22
-
Vol Jin #22 Amúgy a cikk lényege annyi, hogy belép az elektron-neutrínó a Földbe, és a másik oldalon 60 ezerszer nagyobb energiájú müon-neutrínó lesz belőle. vagy hétmilliószór nagyobb tau-neutrínó. Honnan szerzi az energiát? Elnyelődik egy atomban és keletkezik helyette egy másik, ami kvázi energiát lopott az anyagtól?
Ez nem nagyon van boncolgatva a cikkben. -
Vol Jin #21 "innentol olvasd: "Szigorúan véve három különböző dolgot neveznek tömegnek:"
ha nem tudnam, hogy nem vagy buta (sot!) akkor azt hinnem, hogy azonossagot teszel ket gyokeresen eltero fizikai fogalom kozott, csak azert, mert bizonyos nagyon specialis korulmenyek kozott az ertekeik egyenesen aranyosak. Ez gyakori, de nagyon buta hiba, plane, ha nincs jol kihangsulyozva a tanar altal, hogy fogalmilag gyokeresen elternek egymastol.
A tomeg az anyag egy tulajdonsaga. Ennelfogva nem lehet rajta athatolni. Pont. Itt a vege. (innentol kezdve mar nem erdekel, nem valaszolok vissza. Ha kerdest tennel fel, se. Csak ugy mondom)"
Abszolút nem értem a lelkivilágod. Te javítottad ki a cikket, hogy nem a tömegen, hanem a súlyon halad át.
Erre mondtam, hogy a tömeg az anyagmennyiség mértéke. Erre most azzal jösz, hogy az csak egy tulajdonság. Hát a súly baszod, még annyi se. Az meg, hogy te mire válaszolsz meg mire nem, magasról le lesz szarva.
A faszom eldobom, hogy normális hangnemre is hisztizel... -
gforce9 #20 Pont az ellentétét írtam: "A súly az gravitációfüggő a tömeg nem"
Nem tudom ezen mit kellene tisztázni.
AZ ingával az lett kimérve, hogy egy test tehetetlensége illetve a gravitáló tömege megegyezik. Ez is pongyola megfogalmazás amúgy, de nme vagyok szakember csak érdeklődő :). De a lényeget még mindig nem vágom. A neutrínóknak mi a köze a súlyhoz? A testek súlya a gravitáció folyománya. Mi köze a gravitációnak ehhez a megfigyeléshez, amit a cikk ír? -
errorista #19 szerk: idezet a wikibol: "Az aktív gravitáló tömeg a test által létrehozott gravitációs tér erősségének a mértéke. "
a tomeg az annyira fugg a gravitaciotol, hogy konkretan annak a merteke(?). (nem szeretem az imilyen amolyan megfogalmazasokat, meg akkor se, ha Eotvos kimerte, hogy a tobbfele tomegek egyenesen aranyosak egymassal. Minimum 2, de inkabb tobb kulonbozo szot kene erre hasznalnunk) -
errorista #18 Marmint ugy erted, a sulynak a leghalvanyabb koze nincs a gravitaciohoz, mig a tomeg fugg tole? (ugy szoktuk mondani, hogy a gravitacio fugg a tomegtol, de mivel a fuggvenyeket meg lehet forditani, ez elegge ugyanaz). Igy gondolod? Azt hiszem, forditva irtad, de nagyon zavaros. Koszos a kepernyom. Le kene tisztitani. -
errorista #17 innentol olvasd: "Szigorúan véve három különböző dolgot neveznek tömegnek:"
ha nem tudnam, hogy nem vagy buta (sot!) akkor azt hinnem, hogy azonossagot teszel ket gyokeresen eltero fizikai fogalom kozott, csak azert, mert bizonyos nagyon specialis korulmenyek kozott az ertekeik egyenesen aranyosak. Ez gyakori, de nagyon buta hiba, plane, ha nincs jol kihangsulyozva a tanar altal, hogy fogalmilag gyokeresen elternek egymastol.
A tomeg az anyag egy tulajdonsaga. Ennelfogva nem lehet rajta athatolni. Pont. Itt a vege. (innentol kezdve mar nem erdekel, nem valaszolok vissza. Ha kerdest tennel fel, se. Csak ugy mondom) -
gforce9 #16 Nem értem miért vitázol ezen. A súly az gravitációfüggő a tömeg nem. A neutrínó megfigyeléseknek sok köze nincs ahhoz, hogy mennyi a föld gravitációja. Ergó ahhoz sincs, hogy mennyi egy-egy földdarab súlya. -
Vol Jin #15 Ez szerepel benne:
"A tömeg a fizikai testek tulajdonsága, amely a bennük lévő anyag és energia mennyiségét méri" -
errorista #14 most epp errort dobes elerhetetlen a wiki, de igy latatlanban:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Tömeg -
errorista #13 "A tömeg anyagmennyiség"
most mar ezt is tudom. -
uwu420 #12 Ebben a mondatban a tömeg az anyag szinonimájaként szerepel, nem mint fizikai mennyiségre kell gondolni, és ez ki is derül a szövegkörnyezetből.
