Gyurkity Péter

Profitot termel a PS3 - jöhet az árcsökkentés?

A Sony egyik vezetője a negyedéves eredmények ismertetése közben árulta el, hogy jelentős mértékben, az útiterv szerint csökkentek a PS3 konzolok gyártási költségei.

A pénzügyi igazgató a negyedéves eredmények ismertetése kapcsán jegyezte meg, hogy a PlayStation 3 konzolok gyártási költségei jelentős mértékben csökkentek a 2006-os debütálás óta, és bár a pontos összeget továbbra sem hajlandók elárulni, ezúttal százalékos adattal szolgáltak az érdeklődőknek.

Ebből pedig megtudhattuk, hogy a konzol költségei mintegy 70 százalékkal estek az eredeti szinthez képest, amiből már levonhatunk néhány érdekes következtetést. Az X-bit Labs szerencsére ezt meg is tette helyettünk, amiből arra mutattak rá, hogy a Sony minden bizonnyal már profitot termel a hardvereladásokon. A pénzügyi igazgató által megemlített durván 70 százalékos esés és a jelenlegi kereskedelmi árak összevetéséből ugyanis ez derül ki, és bár hivatalos információ erről továbbra sem áll rendelkezésre, ebből akár még árcsökkentésre is következtethetünk. Lássuk, miként számíthatók ki a jelenleg érvényes számadatok.


A 2006-os bemutatkozáskor a Sony 805 dollárt költött a PlayStation 3 20 GB-os változatára, míg a 60 GB-os merevlemezzel szerelt példányok 840 dollárt emésztettek fel. Akkor 500 és 600 dolláros áron keltek el ezek a készülékek, vagyis a cég 305 és 240 dollár veszített minden egyes példányon. A 2008 vége felé elvégzett elemzői számítás alapján akkor 448 dollárt kóstált a gyártónak egy-egy készülék, most pedig a fenti adatok alapján azt láthatjuk, hogy nagyjából 250 dollárba kerülhet egyetlen konzol előállítása, miközben a 80 GB-os változatok 400, a 160 GB-os háttértárolóval ellátott példányok 500 dollárt kóstálnak.

Amennyiben a fenti adatok helytállóak, a Sony kényelmes haszonra tesz szert a hardvereladásokból, így valószínűnek tűnhet, hogy hamarosan árcsökkentésre kerül majd sor - bármennyire is tagadják ezt a cég háza táján. A cég továbbra sem nyilatkozik erről, mindössze annyit ismertek el, hogy a gyártási költségek csökkenése az útitervnek megfelelően halad.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • dez #52
    De olyan lehet, hogy egy program egyes részei működnek, más részei meg nem.

    Meg olyan is lehet, hogy pl. egy adatcserénél az adatformátum megegyezne, de egy egyik oldal túl gyorsan vagy túl lassan küldi.
  • [Jakuza] #51
    Nincsenek szintek, ami inkompatibilis az nem fut :D

    "incompatible" = inkompatibilis
    Jelző olyan rendszerek, hardverek vagy szoftverek leírására, amelyek nem képesek a másikból származó adatok és programok használatára, feldolgozására, futtatására, azaz nem kompatibilisek.
  • dez #50
    Az igaz. De én a PS3-nál is elsősorban a rendszermemória bővítési lehetőséget hiányolom, mert Linuxra elég kevéske az az 512MB, de már akár 1GB-tal is elég jó gépekcske lenne belőle. (Vagy ha legalább blokkmozgatási műveletekre igénybe lehetne venni a GPU-t Linux alól, meg lehetne valósítani egy a grafikus memóriába dolgozó, elég gyors VM kezelést. Azt nem tudom, hogy vinyós VM kezelés van-e már.)

