Ötvös Tibor

Károsak is lehetnek a gyógynövényes szerek

Az emberek többsége azért szed valamilyen növényi alapú készítményt, hogy ne vigyen be káros anyagot a szervezetébe. Ám egy kutatás szerint sok esetben több kárt okoznak mint sejtik.

Nagyon sokan szednek olyan kiegészítő szereket, melyek nem minősülnek gyógyhatású készítménynek, hiszen elméletileg száz százalékban gyógynövényekből állnak. Egy friss kutatás azonban ezt a most már nyugodtan tévhitnek is nevezhető tézist megcáfolja. A tanulmány készítői a piacon megtalálható legnépszerűbb szereket vizsgálták meg, letesztelték és igen meglepő eredmények születtek.

A kutatásban részt vett anyagok 60 százalékában olyan növényeket, növényi származékokat is tartalmaztak, melyek nem szerepeltek az összetevőket bemutató címkén illetve leírásban. Ráadásul a maradék 40 százalék felében, közel 20 százalékban valamilyen töltelékszert is találtak, melyek között a rizs, a szójabab és a búza voltak a legelterjedtebbek. A megvizsgált 12 gyártó közül mindössze kettő volt olyan, amely nem alkalmazta egyik megoldást sem (ők teszik ki a maradék 20 százalékot).

Az ilyen töltelék-, illetve a címkéken fel nem tüntetett extra összetevők káros hatással is bírhatnak. Ilyen volt például egy Szent János füve matricával ellátott termék, mely elméletileg immunerősítőként van aposztrofálva, ám valójában egy hashajtó növény, a senna alexandrina volt benne, melynek tartósabb használata májkárosodást és krónikus hasmenést is okozhat. A rizs, búza illetve szójabab is veszélyes lehet, főleg azok számára, akik allergiásak ezek valamelyikére vagy glutin-mentes termékeket fogyaszthatnak.

"Egy fogyasztónak joga van tudni, pontosan mit visz be a szervezetébe természetes címszó alatt" - árulta el a kutatást végző biológus professzor, Steven Newmaster. A mostani tanulmány egyébként hasonló eredményeket mutat a 2011-es kutatással, amikor 131 gyógyteát vizsgáltak meg és 33 százalékukban találtak a címkén fel nem tüntetett összetevőt.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • johnfly #81
    The fewer aberrant proteins doesn’t mean fewer cancer cell. It means the cell has less chance to become cancer cell, exactly.
  • Irasidus #80
    A cikk nem az írja, hogy nem alakulhat ki, hanem "In summary, our results show that naked mole-rat cells produce fewer aberrant proteins, supporting the hypothesis that the more stable proteome of the naked mole-rat contributes to its longevity." Nagy különbség, hogy kevesebb vagy (egyáltalán) nem alakul ki.
  • johnfly #79
    A csupasz földikutyában (heterocephalus glaber)tényleg nem alakulnak ki rákos sejtek.

    http://www.pnas.org/content/early/2013/09/25/1313473110

  • Irasidus #78
    "Biztom jobb lenne a "természetes" zöld forrás."

    Egyetértek, több zöldség kevesebb ilyen kétes tartalmú szer. A fáradság és kipihentség érzése lehet szubjektív is, placebo effektusnak is hívják. Klinikai vizsgálatok szerint a megadózású vitamintól nem leszel éberebb, a többi összetevője meg ránézésre kamu. Te te döntesz.
  • igazamvanvagyig #77
    Fáradtságot,mivel 12 óra állandó éjszakázom.De amikor szedem (csak amikor elfelejtem bevenni vagy elfogyott) akkor jó könnyedén telik a meló is,meg ugye a nappali alvás nem ugyan az és van,hogy alig alszom,sokat segít,lehet,hogy a benne lévő zöldek passz de ténleg érzem.Biztom jobb lenne a "természetes" zöld forrás.
  • Irasidus #76
    Vannak gyanús összetevő is. Például a RNA 35 mg
    DNA 10 mg? Ez, hogyan és minek? Vagy Vegetable oil 100 mg. Milyen zöldség, répa, retek mo...ja az nem zöldség? És még sorolhatnám. Franc tudja mi van benne valójában, és mi az ami kamu. Én a helyedben orvost megkérdezném, hogy ez jó-e nekem... A táplálékiegészíők is profitorientáltak, csak rájuk nem vonatkoznak olyan erős szabályok mint a valódi gyógyhatású készítményekre. Ezt a kiskaput használják ki, és jó esetben gombolnak le rólad pénzt, rosszabb esetben a gyártási technológia során véletlen vagy direkt belekerülnek olyan anyagok amitől akár beteg is lehetsz - mert nincs hatóságilag ellenőrizve. Én a helyedben tartanék az olyan termékektől amit nem ellenőriznek le, de te tudod.
  • Irasidus #75
    Ahogy elnézem a brutális vitaminmennyiséget, nem ajánlanám. A túlzott c-vitamin fogyasztás például - hosszútávon - vesekövet eredményezhet (tessék mellékhatás...). Egy egészséges embernek semmi szüksége erre! Jó esetben csak a pénzedet dobod ki feleslegesen, én nem ajánlom. Amúgy konkrétan mit érzel amikor kihagysz egy-két napot?
  • igazamvanvagyig #74
    green