Ha nem írtál volna semmit most okosabbnak tűnnél :) -
DontKillMe #11 Én meg éjjeliőr. -
Vol Jin #10 " A sufniban biztos nem raksz össze ilyen szerkentyűt."
Oszt mire fül hazudnának? A gyíkemberek utasítására? -
Vol Jin #9 "Ilyen mennyiségből statisztikát csinálni az szerintem még mindíg a búcsús cigányasszony által is megvalósított jóslás és kevésbé tudomány kategória."
Csak mivel 20 éve működnek ezek a berendezések, van elegendő adat. -
Vol Jin #8 ******************************
"amikor a részecskék áthaladnak a bolygó tömegén, "
inkabb a sulyan haladnak at, nem a tomegen...
***********************************
A tömeg anyagmennyiség és anyagon haladnak át, nem a súlyán. -
gforce9 #7 A csillagokban zajló folyamatok a jelenlegi részecskefizikai elmélettel vannak leírva. Így ebből következően a csillagokból bizonyos mennyiségű sugárzás, neutrínó stb észlelhető. A csillagmodellből, ami részecskefizikára épül, pontosan meg lehet mondani, mennyit fognak mérni a detektorok. (nyilván hibahatár van) Ha stimmel, akkor megerősíti az elméletet, ha nem stimmel, akkor valamiben bibi van és újra kell gondolni. Egyébként lehet tanulni részecskefizikát, meg lehet ismerni ezeket a berendezéseket. Be is lehet tekinteni a kutatásokba. Akárki utánaszámolhat. Napersze, ha azt feltételezed, hogy kapásból hazudnak, akkor az egésznek nincs értelme sem. Egyébként pont az, hogy több helyen is kutatják, az biztosítja, hogy ne legyen simli. Mert az "ellenlábas" kutatócsoport rögtön megcáfolja, ha nem stimmel valami. Egyébként ez a verseny nem kapitalista verseny. Ebből nincs profit. Legalábbis valószínűleg a tudósok nem fognak ebből pénzt látni maximum támogatásokat, díjakat. Itt inkább a "ki jön rá először" fajta verseny van. -
johnfly #6 Egyébként valaminek a súlyán hogy lehet áthaladni?
"Szituációt nem tudok elképzelni!" hogy haladna át akármi, akárminek a súlyán -
johnfly #5 Úgy értették anyagtömegén (mass of the earth). Ez egy angol nyelvű szöveg szinte szó szerinti fordítása. Magasabb literatúriai érzékkel megáldott fordító azt írta volna, hogy "a bolygó anyagán" -
errorista #4 "amikor a részecskék áthaladnak a bolygó tömegén, "
inkabb a sulyan haladnak at, nem a tomegen... -
johnfly #3 Hány ilyen, vagy ehhez hasonló berendezés van a világon? Egy, vagy kettő? Ráadásul azok is egymással versengve végzik a kutatást, nem pedig összefogva.
Így tényleg nem nehéz rámondani, hogy egybevág a mérés, az előrejelzéssel, mert ugyanilyen könnyű lenne azt mondani, hogy nem. Ki mondja meg, hogy tévedtek? A sufniban biztos nem raksz össze ilyen szerkentyűt. -
gforce9 #2 Ha az észlelés az elméletekkel és az elmélet által megjósolt jelenségekkel egybevág, akkor az az elméletet megerősíti. Jelen esetben erről van szó. A búcsús cigányasszony meg eközött van hajszálnyi különbség..... -
#1
"A Super-Kamiokande 1000 méterrel a földfelszín alatt helyezkedik el a Mozumi bányában (Kamioka Mining and Smelting Co.), Japán Gifu megyéjében. 50000 tonna tiszta vizet tartalmaz melyet nagyjából 11146 darab 20 inch átmérőjű fotoelektron-sokszorozó vesz körbe. (A vizet a kitűnő ár/törésmutató arány miatt használják.) Henger alakú, mely 42 m magas és 39 m átmérőjű. "
Nos egy ilyen hatalmas berendezéssel, egy-egy szupernóva kitörés esetén tapasztalnak 18, értsd tizennyolc db beütést. De a napneutrinok detektálásakor is hasonló számú adat van, egy hosszabb idősazkban, mondjuk egy hónap alatt.
Ilyen mennyiségből statisztikát csinálni az szerintem még mindíg a búcsús cigányasszony által is megvalósított jóslás és kevésbé tudomány kategória.
De az biztos, hogy én szeretnék egy ilyen nagy értékű detektort üzemeltető szervezet vezetője lenni!
XD