81
-
johnfly #81 The fewer aberrant proteins doesn’t mean fewer cancer cell. It means the cell has less chance to become cancer cell, exactly. -
Irasidus #80 A cikk nem az írja, hogy nem alakulhat ki, hanem "In summary, our results show that naked mole-rat cells produce fewer aberrant proteins, supporting the hypothesis that the more stable proteome of the naked mole-rat contributes to its longevity." Nagy különbség, hogy kevesebb vagy (egyáltalán) nem alakul ki. -
johnfly #79 A csupasz földikutyában (heterocephalus glaber)tényleg nem alakulnak ki rákos sejtek.
http://www.pnas.org/content/early/2013/09/25/1313473110
-
Irasidus #78 "Biztom jobb lenne a "természetes" zöld forrás."
Egyetértek, több zöldség kevesebb ilyen kétes tartalmú szer. A fáradság és kipihentség érzése lehet szubjektív is, placebo effektusnak is hívják. Klinikai vizsgálatok szerint a megadózású vitamintól nem leszel éberebb, a többi összetevője meg ránézésre kamu. Te te döntesz. -
igazamvanvagyig #77 Fáradtságot,mivel 12 óra állandó éjszakázom.De amikor szedem (csak amikor elfelejtem bevenni vagy elfogyott) akkor jó könnyedén telik a meló is,meg ugye a nappali alvás nem ugyan az és van,hogy alig alszom,sokat segít,lehet,hogy a benne lévő zöldek passz de ténleg érzem.Biztom jobb lenne a "természetes" zöld forrás. -
Irasidus #76 Vannak gyanús összetevő is. Például a RNA 35 mg
DNA 10 mg? Ez, hogyan és minek? Vagy Vegetable oil 100 mg. Milyen zöldség, répa, retek mo...ja az nem zöldség? És még sorolhatnám. Franc tudja mi van benne valójában, és mi az ami kamu. Én a helyedben orvost megkérdezném, hogy ez jó-e nekem... A táplálékiegészíők is profitorientáltak, csak rájuk nem vonatkoznak olyan erős szabályok mint a valódi gyógyhatású készítményekre. Ezt a kiskaput használják ki, és jó esetben gombolnak le rólad pénzt, rosszabb esetben a gyártási technológia során véletlen vagy direkt belekerülnek olyan anyagok amitől akár beteg is lehetsz - mert nincs hatóságilag ellenőrizve. Én a helyedben tartanék az olyan termékektől amit nem ellenőriznek le, de te tudod. -
Irasidus #75 Ahogy elnézem a brutális vitaminmennyiséget, nem ajánlanám. A túlzott c-vitamin fogyasztás például - hosszútávon - vesekövet eredményezhet (tessék mellékhatás...). Egy egészséges embernek semmi szüksége erre! Jó esetben csak a pénzedet dobod ki feleslegesen, én nem ajánlom. Amúgy konkrétan mit érzel amikor kihagysz egy-két napot? -
igazamvanvagyig #74 green
Én ilyet szedek,ez van benne:
Összetevők
Azóta még nem voltam beteg,frissebb energikusabb vagyok.Viszont ha kihagyok 1-2 napot egyből megérzem.Mellékhatást nem tapasztaltam (lehet nem tudok róla(: 2 éve használom.Valaki valamit túd erről?
-
Redwing #73 Hagyjuk.
További szép napot. -
Irasidus #72 "De ha egy átlagos ember átáll a péksütemények rendszeres nagy mennyiségű fogyasztására akkor nála is jelentkezni fognak negatív hatások, de nem azért mert allergiás, hanem mert rosszul táplálkozik. A kettőnek nincs köze egymáshoz."
Ennek a nagy mennyiségű péksütemény fogyasztáshoz semmi köze, a lisztérzékenységnek egy autoimmun betegség, tehát genetikai okai vannak. A családi halmozódás a legfőbb oka és örökletes. A betegek több, mint 95%-ánál megtalálható a HLA DQ2 és a DQ8 humán leukocita antigének (HLA) kombinációja. Illetve a betegek két százalékánál valószínűleg fertőzés a kiváltó ok.
"Középkorban nem volt antibiotikum se védőoltás."
Alacsony is volt az átlagéletkor, és meghaltak az emberek már egy influenzába vagy egy egyszerű lábtörésbe is. Tök jó dolog nem igaz?
"Miért is lennék kuruzsló? Mert a dietetika oldaláról közelítem meg a táplálkozást? A dietetika az orvostudomány része, nem valami okkult tudomány :D"
Valóban a orvostudomány része, de rengeteg olyan dolgot írtál aminek semmi köze a dietétikához, és én ezt kifogásolom.
"A vita itt most arról szól ( legalábbis részemről) hogy mekkora teret adjunk neki a mindennapi gyógyászatban. Szerintem elég keveset."
Szerinted, de jó lenne ezt valamivel alátámasztani...
"Ez nem azt jelenti, hogy a gyógyszerészet hülyeség, csak van egy olyan nagyon bevett szokás, hogy ha lesz egy probléma akkor ugye elmegyünk orvoshoz. Ott felírnak teszem azt antibiotikumot és haza küldik az embert vagy ugye jöjjön vissza kontrollra. Aztán többnyire ennyi. 5 hónap múlva megint elmegy, megint antibiotikum és megint ennyi. Az antibiotikum pedig nem olyan gyógyszer amit havonta szedsz. "
A gyógyszerészet - a gyógyszerek forgalmazásával és előállításával foglakozik, nem orvoslással... Ne keverd! Van amikor elég az antibiotikum, és van amikor nem. Persze abban egyetértek veled, hogy jelenleg az orvoshiány miatt, feszített tempóban, több műszakban dolgozó orvosok kevesebbet törődnek a betegeikkel mint kellene. De ez nem orvostudomány része, ez már emberség és politika. Viszont, attól mert az aktuális kocsiszerelőd rosszul végzi a munkáját, nem fogod a szerelést egy NEM szerelési módszerekkel "dolgozó" kétes emberre bízni, ugye? A diéta sok esetben hasznos, például akut betegségeknél, hiánybetegségeknél, vagy mérgezés és felhalmozódás esetében és van megelőzési szerepe is. Nem tudom te milyen orvosokat ismersz, de akiket én ismerek azok a táplálkozás szerepét elég rendesen hangsúlyozzák, sőt még a média is ezt nyomja orrba-szájba. Szóval ez igencsak szalmabáb érvelés a részedről.
"Véleményem szerint a helyes eljárás az lenne, hogy orvos-antibiotikum(ha muszáj)-kontroll-dietetikus. Ennyi. Ez aztán tényleg kuruzslás. :D"
Egyetértek, antibiotikum csak akkor kell felírni, ha elkerülhetetlen. Viszont a dietetika nem kontroll, nem tud diagnózist felállítani, nem tud teljes vizsgálatot végezni, így nem tudja megmondani, hogy meggyógyult vagy sem - ahhoz vizsgálatok kellenek, ahhoz meg megfelelő szakember. Amúgy had kérdezzem már meg, min röhögsz egyfolytában ennyire? -
Redwing #71 :D Ha tudnád mennyire mellé lőttél. Nem írsz hülyeséget, csak teljesen másról beszélünk. Te végletekben én meg a mindennapokban. Egy lisztérzékeny számára természetes hogy már kis mennyiség glutén esetén is fájdalmas reakciók léphetnek fel, illetve a gyomorrák kialakulása is nő. 30 éve vagyok lisztérzékeny, szval sztem tudom miről beszélek.
De ha egy átlagos ember átáll a péksütemények rendszeres nagy mennyiségű fogyasztására akkor nála is jelentkezni fognak negatív hatások, de nem azért mert allergiás, hanem mert rosszul táplálkozik. A kettőnek nincs köze egymáshoz.
Középkorban nem volt antibiotikum se védőoltás.
Miért is lennék kuruzsló? Mert a dietetika oldaláról közelítem meg a táplálkozást? A dietetika az orvostudomány része, nem valami okkult tudomány :D Együttműködik, nem különálló. A vita itt most arról szól ( legalábbis részemről) hogy mekkora teret adjunk neki a mindennapi gyógyászatban. Szerintem elég keveset. Ez nem azt jelenti, hogy a gyógyszerészet hülyeség, csak van egy olyan nagyon bevett szokás, hogy ha lesz egy probléma akkor ugye elmegyünk orvoshoz. Ott felírnak teszem azt antibiotikumot és haza küldik az embert vagy ugye jöjjön vissza kontrollra. Aztán többnyire ennyi. 5 hónap múlva megint elmegy, megint antibiotikum és megint ennyi. Az antibiotikum pedig nem olyan gyógyszer amit havonta szedsz.