    Én ilyet szedek,ez van benne:

    Összetevők

    Azóta még nem voltam beteg,frissebb energikusabb vagyok.Viszont ha kihagyok 1-2 napot egyből megérzem.Mellékhatást nem tapasztaltam (lehet nem tudok róla(: 2 éve használom.Valaki valamit túd erről?




  • Redwing #73
    Hagyjuk.

    További szép napot.
  • Irasidus #72
    "De ha egy átlagos ember átáll a péksütemények rendszeres nagy mennyiségű fogyasztására akkor nála is jelentkezni fognak negatív hatások, de nem azért mert allergiás, hanem mert rosszul táplálkozik. A kettőnek nincs köze egymáshoz."

    Ennek a nagy mennyiségű péksütemény fogyasztáshoz semmi köze, a lisztérzékenységnek egy autoimmun betegség, tehát genetikai okai vannak. A családi halmozódás a legfőbb oka és örökletes. A betegek több, mint 95%-ánál megtalálható a HLA DQ2 és a DQ8 humán leukocita antigének (HLA) kombinációja. Illetve a betegek két százalékánál valószínűleg fertőzés a kiváltó ok.

    "Középkorban nem volt antibiotikum se védőoltás."

    Alacsony is volt az átlagéletkor, és meghaltak az emberek már egy influenzába vagy egy egyszerű lábtörésbe is. Tök jó dolog nem igaz?

    "Miért is lennék kuruzsló? Mert a dietetika oldaláról közelítem meg a táplálkozást? A dietetika az orvostudomány része, nem valami okkult tudomány :D"

    Valóban a orvostudomány része, de rengeteg olyan dolgot írtál aminek semmi köze a dietétikához, és én ezt kifogásolom.

    "A vita itt most arról szól ( legalábbis részemről) hogy mekkora teret adjunk neki a mindennapi gyógyászatban. Szerintem elég keveset."

    Szerinted, de jó lenne ezt valamivel alátámasztani...

    "Ez nem azt jelenti, hogy a gyógyszerészet hülyeség, csak van egy olyan nagyon bevett szokás, hogy ha lesz egy probléma akkor ugye elmegyünk orvoshoz. Ott felírnak teszem azt antibiotikumot és haza küldik az embert vagy ugye jöjjön vissza kontrollra. Aztán többnyire ennyi. 5 hónap múlva megint elmegy, megint antibiotikum és megint ennyi. Az antibiotikum pedig nem olyan gyógyszer amit havonta szedsz. "

    A gyógyszerészet - a gyógyszerek forgalmazásával és előállításával foglakozik, nem orvoslással... Ne keverd! Van amikor elég az antibiotikum, és van amikor nem. Persze abban egyetértek veled, hogy jelenleg az orvoshiány miatt, feszített tempóban, több műszakban dolgozó orvosok kevesebbet törődnek a betegeikkel mint kellene. De ez nem orvostudomány része, ez már emberség és politika. Viszont, attól mert az aktuális kocsiszerelőd rosszul végzi a munkáját, nem fogod a szerelést egy NEM szerelési módszerekkel "dolgozó" kétes emberre bízni, ugye? A diéta sok esetben hasznos, például akut betegségeknél, hiánybetegségeknél, vagy mérgezés és felhalmozódás esetében és van megelőzési szerepe is. Nem tudom te milyen orvosokat ismersz, de akiket én ismerek azok a táplálkozás szerepét elég rendesen hangsúlyozzák, sőt még a média is ezt nyomja orrba-szájba. Szóval ez igencsak szalmabáb érvelés a részedről.

    "Véleményem szerint a helyes eljárás az lenne, hogy orvos-antibiotikum(ha muszáj)-kontroll-dietetikus. Ennyi. Ez aztán tényleg kuruzslás. :D"

    Egyetértek, antibiotikum csak akkor kell felírni, ha elkerülhetetlen. Viszont a dietetika nem kontroll, nem tud diagnózist felállítani, nem tud teljes vizsgálatot végezni, így nem tudja megmondani, hogy meggyógyult vagy sem - ahhoz vizsgálatok kellenek, ahhoz meg megfelelő szakember. Amúgy had kérdezzem már meg, min röhögsz egyfolytában ennyire?