Hunter
Még mindig gyorsabbak a fénynél a neutrínók
Újra lefuttatták a sokat támadott neutrínó kísérletet, ami korábban azt sugallta, hogy a világegyetem eddig elfogadott sebességhatára igenis áttörhető. Az európai eredmények ismét azt mutatják, hogy a neutrínók képesek a lehetetlenre, ugyanakkor az amerikai fizikusok továbbra is kétségbe vonják a kísérlet eredményeit, és európai kollégáik is elismerik, hogy ezzel még koránt sem ért véget a történet.
Szeptember 23-án az OPERA kísérlet tudósai kesztyűt dobtak az alapvető fizika arcába, mondván méréseik azt mutatják, hogy egy részecske, a neutrínó másodpercenkénti 6 kilométeres sebességgel gyorsabban haladt mint a fény, amit Einstein a legmagasabb elérhető sebességként határozott meg.
A neutrínókat egy 732 kilométeres pálya mentén mérték, a svájci CERN és egy olaszországi laboratórium között, az OPERA kísérlet keretében. A CERN és a Gran Sasso Laboratórium tudósai alapos, hat teljes hónapon át tartó vizsgálatnak vetették alá a kísérlet eredményeit, mielőtt megtették bejelentésüket. Októberben a kritikákra válaszolva újabb kísérletsorozatot indítottak el. Ezúttal a tudósok megváltoztatták a protonsugár szerkezetét, mivel a kritikusok szerint ez is befolyásolhatta a kísérlet végkimenetelét. A módosítás segített a csapatnak a különálló részecskék azonosításában, amikor kilőtték azokat és amikor megérkeztek a célállomásra.
Az új teszt "megerősíti a korábbi eredményeket", olvasható az Olasz Atomfizikai Intézet (INFN) sajtóközleményében. "Egy ilyen érzékeny kísérlet, aminek mélyreható következményei lehetnek a fizikára nézve rendkívüli alaposságot igényel" - nyilatkozott Fernando Ferroni, az INFN elnöke. "Az OPERA kísérlet a speciálisan kialakított CERN sugárnak köszönhetően fontos konzisztencia tesztet hajtott végre. A teszt pozitív kimenetele megerősített minket az eredményben, bár a végső szót csak akkor mondhatjuk ki, ha a világban valahol máshol is elvégeznek egy hasonló mérést"
A kutatásnak azonban még nincs vége, figyelmeztet Jacques Martino, a francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ (CNRS) Nemzeti Atom- és Részecskefizikai Intézetének vezetője. "Több rendszertani ellenőrzésről is tárgyalunk, ezek egyike a CERN és a Gran Sasso óráinak GPS-től független szinkronizálása, amit valószínűleg üvegszállal oldunk meg" - magyarázta Martino.
Az Egyesült Államokban a Fermilab tudósai úgy vélik, a kísérlet továbbra sem adott választ arra a kérdésre, hogy a neutrínók utazását pontosan időzítették-e. Itt a legkisebb hiba is alááshatja az eredményeket. "Az OPERA észlelése egy hasonló idő eltolódásról egy másik sugárszerkezettel csak azt jelzi, hogy nincs gond a sugárköteg szerkezetével, viszont nem segít annak megismerésében, hogy létezhet-e olyan szisztematikus késleltetés, ami elkerülte a figyelmet" - nyilatkozott Jenny Thomas, a chicago-i laboratórium saját neutrínó kísérletének, a MINOS-nak a szóvivője, ami a Fermilab által Chicago közeléből indít részecskesugarakat egy Minnesotai bányában elhelyezett detektorhoz.
Az újrafuttatott kísérlet részleteit pénteken az ArXiv online tudományos folyóiratban tették közzé.
Szeptember 23-án az OPERA kísérlet tudósai kesztyűt dobtak az alapvető fizika arcába, mondván méréseik azt mutatják, hogy egy részecske, a neutrínó másodpercenkénti 6 kilométeres sebességgel gyorsabban haladt mint a fény, amit Einstein a legmagasabb elérhető sebességként határozott meg.
A neutrínókat egy 732 kilométeres pálya mentén mérték, a svájci CERN és egy olaszországi laboratórium között, az OPERA kísérlet keretében. A CERN és a Gran Sasso Laboratórium tudósai alapos, hat teljes hónapon át tartó vizsgálatnak vetették alá a kísérlet eredményeit, mielőtt megtették bejelentésüket. Októberben a kritikákra válaszolva újabb kísérletsorozatot indítottak el. Ezúttal a tudósok megváltoztatták a protonsugár szerkezetét, mivel a kritikusok szerint ez is befolyásolhatta a kísérlet végkimenetelét. A módosítás segített a csapatnak a különálló részecskék azonosításában, amikor kilőtték azokat és amikor megérkeztek a célállomásra.
Az új teszt "megerősíti a korábbi eredményeket", olvasható az Olasz Atomfizikai Intézet (INFN) sajtóközleményében. "Egy ilyen érzékeny kísérlet, aminek mélyreható következményei lehetnek a fizikára nézve rendkívüli alaposságot igényel" - nyilatkozott Fernando Ferroni, az INFN elnöke. "Az OPERA kísérlet a speciálisan kialakított CERN sugárnak köszönhetően fontos konzisztencia tesztet hajtott végre. A teszt pozitív kimenetele megerősített minket az eredményben, bár a végső szót csak akkor mondhatjuk ki, ha a világban valahol máshol is elvégeznek egy hasonló mérést"
A kutatásnak azonban még nincs vége, figyelmeztet Jacques Martino, a francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ (CNRS) Nemzeti Atom- és Részecskefizikai Intézetének vezetője. "Több rendszertani ellenőrzésről is tárgyalunk, ezek egyike a CERN és a Gran Sasso óráinak GPS-től független szinkronizálása, amit valószínűleg üvegszállal oldunk meg" - magyarázta Martino.
Az Egyesült Államokban a Fermilab tudósai úgy vélik, a kísérlet továbbra sem adott választ arra a kérdésre, hogy a neutrínók utazását pontosan időzítették-e. Itt a legkisebb hiba is alááshatja az eredményeket. "Az OPERA észlelése egy hasonló idő eltolódásról egy másik sugárszerkezettel csak azt jelzi, hogy nincs gond a sugárköteg szerkezetével, viszont nem segít annak megismerésében, hogy létezhet-e olyan szisztematikus késleltetés, ami elkerülte a figyelmet" - nyilatkozott Jenny Thomas, a chicago-i laboratórium saját neutrínó kísérletének, a MINOS-nak a szóvivője, ami a Fermilab által Chicago közeléből indít részecskesugarakat egy Minnesotai bányában elhelyezett detektorhoz.
Az újrafuttatott kísérlet részleteit pénteken az ArXiv online tudományos folyóiratban tették közzé.