SG.hu
A jövő konzoljai PC-szerű rugalmasságot és skálázhatóságot kínálnak
A hardver szerepe háttérbe szorul, mert a multiplatform megjelenéssel több játékos, és így nagyobb bevétel érhető el.
Valamikor a videojáték-iparban a „konzolháborúk” uralták a piacot, ahol a győztes nagyobb bevételnek örülhetett. Amikor a Sony PlayStation és PlayStation 2 dominálta a Sega, Nintendo és Microsoft versenyt, több mint százmillió konzolt értékesítettek a cégek, és ezzel egy jövedelmező körforgást indítottak be. Több konzol eladása több játék eladását jelentette, ami több fejlesztőt vonzott az adott platformra, ami még több játékot eredményezett, és ezzel hatalmas bevételeket hozott a Sony-nak.
A kezdeti háborúk fő fegyvere az exkluzív játék volt, amelyek arra csábították a felhasználókat, hogy csak a saját konzoljukkal játszhassanak bizonyos címekkel, például a Final Fantasy VII-vel, a Super Mario 64-gyel vagy a Halo-val. Később a „háború” a barátokra is kiterjedt: a Microsoft 2005-ben az Xbox 360-tal robbantott, megkönnyítve a helyi és online multiplayer játékokat, éppen az online játékok és a többjátékos címek elterjedése idején. A játékosok nem akartak "rossz” konzolt választani, mert akkor lemaradtak volna a barátaikkal játszható játékokról. A fórumokon heves viták folytak a márkákról és a konzolok technikai képességeiről.
Az igazi változás akkor következett, amikor a Sony bemutatta a PlayStation 3-at, a legfejlettebb hardvert az adott időszakban. A fejlesztők nehezen boldogultak a bonyolult Cell architektúrával, Gabe Newell, a Valve társalapítója híresen úgy nyilatkozott, hogy ez időpocsékolás mindenkinek. Egyetlen konzolgyártó sem akarta megismételni ezt a hibát. 2012-re a Sony és a Microsoft is az AMD x86 chipek mellett döntött a következő generációs konzolokhoz, így a Windows PC-k architektúrájával kompatibilis hardvert kínáltak. Az olyan multiplatform grafikai motorok, mint az Unreal és a Unity megjelenésével a játékok fejlesztése könnyebb lett több platformra egyszerre.
Mára a konzolháborúk véget értek. Bár a Nintendo továbbra is Nintendo maradt, a játékok többsége minden konzolon elérhető, így a barátokkal is lehet azokat játszani. A PlayStation-ök, Xboxok és Switch-ek ára azért emelkedik, mert a verseny már nem a hardveren alapul. Az Xbox Series X ára például hamarosan 150 dollárral lesz magasabb az előző évinél. A szoftverek terén is történtek változások. A Sony, amely hosszú ideig visszatartotta a crossplay funkciót, mára nyitottabb lett. A közelmúltban a Helldivers 2 PlayStation változata megjelent Xboxon, és a Microsoft platform legkelendőbb játéka lett. Márciusban Xbox játékok vezették a PlayStation előrendelési listáit. A Sony és a Microsoft felismerte, hogy jobban megéri a játékokat minél több platformon értékesíteni, mint egyetlen konzolra korlátozni.
A Sony alelnöke, Sadahiko Hayakawa szerint a vállalat a hardvercentrikus üzleti modellről egyre inkább platformmodellre vált, amely bővíti a közösséget és növeli az elköteleződést. Az exkluzív játékok is inkább „időzített konzol exkluzívok”, amelyek a megjelenés után idővel PC-n vagy más konzolon is elérhetők. A Final Fantasy VII remake például 2026-ban érkezik Xboxra és Nintendo Switch 2-re, évekkel a PS4 és PS5 után. A Microsoft exkluzív címei, például az Indiana Jones and the Great Circle, négy hónappal megjelenés után PS5-re kerültek, és a Gears of War remaster egyszerre jelent meg PlayStation, Xbox és PC platformokon. A Microsoft stratégiája, az „every screen is an Xbox”, azaz minden képernyő Xbox részben a konzolok gyenge fizikai eladásaira reagál. Az Xbox Game Pass előfizetői szolgáltatást nagyon megdobja, hogy a játékok PC-re, telefonra és más eszközökre is elérhetők. A Sony is rájött, hogy pénzt kereshet a játékok PC-re hozatalával, és a Microsoft is a PlayStation platformon történő terjesztéssel növeli az Xbox játékok eladását.