    ps. engem ugyan nem különösebben zavar, de talán ideje lenne megváltoztatnod az aláírásod, hiszem lényegében mindkettő igaz: 1. pl. konzolemulátoroknál a kompatibilitás különböző szintjeit jelenti, hogy mennyire játszható 1-1 játék; 2. máig sokan "FSB"-nek mondják azt a bizonyos 200 MHz-es system-clockot (újabb nevén HT reference clock), ami azóta is, K10-K10.5-nél is 200 MHz alapból...
  • [Jakuza] #49
    Valoban memoriaval is lehetett, de en valojaban a processzor, VGA kiegeszitokre gondoltam.
    Amugy a konzolok is kiegeszithetok memoriakartyaval, bar igaz ez csak a menteshez van, nem pedig a gep valos fizikai memorianak bovitesehez.
  • dez #48
    Rosszul emlékszel, ez fordítva volt. Az A500 '87-ben jelent meg, és már akkor elérhető volt hozzá az A501 nevű (Commodore gyártmány) memóriabővítő, illetve annak klónjai. Kicsivel később meg sideportos 3rd-party fast-ram bővítők. Az A590 (szintén Commodore gyártmány) nevű vinyóillesztő (ami egyben fastram bővítő is volt!) csak 1989-ben jött, néhány más gyártó hasonló termékével együtt.

    (Az A1000-hez is volt memóriabővítő már megjelenésekor, vinyóillesztő és más szintén csak később.)
  • [Jakuza] #47
    Kiadasakor mindossze a winchesterrel lehetett, a kesobbi kiegeszitokre jo par evet kellet varni.
    Manapsag a konzolokban is merevlemezt lehet csak cserelni es a kulso periferias kiegeszitoket, tehat a parhuzam helyes teljes mertekben, amit leirtam.

    Doktor Kotásznak pedig. Teljesen tisztaban vagyok a szemelyi szamitogep fogalmaval, nem kell ez a felvilagositas bla-bla, inkabb te nem vagy tisztaban azzal, hogy az A500-t mire szanta a fejleszto.
    Valamint leirhattam volna az 1500ast is, amit meg ezekutan sem emlitettel meg, ami valojaban egy 2000-es variacio volt, de nem akartam minden gep variacot felsorolni egyesevel, ennyi a fama.
  • dez #46
    Ezen a videón talán többet lehet látni belőle, bár ez az Acorn Archimedes verzió, ami már akkor egy RISC alapú gép volt, mondani sem kell, jóval drágábban, mint az Amigák, főleg ami az 500-ast illeti.
  • dez #45
    Ha ráklikkeltél volna arra a korábbi linkre, világossá vált volna előtted pár dolog. :)

    1. A Hi-Toro az az Amiga Inc. korai neve volt. A Commodore már Amiga Inc. néven vette meg, és megalakították a Commodore-Amiga Inc.-et. link (magyar)

    2. Mint szintén láthattad volna (de talán magyarul jobban megy majd), az Amigát tényleg konzolnak szánta eredetileg az a bizonyos Hi-Toro/Amiga Inc.

    3. Miután a Commodore megvette, ők, mármint a Commodore fejlesztette ki hozzá az AmigaOS-t, náhány igen kreatív OS-fejlesztővel. (Valójában a Win95-öt is megelőzte jópár dologban. Hátránya, hogy nem volt memóriavédelem, hw-költségcsökkentés végett. Bár akkoriban ez csak nagyvállalatoknak számított, ott meg nem is PC-ket használtak.)

    4. Az Amiga 1000-es is a Commodore égisze alatt készült el ebben a formában.

    5. (Ez már inkább talán [Jakuza]-nak.) Az Amiga 500 is bővíthető volt (memória, proci, vinyó), többféleképpen is (alul, oldalt, és persze belülről is). Az 1200-es mégkönnyebben, ebben a gépben eleve benne volt a vinyókezelő is, és a hely egy vinyónak, egy részét eleve vinyóval szállították.

    6. Mindenkinek, aki nem hiszi, hogy korához képest fejlett 3D-re volt képes a gép: a Virus nevű játék, ami Amiga 1000, 500 és 2000-en futtott. 1988-ban jelent meg, a képet a Blitter generálta. Aztán még jópár követte és persze számos demoban is alkamazták.
  • huanito #44
    Könnyen lehet, az sajnos mindig benne van. Többet szerintem, már csak megjelenés előtt egy-két hónappal tudunk meg róla.
  • Doktor Kotász #43
    "De így is k**** drága volt az Amiga akkoriban (most nem bírok előkeresni sem egy CoV-ot, sem pedig egy Commodore Világot, sőt Microvilágot sem), de ha jól emlékszem erősen 40.000-50.000 Ft közé esett az ára majd húsz évvel ezelőtt."

    Egy szaros XT vagy 286-os ami a töredékére sem volt képes, az meg 200 ezer forint volt...