Véleményem szerint a helyes eljárás az lenne, hogy orvos-antibiotikum(ha muszáj)-kontroll-dietetikus. Ennyi. Ez aztán tényleg kuruzslás. :D
-
#70
Bizony. A kézmosás már a XX. század elején is bevett volt, de valahogy mégis magas volt a gyermekhalandóság és a védőoltások hiányában olyan betegséges ritkították a népet, amit ma legfejebb hírből ismer a többség, vagy sehogy sem. -
Irasidus #69 "Ha népégéségügyet nézzük akkor, már pedig ha jól tudom arról az oldaláról vizsgáljuk most a dolgokat, akkor a \\'rák ismeretlen\\' azt jelenti, hogy pl hazánkkal ellentétben ott nem abba halnak bele az emberek. Egy szóval nem írtam, hogy rák nincs a világ azon részén, csak egyszerűen elenyésző."
Elenyésző ott, ahol a várható élettartam alacsony. Magas ott, ahol sokáig élnek a emberek, és veszélytelen ott ahol az orvostudomány fejlett.
"A középkori halandóság elleni harc egyik nagy felfedezése a kézmosás volt, a higiénia elterjedése. Ez nevezhetjük orvostudománynak, de gyógyszerészetnek semmiképp se nevezném."
Másik meg a védőoltás, meg az antibiotikum, és még sorolhatnák. Ne egyszerűsít le az orvostudomány jelenlegi állását a kézmosásra, ami fontos de ennél jóval többet adott...
"Hm. Pl víz. De megint mellé lőttél mert a táplálkozás pont nem arról szól hogy egy dolgot nem eszünk folyton nagy mennyiségben, hanem változatos étrendet folytatunk. Az allergia meg megint olyan dolog, hogy ha peched van és allergiás vagy rá akkor nem eszed :D De ezt a legtöbb esetben csak nagy mennyiség fogyasztása után jelentkezik."
Az ugye megvan, ha sok vizet iszol akkor belehalsz? Látom fogalmad sincs mi az az allergia. Nem játék, súlyos szövődményekkel is lehetnek. Nem tudom miért találsz ki nyilvánvaló hülyeségeket, de egy allergiásnak már kis mennyiségtől is allergiás reakciója lesz. Ismerek olyat aki az almán kívül mindenre allergiás, és a bőre kisebesedik, vérzik és gennyesedik. Ha nem lennének gyógyszerek ő már nem lenne. Ennyit erről.
"Mondjuk csak 20 év tapasztalatom van a témában, jó pár embernek segítettem már a tanácsaimmal. Ha te úgy gondolod, hogy a betegséget nem megelőzni hanem mindig csak kezelni kell, akkor éld eszerint a életedet :) Te mindazt megtestesíted amiért egy szakember utál fórumokra írni :D"
20 év tapasztalat miben? Mert az allergiában biztos nem... De akkor kinek és miben segítettél? Egy szóval sem mondtam, hogy a betegségeket nem kell megelőzni, de kell. Nem tudom miért adsz a számba ilyen abszurd hazugságokat. Én is tanácsolom, meg az összes orvos ezt hangsúlyozás: megelőzés! Mozgás, táplálkozás, stb. illetve a megelőzés része a szűrővizsgálat is. Amit én írta, az az, hogy ennek ellenére is beteg lehetsz, csak a kockázat kisebb, illetve ha már baj van akkor csak is az orvostudomány segíthet (és valószínűleg nem a te kuruzslásod.) -
Irasidus #68 Valószínűleg az utóbbi. Szerintem elég sok élőlényél nem találtak még rákot (szitakötőről sem tudok, meg lajhárról, meg barlangi vak gőtéről, stb.), de ennek nyilván az az oka, hogy ritka állatok, vagy nem is keresték, mert minek keressenek minden fajban rákor? -
#67
Valami meztelen vakondnál nem találtak még rákos egyedet, de ez lehet a kis minta miatt is. -
#66
A kontetó topik odébb van. -
Redwing #65 Ha népégéségügyet nézzük akkor, már pedig ha jól tudom arról az oldaláról vizsgáljuk most a dolgokat, akkor a \'rák ismeretlen\' azt jelenti, hogy pl hazánkkal ellentétben ott nem abba halnak bele az emberek. Egy szóval nem írtam, hogy rák nincs a világ azon részén, csak egyszerűen elenyésző.
A középkori halandóság elleni harc egyik nagy felfedezése a kézmosás volt, a higiénia elterjedése. Ez nevezhetjük orvostudománynak, de gyógyszerészetnek semmiképp se nevezném.
\'Mint minden anyagnak amit eszel, iszol, belégzel, vagy csak megérinted van mellékhatása. Így a kivinek is, csak a mesében és az ezoterikus lázálmában van olyan anyag aminek nincs mellélhatása. Most csak egyet említek meg, allergiás reakció, de ha mélyebbre ásol találsz még. És az sem mellékes, hogy olyan anyagokat is találsz a kiviben amire a szervezetednek semmi szüksége. De ez nem csak a kivire igaz, hanem mindenre. Ellenben, ha a kiviből kivonod a hatóanyagot akkor csökkentheted a mellékhatásokat, például az allergiás reakciót(mert csak a hatóanyagot tartalmazza). És akkor el is érkeztünk oda, hogy tulajdonképpen mi is a gyógyszer...\'
Hm. Pl víz. De megint mellé lőttél mert a táplálkozás pont nem arról szól hogy egy dolgot nem eszünk folyton nagy mennyiségben, hanem változatos étrendet folytatunk. Az allergia meg megint olyan dolog, hogy ha peched van és allergiás vagy rá akkor nem eszed :D De ezt a legtöbb esetben csak nagy mennyiség fogyasztása után jelentkezik.
Mondjuk csak 20 év tapasztalatom van a témában, jó pár embernek segítettem már a tanácsaimmal. Ha te úgy gondolod, hogy a betegséget nem megelőzni hanem mindig csak kezelni kell, akkor éld eszerint a életedet :) Te mindazt megtestesíted amiért egy szakember utál fórumokra írni :D -
Irasidus #64 A táplálékegészítő nem gyógyszer, azok jó esetben vitaminok és ásványi anyagok, fehérjék és ki tudja még mi. Ezeket nem az orvostudomány hozta életre, hanem okos üzleteberek, mivel egészséges emberek számára semmi szükség ezekre az anyagokra. Magyarul nem használ, de legalább nem árt, kivéve azt a pár tucat esetet ugye... Sajnos nagy a piaca, és az EU a homepátia és egyéb hatástalan szar mellet azért engedélyezi mert "van rá igény" illetve, hogy ne a "fekete piacon szerezzék be az emberek" (érted, adó!). Ezt nem én találtam ki, megkérdezték és ez volt a válasz... -
coolbboy83 #63 Nagyon sok táplálékkiegészítő, az szemétre való amit kapni lehet... de a gyógyszerlobbi hatalmas.... ezt sem szabad elfelejteni. És nem minden növény gyógynövény - van ami komoly méreg!! -
Vol Jin #62 Vagy a böngészőm krepált be, vagy a blogmotor. Váltakozó időrendi sorrendben vannak a kommentek, és több hozzászólás többszörösen jelent meg. -
#61
Neumann O310 -
#60
A 100-200 éves magyar étkezés, ott és akkor, azon életformával a legegészségesebbé fejlodott. Az igaz, hogy a mai szokások mellé nem dukál a 3000 kcal feletti napi adag, nameg kevesen fogyasztanak el 1-1 egész fej voroshagymát a zsíroskenyér mellé (háhh, meghajolna a monitorom :D), meg min. 1 kg gyumolcsot és halom zoldséget naponta.
Ha nem volt szegénység, a magyar étrend sokkal változatosabb volt 100-500 éve de talán régebben is, mint ma bármely jómódú asztalán.
Persze mindig voltak, akiknek nem volt foldje, pénze és lehetosége de ez Japánban is volt. ;)
Manapság a japán életmód is annyit változott meg az étkezési szokások úm. amerikanizálódnak ezerrel, hogy a várható max. életkor is csokken.
Egy ott élo ismerosom (na ez nem általánosítható), éppen azt mondta, hogy kevesebb tengeri herkentyut eszik a fukushimai katasztrófa óta és kb. rizst meg tésztát eszik minden nap, emellett szereti a kólát. :S
Én jelenleg Angliában élek és ilyen sz@r kajákat (íz és egészség szempontból) még soha életemben nem ettem, ok USÁ-ban még nem jártam.
