MTI
80 éve született Gagarin, a világ első űrhajósa
Jurij Gagarin szovjet repülőtiszt, a világ első űrhajósa 80 éve, 1934. március 9-én született.
Jurij Alekszejevics Gagarin a Szmolenszk melletti Klusino faluban, egy parasztcsaládban született. Az ipari technikum után a munkásfiatalok repülőklubjában szeretett bele a repülésbe. 1957-ben első osztályú minősítéssel avatták pilótává, két évvel később jelentkezett az űrkutatási programba, s háromezer vetélytárs közül választották ki.
1961. április 12-én Gagarin a Vosztok-1 típusú egyszemélyes űrhajóval moszkvai idő szerint 9 óra 7 perckor startolt Bajkonurból, s 1 óra 48 perc alatt megkerülte a Földet. A legenda szerint az űrhajózási állami bizottság a rajt napjának reggelén German Tyitovot jelölte ki űrhajósnak, de Nyikita Hruscsov, az SZKP főtitkára bekérette a jelöltek tablóját és a fotogénebb Gagarint választotta. Az út során Gagarin jól érezte magát, ceruzával jegyzetelt a fedélzeti naplóba, illetve benyomásait magnetofonra mondta.
Útja után Gagarint ezredessé léptették elő, megkapta a Szovjetunió Hőse címet és a Lenin-rendet. Beutazta az egész világot, 1961-ben Magyarországon is járt. Mindenhol a legfelsőbb állami vezetők fogadták, kitüntetéseket kapott. Nevét a Hold túlsó oldalán lévő kráter is őrzi, és ásványt is neveztek el róla. Gagarint minden "veszélyes" tevékenységtől, még az autóvezetéstől is eltiltottak, és egyedül sehová sem mehetett. Előbb a szovjet űrhajósok egységének parancsnoka, majd a később róla elnevezett kiképzőközpont parancsnokhelyettese lett, s tagja volt a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának is.
1968 februárjában repülőmérnöki diplomát szerzett, s ismét repülhetett vadászgépen. Március 27-én rossz időjárási viszonyok közepette szállt fel először egy tapasztalt pilóta társaságában. A MiG-15-ös vadászgéppel végrehajtott gyakorlórepülés közben azonban gépük lezuhant. A roncsokat a vlagyimiri terület egyik falujának, Novoszelovónak a határában találták meg.
Gagarin halálával kapcsolatban a legkülönfélébb pletykák keltek szárnyra: egyesek szerint depresszióba esett, inni kezdett és ittasan, engedély nélkül szállt fel, mások szerint űrkísérlet vagy közúti baleset áldozata lett, felrobbantották, lelőtték, öngyilkos lett, túlélte a balesetet, de plasztikai műtétet hajtottak rajta végre és zárt intézetbe csukták. A hivatalos jelentés szerint a gép egy másik repülőgép okozta turbulencia miatt dugóhúzóba került, s bár ebből sikerült kijutnia, a becsapódást nem lehetett elkerülni. Gagarin mindössze 34 évet élt. Útja a világűrben mindenképpen új korszakot nyitott az emberiség történelmében, emlékére 1962 óta április 12. az űrhajózás napja.
Jurij Alekszejevics Gagarin a Szmolenszk melletti Klusino faluban, egy parasztcsaládban született. Az ipari technikum után a munkásfiatalok repülőklubjában szeretett bele a repülésbe. 1957-ben első osztályú minősítéssel avatták pilótává, két évvel később jelentkezett az űrkutatási programba, s háromezer vetélytárs közül választották ki.
1961. április 12-én Gagarin a Vosztok-1 típusú egyszemélyes űrhajóval moszkvai idő szerint 9 óra 7 perckor startolt Bajkonurból, s 1 óra 48 perc alatt megkerülte a Földet. A legenda szerint az űrhajózási állami bizottság a rajt napjának reggelén German Tyitovot jelölte ki űrhajósnak, de Nyikita Hruscsov, az SZKP főtitkára bekérette a jelöltek tablóját és a fotogénebb Gagarint választotta. Az út során Gagarin jól érezte magát, ceruzával jegyzetelt a fedélzeti naplóba, illetve benyomásait magnetofonra mondta.
Útja után Gagarint ezredessé léptették elő, megkapta a Szovjetunió Hőse címet és a Lenin-rendet. Beutazta az egész világot, 1961-ben Magyarországon is járt. Mindenhol a legfelsőbb állami vezetők fogadták, kitüntetéseket kapott. Nevét a Hold túlsó oldalán lévő kráter is őrzi, és ásványt is neveztek el róla. Gagarint minden "veszélyes" tevékenységtől, még az autóvezetéstől is eltiltottak, és egyedül sehová sem mehetett. Előbb a szovjet űrhajósok egységének parancsnoka, majd a később róla elnevezett kiképzőközpont parancsnokhelyettese lett, s tagja volt a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának is.
1968 februárjában repülőmérnöki diplomát szerzett, s ismét repülhetett vadászgépen. Március 27-én rossz időjárási viszonyok közepette szállt fel először egy tapasztalt pilóta társaságában. A MiG-15-ös vadászgéppel végrehajtott gyakorlórepülés közben azonban gépük lezuhant. A roncsokat a vlagyimiri terület egyik falujának, Novoszelovónak a határában találták meg.
Gagarin halálával kapcsolatban a legkülönfélébb pletykák keltek szárnyra: egyesek szerint depresszióba esett, inni kezdett és ittasan, engedély nélkül szállt fel, mások szerint űrkísérlet vagy közúti baleset áldozata lett, felrobbantották, lelőtték, öngyilkos lett, túlélte a balesetet, de plasztikai műtétet hajtottak rajta végre és zárt intézetbe csukták. A hivatalos jelentés szerint a gép egy másik repülőgép okozta turbulencia miatt dugóhúzóba került, s bár ebből sikerült kijutnia, a becsapódást nem lehetett elkerülni. Gagarin mindössze 34 évet élt. Útja a világűrben mindenképpen új korszakot nyitott az emberiség történelmében, emlékére 1962 óta április 12. az űrhajózás napja.