Ötvös Tibor
Károsak is lehetnek a gyógynövényes szerek
Az emberek többsége azért szed valamilyen növényi alapú készítményt, hogy ne vigyen be káros anyagot a szervezetébe. Ám egy kutatás szerint sok esetben több kárt okoznak mint sejtik.
Nagyon sokan szednek olyan kiegészítő szereket, melyek nem minősülnek gyógyhatású készítménynek, hiszen elméletileg száz százalékban gyógynövényekből állnak. Egy friss kutatás azonban ezt a most már nyugodtan tévhitnek is nevezhető tézist megcáfolja. A tanulmány készítői a piacon megtalálható legnépszerűbb szereket vizsgálták meg, letesztelték és igen meglepő eredmények születtek.
A kutatásban részt vett anyagok 60 százalékában olyan növényeket, növényi származékokat is tartalmaztak, melyek nem szerepeltek az összetevőket bemutató címkén illetve leírásban. Ráadásul a maradék 40 százalék felében, közel 20 százalékban valamilyen töltelékszert is találtak, melyek között a rizs, a szójabab és a búza voltak a legelterjedtebbek. A megvizsgált 12 gyártó közül mindössze kettő volt olyan, amely nem alkalmazta egyik megoldást sem (ők teszik ki a maradék 20 százalékot).
Az ilyen töltelék-, illetve a címkéken fel nem tüntetett extra összetevők káros hatással is bírhatnak. Ilyen volt például egy Szent János füve matricával ellátott termék, mely elméletileg immunerősítőként van aposztrofálva, ám valójában egy hashajtó növény, a senna alexandrina volt benne, melynek tartósabb használata májkárosodást és krónikus hasmenést is okozhat. A rizs, búza illetve szójabab is veszélyes lehet, főleg azok számára, akik allergiásak ezek valamelyikére vagy glutin-mentes termékeket fogyaszthatnak.
"Egy fogyasztónak joga van tudni, pontosan mit visz be a szervezetébe természetes címszó alatt" - árulta el a kutatást végző biológus professzor, Steven Newmaster. A mostani tanulmány egyébként hasonló eredményeket mutat a 2011-es kutatással, amikor 131 gyógyteát vizsgáltak meg és 33 százalékukban találtak a címkén fel nem tüntetett összetevőt.
Nagyon sokan szednek olyan kiegészítő szereket, melyek nem minősülnek gyógyhatású készítménynek, hiszen elméletileg száz százalékban gyógynövényekből állnak. Egy friss kutatás azonban ezt a most már nyugodtan tévhitnek is nevezhető tézist megcáfolja. A tanulmány készítői a piacon megtalálható legnépszerűbb szereket vizsgálták meg, letesztelték és igen meglepő eredmények születtek.
Az ilyen töltelék-, illetve a címkéken fel nem tüntetett extra összetevők káros hatással is bírhatnak. Ilyen volt például egy Szent János füve matricával ellátott termék, mely elméletileg immunerősítőként van aposztrofálva, ám valójában egy hashajtó növény, a senna alexandrina volt benne, melynek tartósabb használata májkárosodást és krónikus hasmenést is okozhat. A rizs, búza illetve szójabab is veszélyes lehet, főleg azok számára, akik allergiásak ezek valamelyikére vagy glutin-mentes termékeket fogyaszthatnak.
"Egy fogyasztónak joga van tudni, pontosan mit visz be a szervezetébe természetes címszó alatt" - árulta el a kutatást végző biológus professzor, Steven Newmaster. A mostani tanulmány egyébként hasonló eredményeket mutat a 2011-es kutatással, amikor 131 gyógyteát vizsgáltak meg és 33 százalékukban találtak a címkén fel nem tüntetett összetevőt.