Persze Mo-n soha nem vettunk húst vagy zoldséget Tesco-ban és hasonló helyeken, talán szerencsém volt a mai világ átlagához képest... de nagyon hiányzik a kertbol szedett, napon érett, vegyszermentes zoldség, gyumolcs meg a kertben nevelt tyúk tojása, húsa, A kemencében sutott kenyér helyi lisztbol, a disznoolések stb.
De sajnos az egész világon romlik az ételek átlagos minosége a #2-ben említett okok miatt.
Magyarországon elsosorban nem a táplálkozás, hanem a durva stressz, a kilátástalan jovo, az igazságtalanság, az emberek tehetetlensége, a kollektív depresszió, ami rányomja bélyegét az egész nemzetre és meglátszik minden statisztikában.
A panelban nyomorgó kisoreg, akit még a cigányok is megfenyegettek, minek egyen zoldséget, mikor éppen kolbászhoz jutott, azt meg szereti? Talán meg is akar már halni, mert annyira rossz az élete... ilyenkor a legutolsó szempont egy embernek az egészség és a tudatos táplálkozás.
Viszont én tudatosan táplálkozom, kéremszépen! Tudtam, hogy eszek. Egyszer sem haraptam mellé, kérem! :))
-
#59
A 100-200 éves magyar étkezés, ott és akkor, azon életformával a legegészségesebbé fejlodott. Az igaz, hogy a mai szokások mellé nem dukál a 3000 kcal feletti napi adag, nameg kevesen fogyasztanak el 1-1 egész fej voroshagymát a zsíroskenyér mellé (háhh, meghajolna a monitorom :D), meg min. 1 kg gyumolcsot és halom zoldséget naponta.
Ha nem volt szegénység, a magyar étrend sokkal változatosabb volt 100-500 éve de talán régebben is, mint ma bármely jómódú asztalán.
Persze mindig voltak, akiknek nem volt foldje, pénze és lehetosége de ez Japánban is volt. ;)
Manapság a japán életmód is annyit változott meg az étkezési szokások úm. amerikanizálódnak ezerrel, hogy a várható max. életkor is csokken.
Egy ott élo ismerosom (na ez nem általánosítható), éppen azt mondta, hogy kevesebb tengeri herkentyut eszik a fukushimai katasztrófa óta és kb. rizst meg tésztát eszik minden nap, emellett szereti a kólát. :S
Én jelenleg Angliában élek és ilyen sz@r kajákat (íz és egészség szempontból) még soha életemben nem ettem, ok USÁ-ban még nem jártam.
Persze Mo-n soha nem vettunk húst vagy zoldséget Tesco-ban és hasonló helyeken, talán szerencsém volt a mai világ átlagához képest... de nagyon hiányzik a kertbol szedett, napon érett, vegyszermentes zoldség, gyumolcs meg a kertben nevelt tyúk tojása, húsa, A kemencében sutott kenyér helyi lisztbol, a disznoolések stb.
De sajnos az egész világon romlik az ételek átlagos minosége a #2-ben említett okok miatt.
Magyarországon elsosorban nem a táplálkozás, hanem a durva stressz, a kilátástalan jovo, az igazságtalanság, az emberek tehetetlensége, a kollektív depresszió, ami rányomja bélyegét az egész nemzetre és meglátszik minden statisztikában.
A panelban nyomorgó kisoreg, akit még a cigányok is megfenyegettek, minek egyen zoldséget, mikor éppen kolbászhoz jutott, azt meg szereti? Talán meg is akar már halni, mert annyira rossz az élete... ilyenkor a legutolsó szempont egy embernek az egészség és a tudatos táplálkozás.
Viszont én tudatosan táplálkozom, kéremszépen! Tudtam, hogy eszek. Egyszer sem haraptam mellé, kérem! :))
-
#58
A 100-200 éves magyar étkezés, ott és akkor, azon életformával a legegészségesebbé fejlodott. Az igaz, hogy a mai szokások mellé nem dukál a 3000 kcal feletti napi adag, nameg kevesen fogyasztanak el 1-1 egész fej voroshagymát a zsíroskenyér mellé (háhh, meghajolna a monitorom :D), meg min. 1 kg gyumolcsot és halom zoldséget naponta.
Ha nem volt szegénység, a magyar étrend sokkal változatosabb volt 100-500 éve de talán régebben is, mint ma bármely jómódú asztalán.
Persze mindig voltak, akiknek nem volt foldje, pénze és lehetosége de ez Japánban is volt. ;)
Manapság a japán életmód is annyit változott meg az étkezési szokások úm. amerikanizálódnak ezerrel, hogy a várható max. életkor is csokken.
Egy ott élo ismerosom (na ez nem általánosítható), éppen azt mondta, hogy kevesebb tengeri herkentyut eszik a fukushimai katasztrófa óta és kb. rizst meg tésztát eszik minden nap, emellett szereti a kólát. :S
Én jelenleg Angliában élek és ilyen sz@r kajákat (íz és egészség szempontból) még soha életemben nem ettem, ok USÁ-ban még nem jártam.
Persze Mo-n soha nem vettunk húst vagy zoldséget Tesco-ban és hasonló helyeken, talán szerencsém volt a mai világ átlagához képest... de nagyon hiányzik a kertbol szedett, napon érett, vegyszermentes zoldség, gyumolcs meg a kertben nevelt tyúk tojása, húsa, A kemencében sutott kenyér helyi lisztbol, a disznoolések stb.
De sajnos az egész világon romlik az ételek átlagos minosége a #2-ben említett okok miatt.
Magyarországon elsosorban nem a táplálkozás, hanem a durva stressz, a kilátástalan jovo, az igazságtalanság, az emberek tehetetlensége, a kollektív depresszió, ami rányomja bélyegét az egész nemzetre és meglátszik minden statisztikában.
A panelban nyomorgó kisoreg, akit még a cigányok is megfenyegettek, minek egyen zoldséget, mikor éppen kolbászhoz jutott, azt meg szereti? Talán meg is akar már halni, mert annyira rossz az élete... ilyenkor a legutolsó szempont egy embernek az egészség és a tudatos táplálkozás.
Viszont én tudatosan táplálkozom, kéremszépen! Tudtam, hogy eszek. Egyszer sem haraptam mellé, kérem! :))
-
#57
A 100-200 éves magyar étkezés, ott és akkor, azon életformával a legegészségesebbé fejlodott. Az igaz, hogy a mai szokások mellé nem dukál a 3000 kcal feletti napi adag, nameg kevesen fogyasztanak el 1-1 egész fej voroshagymát a zsíroskenyér mellé (háhh, meghajolna a monitorom :D), meg min. 1 kg gyumolcsot és halom zoldséget naponta.
Ha nem volt szegénység, a magyar étrend sokkal változatosabb volt 100-500 éve de talán régebben is, mint ma bármely jómódú asztalán.
Persze mindig voltak, akiknek nem volt foldje, pénze és lehetosége de ez Japánban is volt. ;)
Manapság a japán életmód is annyit változott meg az étkezési szokások úm. amerikanizálódnak ezerrel, hogy a várható max. életkor is csokken.
Egy ott élo ismerosom (na ez nem általánosítható), éppen azt mondta, hogy kevesebb tengeri herkentyut eszik a fukushimai katasztrófa óta és kb. rizst meg tésztát eszik minden nap, emellett szereti a kólát. :S
Én jelenleg Angliában élek és ilyen sz@r kajákat (íz és egészség szempontból) még soha életemben nem ettem, ok USÁ-ban még nem jártam.
Persze Mo-n soha nem vettunk húst vagy zoldséget Tesco-ban és hasonló helyeken, talán szerencsém volt a mai világ átlagához képest... de nagyon hiányzik a kertbol szedett, napon érett, vegyszermentes zoldség, gyumolcs meg a kertben nevelt tyúk tojása, húsa, A kemencében sutott kenyér helyi lisztbol, a disznoolések stb.
De sajnos az egész világon romlik az ételek átlagos minosége a #2-ben említett okok miatt.
Magyarországon elsosorban nem a táplálkozás, hanem a durva stressz, a kilátástalan jovo, az igazságtalanság, az emberek tehetetlensége, a kollektív depresszió, ami rányomja bélyegét az egész nemzetre és meglátszik minden statisztikában.
A panelban nyomorgó kisoreg, akit még a cigányok is megfenyegettek, minek egyen zoldséget, mikor éppen kolbászhoz jutott, azt meg szereti? Talán meg is akar már halni, mert annyira rossz az élete... ilyenkor a legutolsó szempont egy embernek az egészség és a tudatos táplálkozás. -
#56
A 100-200 éves magyar étkezés, ott és akkor, azon életformával a legegészségesebbé fejlodott. Az igaz, hogy a mai szokások mellé nem dukál a 3000 kcal feletti napi adag, nameg kevesen fogyasztanak el 1-1 egész fej voroshagymát a zsíroskenyér mellé (háhh, meghajolna a monitorom :D), meg min. 1 kg gyumolcsot és halom zoldséget naponta.
