A Massive Entertainment párszor már letette a névjegyét a kategóriában. A Ground Control után ismét egy katonai stratégiával szeretnék meghódítani a világot.

A hidegháború után sokan azt mondják végre béke költözött a világunkba, ám ezzel nehéz egyetérteni. A mezőkről valóban visszavonultak a haderők, de ne ringassuk magunkat idilli álmokba. A hidegháború a zöld asztal mellett folytatódik, csak éppen nem katonai maskarába öltözött kemény legények, hanem szépen fésült nyakkendős üzletemberek próbálják megfojtani egymás országát gazdaságilag. Már nem az ágyúgolyóké, a puskalövéseké a főszerep, hanem a mindent átható vesztegetéseké, spekulációké. Ha jobban belegondolunk a harctéren egymással becsületesen megküzdő feleket jobban lehet becsülni, mert még ha tettük véresebb is, nem bújnak a homály jótékony zavarába, és később nem mutogatnak másokra, hanem kiteszik amilyük van és győz a jobb.

Ezzel még véletlenül sem szeretnénk azt sugallni, hogy bátorítanánk az efféle cselekedetet, de az biztos, hogy egy embargó, gazdasági ellehetetlenítés nagyon sokszor több halálos áldozatot követel, mint némelyik háború. Igaz a megfojtás halkan is végbe mehet, míg a puskadörrenés óhatatlanul visszhangzik. Na mielőtt még a történelemórával kevert filozofálgatás túlsúlyba kerülne, nézzük mit is nyújt a World in Conflict, amely egy olyan világot mutat be, amelyben a hidegháború után kezdődött el csak igazán a vérontás.


Miután a befagyott állásokat elhagyták a katonák, a Vörös Hadsereg megálmodói nem tudnak belenyugodni a keleti blokk feloszlásába, és totális offenzívát terveznek az USA ellen. A szovjet egységek hadihajók tucatjain közelednek a fiatal kontinens felé, ám eme hadművelet mindössze az elterelést szolgálja. A szovjet birodalom egyetlen célja, Amerika figyelmének és erőforrásának lekötése, és közben Európa igába hajtása.

Az izgalmas és fordulatos történetért Larry Bond felel, aki a "First Team", vagy a "Red Storm Rising" könyvével már megmutatta, hogy nem ismeretlenül mozog ezen a terepen. A játék során 14 küldetésen kell keresztül verekedni magunkat, ami a fejlesztők szerint 15-25 óra tiszta játékidőt jelent. Ennyi esélyt kapunk, hogy visszaküldjük a kommunistákat oda ahová valók. Seattle belvárosától kezdve Európán keresztül, Moszkváig bezárólag mindenhol megfordulunk. A szovjet oldalról sajnos nem élhetjük át az izgalmakat, viszont a madarak azt csiripelik, hogy egy harmadik frakció is komoly szerephez jut.


Parker egyszerű katona, aki évről-évre kapaszkodik fel a ranglétrán. Parancsnokai meglátják benne azt a bizonyos pluszt és szárnyaik alá veszik. A World of Conflict-ben nincs lehetőségünk hatalmas csatákat irányítani. Ugyan mindössze kicsi csapatok tartoznak majd a fennhatóságunk alá, de élményekben egyáltalán nem fogunk szűkölködni. Mind az európai, mind a szovjet, mind az amerikai haderő bőségesen képviselteti magát: Bradley, F-16, Leopard, Tornado, T-70, T-80 és a többiek mind-mind a program részei, azaz lesz dolgunk elég.

Nem is érdemes többet mondani, ezt a programot ki kell próbálni. Már csak azért is, mert állítólag fantasztikus többjátékos módot fabrikáltak a Massive-osok. A látványt nem ragozzuk, mert az úgyis szubjektív. Mindenesetre mi alig várjuk, hogy kezünk közé kaparintsuk azt a gyógyszert amely virtuálisan talán gyógyírt jelenthet a világnak.

World in Conflict