Ha a konzolokat PC-kként értelmezzük, a kérdés az, mit jelent az Xbox vagy a PlayStation a hardver nélkül. Az interfészek és a játékok adják a márkát, nem pedig a doboz belseje. A konzolok a jövőben a PC-khez hasonlóan skálázhatóak lesznek, az új hardverek automatikusan javítják a játék teljesítményét. A Sony és a Microsoft már tett lépéseket ezen az úton: a PS4 játékok futtathatók PS4 Pro-n vagy PS5-ön, az Xbox One játékok pedig Xbox One X-en vagy Xbox Series X-en. A jövő Xbox konzolja egy olyan Windows-os PC is lesz, amelyen a régi Xbox játékok is játszhatók. A Microsoft így játékkiadóként, operációs rendszer szolgáltatóként és felhőszolgáltatóként működhet, és míg a hardver veszteséget termel, a játékok értékesítése profitot hoz. A cég már bejelentette az Xbox Ally X-et, egy kézi PC-t Xbox interfésszel, amely a Steam játékokat is futtatja. A Windows játékok streamingje az xCloudon szintén szerepel a terveik között.
A Sony irányvonala kevésbé ismert, de valószínű, hogy a PlayStation részleg is hasonlóan terjeszti majd a játékait. A vállalat 2022-ben azt jelezte, hogy 2025-re a játékok fele PC-re vagy mobilra érkezik. A PS5 Pro képes a PS4 játékokat jobban futtatni, és a jövőben egy hordozható PlayStation képes lehet PS5 játékokat futtatni, a Power Saver mód pedig segítheti a teljesítmény skálázását. Bár a PlayStation és az Xbox valószínűleg még egy konzolgeneráción át velünk lesz, a jövőjük már nem a dobozban rejlik. A cél a játékok terjesztése minél több platformon, így a hardver csupán a felhasználói élmény eszköze, nem pedig a lényeg. A konzol a jövőben a játékokat hordozza, az interfészeket és a közösségi élményt biztosítja, miközben a hardver szinte másodlagos szerepet kap.
Valamikor a videojáték-iparban a „konzolháborúk” uralták a piacot, ahol a győztes nagyobb bevételnek örülhetett. Amikor a Sony PlayStation és PlayStation 2 dominálta a Sega, Nintendo és Microsoft versenyt, több mint százmillió konzolt értékesítettek a cégek, és ezzel egy jövedelmező körforgást indítottak be. Több konzol eladása több játék eladását jelentette, ami több fejlesztőt vonzott az adott platformra, ami még több játékot eredményezett, és ezzel hatalmas bevételeket hozott a Sony-nak.
A kezdeti háborúk fő fegyvere az exkluzív játék volt, amelyek arra csábították a felhasználókat, hogy csak a saját konzoljukkal játszhassanak bizonyos címekkel, például a Final Fantasy VII-vel, a Super Mario 64-gyel vagy a Halo-val. Később a „háború” a barátokra is kiterjedt: a Microsoft 2005-ben az Xbox 360-tal robbantott, megkönnyítve a helyi és online multiplayer játékokat, éppen az online játékok és a többjátékos címek elterjedése idején. A játékosok nem akartak "rossz” konzolt választani, mert akkor lemaradtak volna a barátaikkal játszható játékokról. A fórumokon heves viták folytak a márkákról és a konzolok technikai képességeiről.
Az igazi változás akkor következett, amikor a Sony bemutatta a PlayStation 3-at, a legfejlettebb hardvert az adott időszakban. A fejlesztők nehezen boldogultak a bonyolult Cell architektúrával, Gabe Newell, a Valve társalapítója híresen úgy nyilatkozott, hogy ez időpocsékolás mindenkinek. Egyetlen konzolgyártó sem akarta megismételni ezt a hibát. 2012-re a Sony és a Microsoft is az AMD x86 chipek mellett döntött a következő generációs konzolokhoz, így a Windows PC-k architektúrájával kompatibilis hardvert kínáltak. Az olyan multiplatform grafikai motorok, mint az Unreal és a Unity megjelenésével a játékok fejlesztése könnyebb lett több platformra egyszerre.