Ha nem volt szegénység, a magyar étrend sokkal változatosabb volt 100-500 éve de talán régebben is, mint ma bármely jómódú asztalán.
Persze mindig voltak, akiknek nem volt foldje, pénze és lehetosége de ez Japánban is volt. ;)
Manapság a japán életmód is annyit változott meg az étkezési szokások úm. amerikanizálódnak ezerrel, hogy a várható max. életkor is csokken.
Egy ott élo ismerosom (na ez nem általánosítható), éppen azt mondta, hogy kevesebb tengeri herkentyut eszik a fukushimai katasztrófa óta és kb. rizst meg tésztát eszik minden nap, emellett szereti a kólát. :S
Én jelenleg Angliában élek és ilyen sz@r kajákat (íz és egészség szempontból) még soha életemben nem ettem, ok USÁ-ban még nem jártam.
Persze Mo-n soha nem vettunk húst vagy zoldséget Tesco-ban és hasonló helyeken, talán szerencsém volt a mai világ átlagához képest... de nagyon hiányzik a kertbol szedett, napon érett, vegyszermentes zoldség, gyumolcs meg a kertben nevelt tyúk tojása, húsa, A kemencében sutott kenyér helyi lisztbol, a disznoolések stb.
De sajnos az egész világon romlik az ételek átlagos minosége a #2-ben említett okok miatt.
Magyarországon elsosorban nem a táplálkozás, hanem a durva stressz, a kilátástalan jovo, az igazságtalanság, az emberek tehetetlensége, a kollektív depresszió, ami rányomja bélyegét az egész nemzetre és meglátszik minden statisztikában.
A panelban nyomorgó kisoreg, akit még a cigányok is megfenyegettek, minek egyen zoldséget, mikor éppen kolbászhoz jutott, azt meg szereti? Talán meg is akar már halni, mert annyira rossz az élete... ilyenkor a legutolsó szempont egy embernek az egészség és a tudatos táplálkozás. -
#55
A 100-200 éves magyar étkezés, ott és akkor, azon életformával a legegészségesebbé fejlodott. Az igaz, hogy a mai szokások mellé nem dukál a 3000 kcal feletti napi adag, nameg kevesen fogyasztanak el 1-1 egész fej voroshagymát a zsíroskenyér mellé (háhh, meghajolna a monitorom :D), meg min. 1 kg gyumolcsot és halom zoldséget naponta.
Ha nem volt szegénység, a magyar étrend sokkal változatosabb volt 100-500 éve de talán régebben is, mint ma bármely jómódú asztalán.
Persze mindig voltak, akiknek nem volt foldje, pénze és lehetosége de ez Japánban is volt. ;)
Manapság a japán életmód is annyit változott meg az étkezési szokások úm. amerikanizálódnak ezerrel, hogy a várható max. életkor is csokken.
Egy ott élo ismerosom (na ez nem általánosítható), éppen azt mondta, hogy kevesebb tengeri herkentyut eszik a fukushimai katasztrófa óta és kb. rizst meg tésztát eszik minden nap, emellett szereti a kólát. :S
Én jelenleg Angliában élek és ilyen sz@r kajákat (íz és egészség szempontból) még soha életemben nem ettem, ok USÁ-ban még nem jártam.
Persze Mo-n soha nem vettunk húst vagy zoldséget Tesco-ban és hasonló helyeken, talán szerencsém volt a mai világ átlagához képest... de nagyon hiányzik a kertbol szedett, napon érett, vegyszermentes zoldség, gyumolcs meg a kertben nevelt tyúk tojása, húsa, A kemencében sutott kenyér helyi lisztbol, a disznoolések stb.
De sajnos az egész világon romlik az ételek átlagos minosége a #2-ben említett okok miatt.
Magyarországon elsosorban nem a táplálkozás, hanem a durva stressz, a kilátástalan jovo, az igazságtalanság, az emberek tehetetlensége, a kollektív depresszió, ami rányomja bélyegét az egész nemzetre és meglátszik minden statisztikában.
A panelban nyomorgó kisoreg, akit még a cigányok is megfenyegettek, minek egyen zoldséget, mikor éppen kolbászhoz jutott, azt meg szereti? Talán meg is akar már halni, mert annyira rossz az élete... ilyenkor a legutolsó szempont egy embernek az egészség és a tudatos táplálkozás. -
#54
A 100-200 éves magyar étkezés, ott és akkor, azon életformával a legegészségesebbé fejlodott. Az igaz, hogy a mai szokások mellé nem dukál a 3000 kcal feletti napi adag, nameg kevesen fogyasztanak el 1-1 egész fej voroshagymát a zsíroskenyér mellé (háhh, meghajolna a monitorom :D), meg min. 1 kg gyumolcsot és halom zoldséget naponta.
Ha nem volt szegénység, a magyar étrend sokkal változatosabb volt 100-500 éve de talán régebben is, mint ma bármely jómódú asztalán.
Persze mindig voltak, akiknek nem volt foldje, pénze és lehetosége de ez Japánban is volt. ;)
Manapság a japán életmód is annyit változott meg az étkezési szokások úm. amerikanizálódnak ezerrel, hogy a várható max. életkor is csokken.
Egy ott élo ismerosom (na ez nem általánosítható), éppen azt mondta, hogy kevesebb tengeri herkentyut eszik a fukushimai katasztrófa óta és kb. rizst meg tésztát eszik minden nap, emellett szereti a kólát. :S
Én jelenleg Angliában élek és ilyen sz@r kajákat (íz és egészség szempontból) még soha életemben nem ettem, ok USÁ-ban még nem jártam.
Persze Mo-n soha nem vettunk húst vagy zoldséget Tesco-ban és hasonló helyeken, talán szerencsém volt a mai világ átlagához képest... de nagyon hiányzik a kertbol szedett, napon érett, vegyszermentes zoldség, gyumolcs meg a kertben nevelt tyúk tojása, húsa, A kemencében sutott kenyér helyi lisztbol, a disznoolések stb.
De sajnos az egész világon romlik az ételek átlagos minosége a #2-ben említett okok miatt.
Magyarországon elsosorban nem a táplálkozás, hanem a durva stressz, a kilátástalan jovo, az igazságtalanság, az emberek tehetetlensége, a kollektív depresszió, ami rányomja bélyegét az egész nemzetre és meglátszik minden statisztikában.
A panelban nyomorgó kisoreg, akit még a cigányok is megfenyegettek, minek egyen zoldséget, mikor éppen kolbászhoz jutott, azt meg szereti? Talán meg is akar már halni, mert annyira rossz az élete... ilyenkor a legutolsó szempont egy embernek az egészség és a tudatos táplálkozás. -
#53
A 100-200 éves magyar étkezés, ott és akkor, azon életformával a legegészségesebbé fejlodott. Az igaz, hogy a mai szokások mellé nem dukál a 3000 kcal feletti napi adag, nameg kevesen fogyasztanak el 1-1 egész fej voroshagymát a zsíroskenyér mellé (háhh, meghajolna a monitorom :D), meg min. 1 kg gyumolcsot és halom zoldséget naponta.
Ha nem volt szegénység, a magyar étrend sokkal változatosabb volt 100-500 éve de talán régebben is, mint ma bármely jómódú asztalán.
Persze mindig voltak, akiknek nem volt foldje, pénze és lehetosége de ez Japánban is volt. ;)
Manapság a japán életmód is annyit változott meg az étkezési szokások úm. amerikanizálódnak ezerrel, hogy a várható max. életkor is csokken.
Egy ott élo ismerosom (na ez nem általánosítható), éppen azt mondta, hogy kevesebb tengeri herkentyut eszik a fukushimai katasztrófa óta és kb. rizst meg tésztát eszik minden nap, emellett szereti a kólát. :S
Én jelenleg Angliában élek és ilyen sz@r kajákat (íz és egészség szempontból) még soha életemben nem ettem, ok USÁ-ban még nem jártam.
Persze Mo-n soha nem vettunk húst vagy zoldséget Tesco-ban és hasonló helyeken, talán szerencsém volt a mai világ átlagához képest... de nagyon hiányzik a kertbol szedett, napon érett, vegyszermentes zoldség, gyumolcs meg a kertben nevelt tyúk tojása, húsa, A kemencében sutott kenyér helyi lisztbol, a disznoolések stb.
De sajnos az egész világon romlik az ételek átlagos minosége a #2-ben említett okok miatt.
