Az 1986-os csernobili atomkatasztrófa területének mikrobáira mért sugárkárosodás drasztikusan lelassította a lehullott levelek és más növényi hulladékok bomlását. A felgyülemlett anyag egy időzített bombává változtatta az amúgy is veszélyes környezetet, figyelmeztet az Oecologia szaklapban megjelent tanulmány, a száraz növényi hulladék ugyanis jelentősen növeli az erdőtüzek kockázatát, ami a levegőbe juttathatja a növények által elnyelt radioaktivitást.

A tanulmány szerzői, Tim Mousseau, a Dél-Karolinai, valamint Anders Moller, a Paris-Sud Egyetem kutatói a csernobili atomerőmű körüli sugárszennyezett terület kiterjedt vizsgálataira alapozta munkáját. Kutatásukat a tiltott zóna legszennyezettebb részére, a Vörös-erdőre összpontosították. "Végig vettük az összes halott fát a területen, amiket az első robbanás pusztított el" - magyarázta Mousseau. "15-20 évvel később ezek a fatörzsek még mindig meglepően jó állapotban voltak. Ha egy fa kidől a kertemben, abból 10 éven belül csak fűrészpor marad"

A kutatók felmérték a háttérsugárzás a növényi anyag bomlási sebességére gyakorolt hatását, több száz szennyeződéstől mentes mintát helyezve el zsákokban a területen, úgy helyezve el azokat, hogy lefedjék a sugárzási dózisok lehető legszélesebb tartományát. A mintákat kilenc hónap után gyűjtötték be. Minden mintát kielemeztek, különös tekintettel a súlyveszteségükre. A minták a magasabb háttérsugárzással rendelkező területeken kisebb súlyveszteséget szenvedtek el. A súlycsökkenés arányos volt a sugárzás mértékével, a legsúlyosabban szennyezett területeken például 40 százalékkal alacsonyabb volt a levelek bomlása, mint a normál háttérsugárzási értékeket mutató ukrán területeken.

Igen változatos háttérsugárzási szintek jellemzik a területet
A kutatók konklúziója szerint a növényi anyag bomlásában közreműködő baktériumok és gombák is megszenvedik a sugárzást. "Ez egy újabb aspektusa a radioaktív szennyeződések a szélesebb ökoszisztémára gyakorolt hatásainak" - mondta Mousseau. "Sok más összetevőt is megvizsgáltunk, többek közt a terület állatállományát, ez jó alkalom volt, hogy kiterjesszük kutatásainkat a növényi és mikrobai közösségekre"

Az eredményekből kitűnik a radioaktivitás további terjedésének lehetősége. "A hulladék felgyülemlése, ami valószínűleg a mikrobai tevékenység csökkenésének közvetlen következménye, könnyen meggyulladhat. Száraz és könnyű, ezért egyre nagyobb a valószínűsége a területen a katasztrofális erdőtüzeknek, újra elterjesztve a radioaktív szennyeződést, ami a fákban és a növényi biomasszában van" - magyarázta Mousseau. "Ennek eredményeként a füsttel cézium és más szennyezőanyagok juthatnak el a lakott területekhez"