Mára a konzolháborúk véget értek. Bár a Nintendo továbbra is Nintendo maradt, a játékok többsége minden konzolon elérhető, így a barátokkal is lehet azokat játszani. A PlayStation-ök, Xboxok és Switch-ek ára azért emelkedik, mert a verseny már nem a hardveren alapul. Az Xbox Series X ára például hamarosan 150 dollárral lesz magasabb az előző évinél. A szoftverek terén is történtek változások. A Sony, amely hosszú ideig visszatartotta a crossplay funkciót, mára nyitottabb lett. A közelmúltban a Helldivers 2 PlayStation változata megjelent Xboxon, és a Microsoft platform legkelendőbb játéka lett. Márciusban Xbox játékok vezették a PlayStation előrendelési listáit. A Sony és a Microsoft felismerte, hogy jobban megéri a játékokat minél több platformon értékesíteni, mint egyetlen konzolra korlátozni.
A Sony alelnöke, Sadahiko Hayakawa szerint a vállalat a hardvercentrikus üzleti modellről egyre inkább platformmodellre vált, amely bővíti a közösséget és növeli az elköteleződést. Az exkluzív játékok is inkább „időzített konzol exkluzívok”, amelyek a megjelenés után idővel PC-n vagy más konzolon is elérhetők. A Final Fantasy VII remake például 2026-ban érkezik Xboxra és Nintendo Switch 2-re, évekkel a PS4 és PS5 után. A Microsoft exkluzív címei, például az Indiana Jones and the Great Circle, négy hónappal megjelenés után PS5-re kerültek, és a Gears of War remaster egyszerre jelent meg PlayStation, Xbox és PC platformokon. A Microsoft stratégiája, az „every screen is an Xbox”, azaz minden képernyő Xbox részben a konzolok gyenge fizikai eladásaira reagál. Az Xbox Game Pass előfizetői szolgáltatást nagyon megdobja, hogy a játékok PC-re, telefonra és más eszközökre is elérhetők. A Sony is rájött, hogy pénzt kereshet a játékok PC-re hozatalával, és a Microsoft is a PlayStation platformon történő terjesztéssel növeli az Xbox játékok eladását.
Ha a konzolokat PC-kként értelmezzük, a kérdés az, mit jelent az Xbox vagy a PlayStation a hardver nélkül. Az interfészek és a játékok adják a márkát, nem pedig a doboz belseje. A konzolok a jövőben a PC-khez hasonlóan skálázhatóak lesznek, az új hardverek automatikusan javítják a játék teljesítményét. A Sony és a Microsoft már tett lépéseket ezen az úton: a PS4 játékok futtathatók PS4 Pro-n vagy PS5-ön, az Xbox One játékok pedig Xbox One X-en vagy Xbox Series X-en. A jövő Xbox konzolja egy olyan Windows-os PC is lesz, amelyen a régi Xbox játékok is játszhatók. A Microsoft így játékkiadóként, operációs rendszer szolgáltatóként és felhőszolgáltatóként működhet, és míg a hardver veszteséget termel, a játékok értékesítése profitot hoz. A cég már bejelentette az Xbox Ally X-et, egy kézi PC-t Xbox interfésszel, amely a Steam játékokat is futtatja. A Windows játékok streamingje az xCloudon szintén szerepel a terveik között.
A Sony irányvonala kevésbé ismert, de valószínű, hogy a PlayStation részleg is hasonlóan terjeszti majd a játékait. A vállalat 2022-ben azt jelezte, hogy 2025-re a játékok fele PC-re vagy mobilra érkezik. A PS5 Pro képes a PS4 játékokat jobban futtatni, és a jövőben egy hordozható PlayStation képes lehet PS5 játékokat futtatni, a Power Saver mód pedig segítheti a teljesítmény skálázását. Bár a PlayStation és az Xbox valószínűleg még egy konzolgeneráción át velünk lesz, a jövőjük már nem a dobozban rejlik. A cél a játékok terjesztése minél több platformon, így a hardver csupán a felhasználói élmény eszköze, nem pedig a lényeg. A konzol a jövőben a játékokat hordozza, az interfészeket és a közösségi élményt biztosítja, miközben a hardver szinte másodlagos szerepet kap.