Magyarországon elsosorban nem a táplálkozás, hanem a durva stressz, a kilátástalan jovo, az igazságtalanság, az emberek tehetetlensége, a kollektív depresszió, ami rányomja bélyegét az egész nemzetre és meglátszik minden statisztikában.
A panelban nyomorgó kisoreg, akit még a cigányok is megfenyegettek, minek egyen zoldséget, mikor éppen kolbászhoz jutott, azt meg szereti? Talán meg is akar már halni, mert annyira rossz az élete... ilyenkor a legutolsó szempont egy embernek az egészség és a tudatos táplálkozás. -
#52
A 100-200 éves magyar étkezés, ott és akkor, azon életformával a legegészségesebbé fejlodott. Az igaz, hogy a mai szokások mellé nem dukál a 3000 kcal feletti napi adag, nameg kevesen fogyasztanak el 1-1 egész fej voroshagymát a zsíroskenyér mellé (háhh, meghajolna a monitorom :D), meg min. 1 kg gyumolcsot és halom zoldséget naponta.
Ha nem volt szegénység, a magyar étrend sokkal változatosabb volt 100-500 éve de talán régebben is, mint ma bármely jómódú asztalán.
Persze mindig voltak, akiknek nem volt foldje, pénze és lehetosége de ez Japánban is volt. ;)
Manapság a japán életmód is annyit változott meg az étkezési szokások úm. amerikanizálódnak ezerrel, hogy a várható max. életkor is csokken.
Egy ott élo ismerosom (na ez nem általánosítható), éppen azt mondta, hogy kevesebb tengeri herkentyut eszik a fukushimai katasztrófa óta és kb. rizst meg tésztát eszik minden nap, emellett szereti a kólát. :S
Én jelenleg Angliában élek és ilyen sz@r kajákat (íz és egészség szempontból) még soha életemben nem ettem, ok USÁ-ban még nem jártam.
Persze Mo-n soha nem vettunk húst vagy zoldséget Tesco-ban és hasonló helyeken, talán szerencsém volt a mai világ átlagához képest... de nagyon hiányzik a kertbol szedett, napon érett, vegyszermentes zoldség, gyumolcs meg a kertben nevelt tyúk tojása, húsa, A kemencében sutott kenyér helyi lisztbol, a disznoolések stb.
De sajnos az egész világon romlik az ételek átlagos minosége a #2-ben említett okok miatt.
Magyarországon elsosorban nem a táplálkozás, hanem a durva stressz, a kilátástalan jovo, az igazságtalanság, az emberek tehetetlensége, a kollektív depresszió, ami rányomja bélyegét az egész nemzetre és meglátszik minden statisztikában.
A panelban nyomorgó kisoreg, akit még a cigányok is megfenyegettek, minek egyen zoldséget, mikor éppen kolbászhoz jutott, azt meg szereti? Talán meg is akar már halni, mert annyira rossz az élete... ilyenkor a legutolsó szempont egy embernek az egészség és a tudatos táplálkozás. -
#51
A 100-200 éves magyar étkezés, ott és akkor, azon életformával a legegészségesebbé fejlodott. Az igaz, hogy a mai szokások mellé nem dukál a 3000 kcal feletti napi adag, nameg kevesen fogyasztanak el 1-1 egész fej voroshagymát a zsíroskenyér mellé (háhh, meghajolna a monitorom :D), meg min. 1 kg gyumolcsot és halom zoldséget naponta.
Ha nem volt szegénység, a magyar étrend sokkal változatosabb volt 100-500 éve de talán régebben is, mint ma bármely jómódú asztalán.
Persze mindig voltak, akiknek nem volt foldje, pénze és lehetosége de ez Japánban is volt. ;)
Manapság a japán életmód is annyit változott meg az étkezési szokások úm. amerikanizálódnak ezerrel, hogy a várható max. életkor is csokken.
Egy ott élo ismerosom (na ez nem általánosítható), éppen azt mondta, hogy kevesebb tengeri herkentyut eszik a fukushimai katasztrófa óta és kb. rizst meg tésztát eszik minden nap, emellett szereti a kólát. :S
Én jelenleg Angliában élek és ilyen sz@r kajákat (íz és egészség szempontból) még soha életemben nem ettem, ok USÁ-ban még nem jártam.
Persze Mo-n soha nem vettunk húst vagy zoldséget Tesco-ban és hasonló helyeken, talán szerencsém volt a mai világ átlagához képest... de nagyon hiányzik a kertbol szedett, napon érett, vegyszermentes zoldség, gyumolcs meg a kertben nevelt tyúk tojása, húsa, A kemencében sutott kenyér helyi lisztbol, a disznoolések stb.
De sajnos az egész világon romlik az ételek átlagos minosége a #2-ben említett okok miatt.
Magyarországon elsosorban nem a táplálkozás, hanem a durva stressz, a kilátástalan jovo, az igazságtalanság, az emberek tehetetlensége, a kollektív depresszió, ami rányomja bélyegét az egész nemzetre és meglátszik minden statisztikában.
A panelban nyomorgó kisoreg, akit még a cigányok is megfenyegettek, minek egyen zoldséget, mikor éppen kolbászhoz jutott, azt meg szereti? Talán meg is akar már halni, mert annyira rossz az élete... ilyenkor a legutolsó szempont egy embernek az egészség és a tudatos táplálkozás. -
#50
A 100-200 éves magyar étkezés, ott és akkor, azon életformával a legegészségesebbé fejlodott. Az igaz, hogy a mai szokások mellé nem dukál a 3000 kcal feletti napi adag, nameg kevesen fogyasztanak el 1-1 egész fej voroshagymát a zsíroskenyér mellé (háhh, meghajolna a monitorom :D), meg min. 1 kg gyumolcsot és halom zoldséget naponta.
Ha nem volt szegénység, a magyar étrend sokkal változatosabb volt 100-500 éve de talán régebben is, mint ma bármely jómódú asztalán.
Persze mindig voltak, akiknek nem volt foldje, pénze és lehetosége de ez Japánban is volt. ;)
Manapság a japán életmód is annyit változott meg az étkezési szokások úm. amerikanizálódnak ezerrel, hogy a várható max. életkor is csokken.
Egy ott élo ismerosom (na ez nem általánosítható), éppen azt mondta, hogy kevesebb tengeri herkentyut eszik a fukushimai katasztrófa óta és kb. rizst meg tésztát eszik minden nap, emellett szereti a kólát. :S
Én jelenleg Angliában élek és ilyen sz@r kajákat (íz és egészség szempontból) még soha életemben nem ettem, ok USÁ-ban még nem jártam.
Persze Mo-n soha nem vettunk húst vagy zoldséget Tesco-ban és hasonló helyeken, talán szerencsém volt a mai világ átlagához képest... de nagyon hiányzik a kertbol szedett, napon érett, vegyszermentes zoldség, gyumolcs meg a kertben nevelt tyúk tojása, húsa, A kemencében sutott kenyér helyi lisztbol, a disznoolések stb.
De sajnos az egész világon romlik az ételek átlagos minosége a #2-ben említett okok miatt.
Magyarországon elsosorban nem a táplálkozás, hanem a durva stressz, a kilátástalan jovo, az igazságtalanság, az emberek tehetetlensége, a kollektív depresszió, ami rányomja bélyegét az egész nemzetre és meglátszik minden statisztikában.
A panelban nyomorgó kisoreg, akit még a cigányok is megfenyegettek, minek egyen zoldséget, mikor éppen kolbászhoz jutott, azt meg szereti? Talán meg is akar már halni, mert annyira rossz az élete... ilyenkor a legutolsó szempont egy embernek az egészség és a tudatos táplálkozás.
Viszont én tudatosan táplálkozom, kéremszépen! Tudtam, hogy eszek. Egyszer sem haraptam mellé, kérem! :))
-
Irasidus #49 "Félre értettél. Nem kuruzsló vagyok,és nem vagyok a gyógyszerek ellen sem. A baj csak az hogy a 60 év nem igazán számít idős kornak. A magyarok pedig ekkortájt már meg is halnak."
A 60 év, az érrendszeri megbetegedések szempontjából számít magas kornak, persze Japánhoz képes tényleg alacsonyabb, de nem is arra volt ez válasz...
". A legjobb példa erre a kaukázusi népek. Nem egy gyógyászatilag fejlett térségről beszélünk, sőt már már középkori állapotok, és mégis az emberek sokáig élnek és mint olyan pl a rák ismeretlen. "
Érdekes statisztika szerint meg éppen, hogy alacsonyabb az átlagéletkor. Még Magyarország is leelőzi őket. A rák minden többsejtű élőlénynél jelen van, tévhitekkel ellentétben még a cápákban is. Fiziológiailag lehetetlen, hogy rák ne alakuljon ki valamilyen élőlénycsoportban ami többsejtű.
