Balázs Richárd
Megfigyelték a neutrínók éjszakai alakváltásait
A kísérteties részecskék éjjel a legaktívabbak, állapította meg egy japán kutatás. Először sikerült egy neutrínó detektornak bebizonyítania, hogy ezek a részecskék, amik szinte tömegtelenek, alakot váltanak, ahogy áthaladnak a Földön. Mivel a neutrínók a Napból erednek, elkerülhetetlen, hogy a napfényes oldalon lépjenek be bolygónkba, ezért a detektor éjszaka észleli a hatást.
A neutrínók amellett hogy alig rendelkeznek tömeggel és rendkívül változékonyak, ritkán lépnek kölcsönhatásba más anyaggal. Három formájuk, vagy - ahogy a tudományos berkekben említik - ízük van, az elektron, a müon és a tau, melyek között minden előjel nélkül képesek váltogatni, ezt a hatást nevezik neutrínó-oszcillációnak.
A nap magja különböző energiatartományú elektron neutrínókat hoz létre, a detektorok azonban az elméleti mennyiségüknél jóval kevesebb nagy energiájút észlelnek. A hiányzó neutrínók egyik elmélete szerint a részecskék más formába alakulnak, miközben áthaladnak a Nap útjukba eső sűrű plazmáján. A Föld kevésbé sűrű anyagával kölcsönhatásba lépve egy részük visszaalakul. Ha ez a valóságban is így működik, akkor a detektoroknak több nagy energiájú neutrínót kell észlelniük éjszaka, amikor a részecskék áthaladnak a bolygó tömegén, mielőtt elérné a detektorokat.
A Japánban található Super-Kamiokande detektor most végre bebizonyította, hogy valóban ez történik. "A szoláris neutrínó társadalom tagjai már várták ezt" - nyilatkozott a kutatócsoport tagja, Andrew Renshaw, az Irvine-i Kalifornia Egyetem munkatársa. "Ez az első közvetlen bizonyíték, hogy az anyag hatást gyakorol a neutrínó-oszcillációkra"
Az anyag a neutrínók alakváltására gyakorolt hatásának alaposabb vizsgálata fontos lesz más kísérletek kalibrálásában, melyek új fizikákat kutatnak, illetve a neutrínókkal vizsgálják, miért van az univerzumban több anyag, mint antianyag. "Ez egy várt hatás, ha nem lett volna jelen, az nagyon kiábrándítóan hatott volna" - mondta Asher Kaboth, az Imperial College London tudósa, aki a szintén japán T2K neutrínó oszcillációk kísérleten dolgozik. "De úgy tűnik ez az, amire számítottunk, és segít majd a következő mérések elvégzésében"
A neutrínók amellett hogy alig rendelkeznek tömeggel és rendkívül változékonyak, ritkán lépnek kölcsönhatásba más anyaggal. Három formájuk, vagy - ahogy a tudományos berkekben említik - ízük van, az elektron, a müon és a tau, melyek között minden előjel nélkül képesek váltogatni, ezt a hatást nevezik neutrínó-oszcillációnak.
A nap magja különböző energiatartományú elektron neutrínókat hoz létre, a detektorok azonban az elméleti mennyiségüknél jóval kevesebb nagy energiájút észlelnek. A hiányzó neutrínók egyik elmélete szerint a részecskék más formába alakulnak, miközben áthaladnak a Nap útjukba eső sűrű plazmáján. A Föld kevésbé sűrű anyagával kölcsönhatásba lépve egy részük visszaalakul. Ha ez a valóságban is így működik, akkor a detektoroknak több nagy energiájú neutrínót kell észlelniük éjszaka, amikor a részecskék áthaladnak a bolygó tömegén, mielőtt elérné a detektorokat.
A Japánban található Super-Kamiokande detektor most végre bebizonyította, hogy valóban ez történik. "A szoláris neutrínó társadalom tagjai már várták ezt" - nyilatkozott a kutatócsoport tagja, Andrew Renshaw, az Irvine-i Kalifornia Egyetem munkatársa. "Ez az első közvetlen bizonyíték, hogy az anyag hatást gyakorol a neutrínó-oszcillációkra"
Az anyag a neutrínók alakváltására gyakorolt hatásának alaposabb vizsgálata fontos lesz más kísérletek kalibrálásában, melyek új fizikákat kutatnak, illetve a neutrínókkal vizsgálják, miért van az univerzumban több anyag, mint antianyag. "Ez egy várt hatás, ha nem lett volna jelen, az nagyon kiábrándítóan hatott volna" - mondta Asher Kaboth, az Imperial College London tudósa, aki a szintén japán T2K neutrínó oszcillációk kísérleten dolgozik. "De úgy tűnik ez az, amire számítottunk, és segít majd a következő mérések elvégzésében"