ezek között pedig az Európai Űrügynökség EchO névre hallgató obszervatóriuma, valamint a NASA James Webb teleszkópja szerepel kiemelt helyen.
A munka eközben tovább folytatódik, hogy még magasabbra emeljék a hőmérsékleti korlátot, illetve több tucat másik molekula kimutatására is alkalmassá tegyék azt. A metán itt azért bizonyul fontosnak, mert ez a növények és állatok rothadásakor keletkezik, így bizonyítékként szolgálhat az élet jelenlétére.
Csillagászok egy csoportja a héten jelentette be, hogy szuperszámítógépekre támaszkodva az exobolygók metánszintjének kimutatása terén jelentős előrelépést értek el, ezzel pedig pontosabb képet kaphatunk az egyes égitestekről, az ott esetlegesen kialakult élet jelenlétéről. A korábban általunk is leírt problémát ezzel ugyan nem oldják meg, de mindenképpen javulni fog az exobolygók vizsgálatakor kapott eredmények megbízhatósága.
A kutatók a Cambridge Egyetem Distributed Research utilizing Advanced Computing (DiRAC) névre hallgató szuperszámítógépes rendszerét használták fel a pontosabb kalkulációk kidolgozásához, amely az eddiginél nagyságrendekkel pontosabb képet ad az exobolygókon található metánszintről. Ennek kimutatása továbbra is a beérkező fény elemzésén alapul (lévén, hogy más módszer a hatalmas távolság miatt egyelőre nem áll rendelkezésünkre), ám a bolygókon uralkodó magas hőmérsékletek immár nem jelentenek akadályt, hiszen a szükséges molekulák jelenlétét (a fény elnyelésének mértékét alapul véve) már akár 1200 Celsius-fokon is igazolni tudják.
Az új módszert már ki is próbálták, mégpedig a Földtől mintegy 63 fényévnyire található HD 189733b elnevezésű exobolygón, amely egy forró Jupiter. A kékes égitesten az eddig véltnél hússzor magasabb metánszintet mutattak ki, dacára az ott uralkodó 930 Celsius-fokos hőmérsékletnek - a szakemberek nem gondolják, hogy ilyen extrém körülmények között egy napon életet találhatunk, a gázóriás mérete azonban megkönnyíti annak felfedezését, így az összetett feladat egyéb részein kapunk némi könnyítést. A csapat vezetője, Szergej Jurcsenko, azt reméli, hogy a közeljövőben több fontos projektben is felhasználják majd a módszert, ezek között pedig az Európai Űrügynökség EchO névre hallgató obszervatóriuma, valamint a NASA James Webb teleszkópja szerepel kiemelt helyen.
A munka eközben tovább folytatódik, hogy még magasabbra emeljék a hőmérsékleti korlátot, illetve több tucat másik molekula kimutatására is alkalmassá tegyék azt. A metán itt azért bizonyul fontosnak, mert ez a növények és állatok rothadásakor keletkezik, így bizonyítékként szolgálhat az élet jelenlétére.