"A táplálkozásnak biztos részese van a dologban. Amiről te beszélsz az a gyógyászati tudás fejlődéséhez van inkább köze mint a gyógyszerekhez."
Az ugye nem zavar, hogy az úgynevezett gyógyászati fejlődés miatt élünk hosszabb életet (középkori halandóság mond valamit?), és ahol ez nincs jelen - például indai, afrika, vagy a kaukázus eldugott részei ott elég rendesen hullanak is az emberek. Persze távol van, és városi legendákat lehet gyártani rá, de mond csak te melyik bolygón élsz?
"Tehát összefoglalva: Amikor baj van akkor gyógyszer kell, de hosszútávon egy jó táplálkozási rendszerrel és életvitellel nagyobb sikereket érhetünk el. Már csak azért is mert pl a vérnyomás szabályozó gyógyszereknél számolni kell azok mellékhetásával addig a kiwinél nem kell, a hatása pedig megközelíti a gyógyszer hatásfokát."
Te itt valamit nagyon összeversz, nem is akkor kell gyógyszert szedni ha nem vagy beteg, hanem amikor beteg vagy. Fontos szerepe van a táplálkozásnak bizonyos betegségek kockázati tényezőjének csökkentésében - de ha beteg vagy, gyógyító hatása nincsen a táplálkozásnak, hacsak nem gyógyító-szert eszel meg, ami lehet gyógyszer, gyógynövény, vagy akár a kiwi is.
Mint minden anyagnak amit eszel, iszol, belégzel, vagy csak megérinted van mellékhatása. Így a kivinek is, csak a mesében és az ezoterikus lázálmában van olyan anyag aminek nincs mellélhatása. Most csak egyet említek meg, allergiás reakció, de ha mélyebbre ásol találsz még. És az sem mellékes, hogy olyan anyagokat is találsz a kiviben amire a szervezetednek semmi szüksége. De ez nem csak a kivire igaz, hanem mindenre. Ellenben, ha a kiviből kivonod a hatóanyagot akkor csökkentheted a mellékhatásokat, például az allergiás reakciót(mert csak a hatóanyagot tartalmazza). És akkor el is érkeztünk oda, hogy tulajdonképpen mi is a gyógyszer...
Az eredeti publikációt itt olvashatod, nagyon érdekes, de egyenlőre jobb hatásfokú gyógyszereink vannak. Ennyi. -
Irasidus #48 "Félre értettél. Nem kuruzsló vagyok,és nem vagyok a gyógyszerek ellen sem. A baj csak az hogy a 60 év nem igazán számít idős kornak. A magyarok pedig ekkortájt már meg is halnak."
A 60 év, az érrendszeri megbetegedések szempontjából számít magas kornak, persze Japánhoz képes tényleg alacsonyabb, de nem is arra volt ez válasz...
". A legjobb példa erre a kaukázusi népek. Nem egy gyógyászatilag fejlett térségről beszélünk, sőt már már középkori állapotok, és mégis az emberek sokáig élnek és mint olyan pl a rák ismeretlen. "
Érdekes statisztika szerint meg éppen, hogy alacsonyabb az átlagéletkor. Még Magyarország is leelőzi őket. A rák minden többsejtű élőlénynél jelen van, tévhitekkel ellentétben még a cápákban is. Fiziológiailag lehetetlen, hogy rák ne alakuljon ki valamilyen élőlénycsoportban ami többsejtű.
"A táplálkozásnak biztos részese van a dologban. Amiről te beszélsz az a gyógyászati tudás fejlődéséhez van inkább köze mint a gyógyszerekhez."
Az ugye nem zavar, hogy az úgynevezett gyógyászati fejlődés miatt élünk hosszabb életet (középkori halandóság mond valamit?), és ahol ez nincs jelen - például indai, afrika, vagy a kaukázus eldugott részei ott elég rendesen hullanak is az emberek. Persze távol van, és városi legendákat lehet gyártani rá, de mond csak te melyik bolygón élsz?
"Tehát összefoglalva: Amikor baj van akkor gyógyszer kell, de hosszútávon egy jó táplálkozási rendszerrel és életvitellel nagyobb sikereket érhetünk el. Már csak azért is mert pl a vérnyomás szabályozó gyógyszereknél számolni kell azok mellékhetásával addig a kiwinél nem kell, a hatása pedig megközelíti a gyógyszer hatásfokát."
Te itt valamit nagyon összeversz, nem is akkor kell gyógyszert szedni ha nem vagy beteg, hanem amikor beteg vagy. Fontos szerepe van a táplálkozásnak bizonyos betegségek kockázati tényezőjének csökkentésében - de ha beteg vagy, gyógyító hatása nincsen a táplálkozásnak, hacsak nem gyógyító-szert eszel meg, ami lehet gyógyszer, gyógynövény, vagy akár a kiwi is.
Mint minden anyagnak amit eszel, iszol, belégzel, vagy csak megérinted van mellékhatása. Így a kivinek is, csak a mesében és az ezoterikus lázálmában van olyan anyag aminek nincs mellélhatása. Most csak egyet említek meg, allergiás reakció, de ha mélyebbre ásol találsz még. És az sem mellékes, hogy olyan anyagokat is találsz a kiviben amire a szervezetednek semmi szüksége. De ez nem csak a kivire igaz, hanem mindenre. Ellenben, ha a kiviből kivonod a hatóanyagot akkor csökkentheted a mellékhatásokat, például az allergiás reakciót(mert csak a hatóanyagot tartalmazza). És akkor el is érkeztünk oda, hogy tulajdonképpen mi is a gyógyszer...
Az eredeti publikációt itt olvashatod, nagyon érdekes, de egyenlőre jobb hatásfokú gyógyszereink vannak. Ennyi. -
Irasidus #47 "Félre értettél. Nem kuruzsló vagyok,és nem vagyok a gyógyszerek ellen sem. A baj csak az hogy a 60 év nem igazán számít idős kornak. A magyarok pedig ekkortájt már meg is halnak."
A 60 év, az érrendszeri megbetegedések szempontjából számít magas kornak, persze Japánhoz képes tényleg alacsonyabb, de nem is arra volt ez válasz...
". A legjobb példa erre a kaukázusi népek. Nem egy gyógyászatilag fejlett térségről beszélünk, sőt már már középkori állapotok, és mégis az emberek sokáig élnek és mint olyan pl a rák ismeretlen. "
Érdekes statisztika szerint meg éppen, hogy alacsonyabb az átlagéletkor. Még Magyarország is leelőzi őket. A rák minden többsejtű élőlénynél jelen van, tévhitekkel ellentétben még a cápákban is. Fiziológiailag lehetetlen, hogy rák ne alakuljon ki valamilyen élőlénycsoportban ami többsejtű.
"A táplálkozásnak biztos részese van a dologban. Amiről te beszélsz az a gyógyászati tudás fejlődéséhez van inkább köze mint a gyógyszerekhez."
Az ugye nem zavar, hogy az úgynevezett gyógyászati fejlődés miatt élünk hosszabb életet (középkori halandóság mond valamit?), és ahol ez nincs jelen - például indai, afrika, vagy a kaukázus eldugott részei ott elég rendesen hullanak is az emberek. Persze távol van, és városi legendákat lehet gyártani rá, de mond csak te melyik bolygón élsz?
"Tehát összefoglalva: Amikor baj van akkor gyógyszer kell, de hosszútávon egy jó táplálkozási rendszerrel és életvitellel nagyobb sikereket érhetünk el. Már csak azért is mert pl a vérnyomás szabályozó gyógyszereknél számolni kell azok mellékhetásával addig a kiwinél nem kell, a hatása pedig megközelíti a gyógyszer hatásfokát."
Te itt valamit nagyon összeversz, nem is akkor kell gyógyszert szedni ha nem vagy beteg, hanem amikor beteg vagy. Fontos szerepe van a táplálkozásnak bizonyos betegségek kockázati tényezőjének csökkentésében - de ha beteg vagy, gyógyító hatása nincsen a táplálkozásnak, hacsak nem gyógyító-szert eszel meg, ami lehet gyógyszer, gyógynövény, vagy akár a kiwi is.
Mint minden anyagnak amit eszel, iszol, belégzel, vagy csak megérinted van mellékhatása. Így a kivinek is, csak a mesében és az ezoterikus lázálmában van olyan anyag aminek nincs mellélhatása. Most csak egyet említek meg, allergiás reakció, de ha mélyebbre ásol találsz még. És az sem mellékes, hogy olyan anyagokat is találsz a kiviben amire a szervezetednek semmi szüksége. De ez nem csak a kivire igaz, hanem mindenre. Ellenben, ha a kiviből kivonod a hatóanyagot akkor csökkentheted a mellékhatásokat, például az allergiás reakciót(mert csak a hatóanyagot tartalmazza). És akkor el is érkeztünk oda, hogy tulajdonképpen mi is a gyógyszer...
Az eredeti publikációt itt olvashatod, nagyon érdekes, de egyenlőre jobb hatásfokú gyógyszereink vannak. Ennyi. -
Irasidus #46 "Félre értettél. Nem kuruzsló vagyok,és nem vagyok a gyógyszerek ellen sem. A baj csak az hogy a 60 év nem igazán számít idős kornak. A magyarok pedig ekkortájt már meg is halnak."
A 60 év, az érrendszeri megbetegedések szempontjából számít magas kornak, persze Japánhoz képes tényleg alacsonyabb, de nem is arra volt ez válasz...
". A legjobb példa erre a kaukázusi népek. Nem egy gyógyászatilag fejlett térségről beszélünk, sőt már már középkori állapotok, és mégis az emberek sokáig élnek és mint olyan pl a rák ismeretlen. "
Érdekes statisztika szerint meg éppen, hogy alacsonyabb az átlagéletkor. Még Magyarország is leelőzi őket. A rák minden többsejtű élőlénynél jelen van, tévhitekkel ellentétben még a cápákban is. Fiziológiailag lehetetlen, hogy rák ne alakuljon ki valamilyen élőlénycsoportban ami többsejtű.
"A táplálkozásnak biztos részese van a dologban. Amiről te beszélsz az a gyógyászati tudás fejlődéséhez van inkább köze mint a gyógyszerekhez."
Az ugye nem zavar, hogy az úgynevezett gyógyászati fejlődés miatt élünk hosszabb életet (középkori halandóság mond valamit?), és ahol ez nincs jelen - például indai, afrika, vagy a kaukázus eldugott részei ott elég rendesen hullanak is az emberek. Persze távol van, és városi legendákat lehet gyártani rá, de mond csak te melyik bolygón élsz?
"Tehát összefoglalva: Amikor baj van akkor gyógyszer kell, de hosszútávon egy jó táplálkozási rendszerrel és életvitellel nagyobb sikereket érhetünk el. Már csak azért is mert pl a vérnyomás szabályozó gyógyszereknél számolni kell azok mellékhetásával addig a kiwinél nem kell, a hatása pedig megközelíti a gyógyszer hatásfokát."
Te itt valamit nagyon összeversz, nem is akkor kell gyógyszert szedni ha nem vagy beteg, hanem amikor beteg vagy. Fontos szerepe van a táplálkozásnak bizonyos betegségek kockázati tényezőjének csökkentésében - de ha beteg vagy, gyógyító hatása nincsen a táplálkozásnak, hacsak nem gyógyító-szert eszel meg, ami lehet gyógyszer, gyógynövény, vagy akár a kiwi is.
Mint minden anyagnak amit eszel, iszol, belégzel, vagy csak megérinted van mellékhatása. Így a kivinek is, csak a mesében és az ezoterikus lázálmában van olyan anyag aminek nincs mellélhatása. Most csak egyet említek meg, allergiás reakció, de ha mélyebbre ásol találsz még. És az sem mellékes, hogy olyan anyagokat is találsz a kiviben amire a szervezetednek semmi szüksége. De ez nem csak a kivire igaz, hanem mindenre. Ellenben, ha a kiviből kivonod a hatóanyagot akkor csökkentheted a mellékhatásokat, például az allergiás reakciót(mert csak a hatóanyagot tartalmazza). És akkor el is érkeztünk oda, hogy tulajdonképpen mi is a gyógyszer...
Az eredeti publikációt itt olvashatod, nagyon érdekes, de egyenlőre jobb hatásfokú gyógyszereink vannak. Ennyi. -
Irasidus #45 "Félre értettél. Nem kuruzsló vagyok,és nem vagyok a gyógyszerek ellen sem. A baj csak az hogy a 60 év nem igazán számít idős kornak. A magyarok pedig ekkortájt már meg is halnak."
A 60 év, az érrendszeri megbetegedések szempontjából számít magas kornak, persze Japánhoz képes tényleg alacsonyabb, de nem is arra volt ez válasz...
". A legjobb példa erre a kaukázusi népek. Nem egy gyógyászatilag fejlett térségről beszélünk, sőt már már középkori állapotok, és mégis az emberek sokáig élnek és mint olyan pl a rák ismeretlen. "
Érdekes statisztika szerint meg éppen, hogy alacsonyabb az átlagéletkor. Még Magyarország is leelőzi őket. A rák minden többsejtű élőlénynél jelen van, tévhitekkel ellentétben még a cápákban is. Fiziológiailag lehetetlen, hogy rák ne alakuljon ki valamilyen élőlénycsoportban ami többsejtű.
"A táplálkozásnak biztos részese van a dologban. Amiről te beszélsz az a gyógyászati tudás fejlődéséhez van inkább köze mint a gyógyszerekhez."
Az ugye nem zavar, hogy az úgynevezett gyógyászati fejlődés miatt élünk hosszabb életet (középkori halandóság mond valamit?), és ahol ez nincs jelen - például indai, afrika, vagy a kaukázus eldugott részei ott elég rendesen hullanak is az emberek. Persze távol van, és városi legendákat lehet gyártani rá, de mond csak te melyik bolygón élsz?
"Tehát összefoglalva: Amikor baj van akkor gyógyszer kell, de hosszútávon egy jó táplálkozási rendszerrel és életvitellel nagyobb sikereket érhetünk el. Már csak azért is mert pl a vérnyomás szabályozó gyógyszereknél számolni kell azok mellékhetásával addig a kiwinél nem kell, a hatása pedig megközelíti a gyógyszer hatásfokát."
Te itt valamit nagyon összeversz, nem is akkor kell gyógyszert szedni ha nem vagy beteg, hanem amikor beteg vagy. Fontos szerepe van a táplálkozásnak bizonyos betegségek kockázati tényezőjének csökkentésében - de ha beteg vagy, gyógyító hatása nincsen a táplálkozásnak, hacsak nem gyógyító-szert eszel meg, ami lehet gyógyszer, gyógynövény, vagy akár a kiwi is.
Mint minden anyagnak amit eszel, iszol, belégzel, vagy csak megérinted van mellékhatása. Így a kivinek is, csak a mesében és az ezoterikus lázálmában van olyan anyag aminek nincs mellélhatása. Most csak egyet említek meg, allergiás reakció, de ha mélyebbre ásol találsz még. És az sem mellékes, hogy olyan anyagokat is találsz a kiviben amire a szervezetednek semmi szüksége. De ez nem csak a kivire igaz, hanem mindenre. Ellenben, ha a kiviből kivonod a hatóanyagot akkor csökkentheted a mellékhatásokat, például az allergiás reakciót(mert csak a hatóanyagot tartalmazza). És akkor el is érkeztünk oda, hogy tulajdonképpen mi is a gyógyszer...
Az eredeti publikációt itt olvashatod, nagyon érdekes, de egyenlőre jobb hatásfokú gyógyszereink vannak. Ennyi. -
Irasidus #44 "Félre értettél. Nem kuruzsló vagyok,és nem vagyok a gyógyszerek ellen sem. A baj csak az hogy a 60 év nem igazán számít idős kornak. A magyarok pedig ekkortájt már meg is halnak."
A 60 év, az érrendszeri megbetegedések szempontjából számít magas kornak, persze Japánhoz képes tényleg alacsonyabb, de nem is arra volt ez válasz...
". A legjobb példa erre a kaukázusi népek. Nem egy gyógyászatilag fejlett térségről beszélünk, sőt már már középkori állapotok, és mégis az emberek sokáig élnek és mint olyan pl a rák ismeretlen. "
Érdekes statisztika szerint meg éppen, hogy alacsonyabb az átlagéletkor. Még Magyarország is leelőzi őket. A rák minden többsejtű élőlénynél jelen van, tévhitekkel ellentétben még a cápákban is. Fiziológiailag lehetetlen, hogy rák ne alakuljon ki valamilyen élőlénycsoportban ami többsejtű.
"A táplálkozásnak biztos részese van a dologban. Amiről te beszélsz az a gyógyászati tudás fejlődéséhez van inkább köze mint a gyógyszerekhez."
Az ugye nem zavar, hogy az úgynevezett gyógyászati fejlődés miatt élünk hosszabb életet (középkori halandóság mond valamit?), és ahol ez nincs jelen - például indai, afrika, vagy a kaukázus eldugott részei ott elég rendesen hullanak is az emberek. Persze távol van, és városi legendákat lehet gyártani rá, de mond csak te melyik bolygón élsz?
"Tehát összefoglalva: Amikor baj van akkor gyógyszer kell, de hosszútávon egy jó táplálkozási rendszerrel és életvitellel nagyobb sikereket érhetünk el. Már csak azért is mert pl a vérnyomás szabályozó gyógyszereknél számolni kell azok mellékhetásával addig a kiwinél nem kell, a hatása pedig megközelíti a gyógyszer hatásfokát."
Te itt valamit nagyon összeversz, nem is akkor kell gyógyszert szedni ha nem vagy beteg, hanem amikor beteg vagy. Fontos szerepe van a táplálkozásnak bizonyos betegségek kockázati tényezőjének csökkentésében - de ha beteg vagy, gyógyító hatása nincsen a táplálkozásnak, hacsak nem gyógyító-szert eszel meg, ami lehet gyógyszer, gyógynövény, vagy akár a kiwi is.
Mint minden anyagnak amit eszel, iszol, belégzel, vagy csak megérinted van mellékhatása. Így a kivinek is, csak a mesében és az ezoterikus lázálmában van olyan anyag aminek nincs mellélhatása. Most csak egyet említek meg, allergiás reakció, de ha mélyebbre ásol találsz még. És az sem mellékes, hogy olyan anyagokat is találsz a kiviben amire a szervezetednek semmi szüksége. De ez nem csak a kivire igaz, hanem mindenre. Ellenben, ha a kiviből kivonod a hatóanyagot akkor csökkentheted a mellékhatásokat, például az allergiás reakciót(mert csak a hatóanyagot tartalmazza). És akkor el is érkeztünk oda, hogy tulajdonképpen mi is a gyógyszer...
Az eredeti publikációt itt olvashatod, nagyon érdekes, de egyenlőre jobb hatásfokú gyógyszereink vannak. Ennyi. -
Irasidus #43 "Félre értettél. Nem kuruzsló vagyok,és nem vagyok a gyógyszerek ellen sem. A baj csak az hogy a 60 év nem igazán számít idős kornak. A magyarok pedig ekkortájt már meg is halnak."
A 60 év, az érrendszeri megbetegedések szempontjából számít magas kornak, persze Japánhoz képes tényleg alacsonyabb, de nem is arra volt ez válasz...
". A legjobb példa erre a kaukázusi népek. Nem egy gyógyászatilag fejlett térségről beszélünk, sőt már már középkori állapotok, és mégis az emberek sokáig élnek és mint olyan pl a rák ismeretlen. "
Érdekes statisztika szerint meg éppen, hogy alacsonyabb az átlagéletkor. Még Magyarország is leelőzi őket. A rák minden többsejtű élőlénynél jelen van, tévhitekkel ellentétben még a cápákban is. Fiziológiailag lehetetlen, hogy rák ne alakuljon ki valamilyen élőlénycsoportban ami többsejtű.
"A táplálkozásnak biztos részese van a dologban. Amiről te beszélsz az a gyógyászati tudás fejlődéséhez van inkább köze mint a gyógyszerekhez."
Az ugye nem zavar, hogy az úgynevezett gyógyászati fejlődés miatt élünk hosszabb életet (középkori halandóság mond valamit?), és ahol ez nincs jelen - például indai, afrika, vagy a kaukázus eldugott részei ott elég rendesen hullanak is az emberek. Persze távol van, és városi legendákat lehet gyártani rá, de mond csak te melyik bolygón élsz?
"Tehát összefoglalva: Amikor baj van akkor gyógyszer kell, de hosszútávon egy jó táplálkozási rendszerrel és életvitellel nagyobb sikereket érhetünk el. Már csak azért is mert pl a vérnyomás szabályozó gyógyszereknél számolni kell azok mellékhetásával addig a kiwinél nem kell, a hatása pedig megközelíti a gyógyszer hatásfokát."
Te itt valamit nagyon összeversz, nem is akkor kell gyógyszert szedni ha nem vagy beteg, hanem amikor beteg vagy. Fontos szerepe van a táplálkozásnak bizonyos betegségek kockázati tényezőjének csökkentésében - de ha beteg vagy, gyógyító hatása nincsen a táplálkozásnak, hacsak nem gyógyító-szert eszel meg, ami lehet gyógyszer, gyógynövény, vagy akár a kiwi is.
Mint minden anyagnak amit eszel, iszol, belégzel, vagy csak megérinted van mellékhatása. Így a kivinek is, csak a mesében és az ezoterikus lázálmában van olyan anyag aminek nincs mellélhatása. Most csak egyet említek meg, allergiás reakció, de ha mélyebbre ásol találsz még. És az sem mellékes, hogy olyan anyagokat is találsz a kiviben amire a szervezetednek semmi szüksége. De ez nem csak a kivire igaz, hanem mindenre. Ellenben, ha a kiviből kivonod a hatóanyagot akkor csökkentheted a mellékhatásokat, például az allergiás reakciót(mert csak a hatóanyagot tartalmazza). És akkor el is érkeztünk oda, hogy tulajdonképpen mi is a gyógyszer...
Az eredeti publikációt itt olvashatod, nagyon érdekes, de egyenlőre jobb hatásfokú gyógyszereink vannak. Ennyi. -
Irasidus #42 "Félre értettél. Nem kuruzsló vagyok,és nem vagyok a gyógyszerek ellen sem. A baj csak az hogy a 60 év nem igazán számít idős kornak. A magyarok pedig ekkortájt már meg is halnak."
A 60 év, az érrendszeri megbetegedések szempontjából számít magas kornak, persze Japánhoz képes tényleg alacsonyabb, de nem is arra volt ez válasz...
". A legjobb példa erre a kaukázusi népek. Nem egy gyógyászatilag fejlett térségről beszélünk, sőt már már középkori állapotok, és mégis az emberek sokáig élnek és mint olyan pl a rák ismeretlen. "
Érdekes statisztika szerint meg éppen, hogy alacsonyabb az átlagéletkor. Még Magyarország is leelőzi őket. A rák minden többsejtű élőlénynél jelen van, tévhitekkel ellentétben még a cápákban is. Fiziológiailag lehetetlen, hogy rák ne alakuljon ki valamilyen élőlénycsoportban ami többsejtű.
"A táplálkozásnak biztos részese van a dologban. Amiről te beszélsz az a gyógyászati tudás fejlődéséhez van inkább köze mint a gyógyszerekhez."
Az ugye nem zavar, hogy az úgynevezett gyógyászati fejlődés miatt élünk hosszabb életet (középkori halandóság mond valamit?), és ahol ez nincs jelen - például indai, afrika, vagy a kaukázus eldugott részei ott elég rendesen hullanak is az emberek. Persze távol van, és városi legendákat lehet gyártani rá, de mond csak te melyik bolygón élsz?
"Tehát összefoglalva: Amikor baj van akkor gyógyszer kell, de hosszútávon egy jó táplálkozási rendszerrel és életvitellel nagyobb sikereket érhetünk el. Már csak azért is mert pl a vérnyomás szabályozó gyógyszereknél számolni kell azok mellékhetásával addig a kiwinél nem kell, a hatása pedig megközelíti a gyógyszer hatásfokát."
Te itt valamit nagyon összeversz, nem is akkor kell gyógyszert szedni ha nem vagy beteg, hanem amikor beteg vagy. Fontos szerepe van a táplálkozásnak bizonyos betegségek kockázati tényezőjének csökkentésében - de ha beteg vagy, gyógyító hatása nincsen a táplálkozásnak, hacsak nem gyógyító-szert eszel meg, ami lehet gyógyszer, gyógynövény, vagy akár a kiwi is.
Mint minden anyagnak amit eszel, iszol, belégzel, vagy csak megérinted van mellékhatása. Így a kivinek is, csak a mesében és az ezoterikus lázálmában van olyan anyag aminek nincs mellélhatása. Most csak egyet említek meg, allergiás reakció, de ha mélyebbre ásol találsz még. És az sem mellékes, hogy olyan anyagokat is találsz a kiviben amire a szervezetednek semmi szüksége. De ez nem csak a kivire igaz, hanem mindenre. Ellenben, ha a kiviből kivonod a hatóanyagot akkor csökkentheted a mellékhatásokat, például az allergiás reakciót(mert csak a hatóanyagot tartalmazza). És akkor el is érkeztünk oda, hogy tulajdonképpen mi is a gyógyszer...
Az eredeti publikációt itt olvashatod, nagyon érdekes, de egyenlőre jobb hatásfokú gyógyszereink vannak. Ennyi.