SG.hu
Egy megvett játék valójában nem a miénk
Egy új kaliforniai törvény emlékeztet minket arra, hogy nem vagyunk a játékok és filmek tulajdonosai.
Kalifornia elsőként tiltotta be az úgynevezett „eltűnő média” megtévesztő értékesítését. Gavin Newsom kormányzó aláírta az AB 2426 törvényt, amely megvédi a digitális áruk, például a könyvek, filmek és videojátékok fogyasztóit attól, hogy úgy vegyék rá őket egy tartalom megvásárlására, hogy nincsenek tudatában, hogy a hozzáférés csak ideiglenes licenc alapján történik. A jogszabály törvénytelenné teszi, hogy „egy digitális árut a vásárlás szóval vagy bármely más olyan kifejezéssel hirdessenek vagy kínáljanak eladásra, amelyet egy ésszerű személy úgy értelmezne, hogy az a digitális áru korlátlan tulajdonjogát jelenti”.
A jövőben az eladóknak világosan meg kell jelölniük, ha a vevő csak licencet kap egy digitális termékre, nem pedig megvásárolja azt. Az eladóknak azt is világosan fel kell tüntetniük, hogy a digitális termékhez való hozzáférés visszavonható, ha az eladó már nem rendelkezik az adott termék licencjogával. Talán a legfontosabb, hogy ezeket a tájékoztatókat nem lehet a szolgáltatási feltételek közé temetni, hanem „különállóan és elkülönítve kell feltüntetni az ügylet bármely más olyan feltételétől, amelyet a vásárló tudomásul vesz vagy elfogad” - mondja ki a törvény.
Kivételt képeznek azok az áruk, amelyeket „egyértelmű nyelvezettel” reklámoznak, amely kimondja, hogy „a digitális áru megvásárlása csak licencet jelent”. Az ingyenes áruk és az előfizetés időtartama alapján korlátozott hozzáférést biztosító szolgáltatások is kivételt képeznek. Ezen túlmenően egy digitális áru reklámozása akkor is rendben van, ha a hozzáférés soha nem vonható vissza, például amikor a felhasználók olyan állandó letöltést vásárolnak, amelyhez offline is hozzáférhetnek, függetlenül attól, hogy az eladónak milyen jogai vannak a tartalom licencelésére.
Irwin a hónap elején kiadott sajtóközleményében megjegyezte, hogy a törvényt azért alkották meg, hogy „kezeljék azt az egyre gyakoribbá váló esetet, amikor a fogyasztók önhibájukon kívül elveszítik a digitális médiatartalmaikhoz való hozzáférést”. Kiemelendő példaként említette, hogy a Ubisoft tavaly áprilisban visszavonta a The Crew című videojátékának licenceit, a Sony pedig tavaly a Discovery tévéműsoraihoz való hozzáférés megvonásával fenyegetőzött. Irwin megjegyezte, hogy az Egyesült Államok legalább 2016 óta figyelemmel kíséri ezt a problémát, amikor a kereskedelmi minisztérium internetpolitikai munkacsoportja egy fehér könyvet tett közzé, amelyben arra a következtetésre jutott, hogy „a fogyasztók számára hasznos lenne, ha több információ állna rendelkezésre az általuk kötött ügyletek természetéről, beleértve azt is, hogy a tartalomhoz való hozzáférésért vagy a másolat tulajdonjogáért fizetnek-e”.
Nyolc évbe telt, mire az első állami törvényhozók végrehajtották az ajánlást, mondta Irwin, megjegyezve, hogy az eladók egyre inkább licencelik a tartalmat az áruk eladásával szemben, és ritkán nyújtanak visszatérítést egy „eltűnő média” esetében. "Mivel a kiskereskedők egyre inkább eltávolodnak a fizikai médiumok értékesítésétől, egyre fontosabbá vált a digitális médiumok vásárlásával kapcsolatos fogyasztóvédelem szükségessége” - mondta Irwin. „Az AB 2426 biztosítani fogja, hogy a digitális média eladók által a fogyasztóknak tévesen azt állító hamis és megtévesztő reklámok, amelyek szerint a vásárlások a tulajdonukban vannak, a múlté legyenek.”
Aaron Perzanowski, a Michigani Egyetem jogászprofesszora dicsérte Kaliforniát, amiért úttörő szerepet játszik egy olyan törvénnyel, amely egyértelműen hamis reklámnak minősíti ezt a gyakorlatot. "A fogyasztók világszerte megérdemlik, hogy megértsék, amikor pénzt költenek digitális filmekre, zenére, könyvekre és játékokra, ezek az úgynevezett 'vásárlások' értesítés nélkül eltűnhetnek” - mondta Perzanowski. „A fogyasztók digitális jogainak biztosítása terén még fontos munka vár ránk, de az AB 2426 egy jó lépés a helyes irányba.”
Kalifornia elsőként tiltotta be az úgynevezett „eltűnő média” megtévesztő értékesítését. Gavin Newsom kormányzó aláírta az AB 2426 törvényt, amely megvédi a digitális áruk, például a könyvek, filmek és videojátékok fogyasztóit attól, hogy úgy vegyék rá őket egy tartalom megvásárlására, hogy nincsenek tudatában, hogy a hozzáférés csak ideiglenes licenc alapján történik. A jogszabály törvénytelenné teszi, hogy „egy digitális árut a vásárlás szóval vagy bármely más olyan kifejezéssel hirdessenek vagy kínáljanak eladásra, amelyet egy ésszerű személy úgy értelmezne, hogy az a digitális áru korlátlan tulajdonjogát jelenti”.
A jövőben az eladóknak világosan meg kell jelölniük, ha a vevő csak licencet kap egy digitális termékre, nem pedig megvásárolja azt. Az eladóknak azt is világosan fel kell tüntetniük, hogy a digitális termékhez való hozzáférés visszavonható, ha az eladó már nem rendelkezik az adott termék licencjogával. Talán a legfontosabb, hogy ezeket a tájékoztatókat nem lehet a szolgáltatási feltételek közé temetni, hanem „különállóan és elkülönítve kell feltüntetni az ügylet bármely más olyan feltételétől, amelyet a vásárló tudomásul vesz vagy elfogad” - mondja ki a törvény.
Kivételt képeznek azok az áruk, amelyeket „egyértelmű nyelvezettel” reklámoznak, amely kimondja, hogy „a digitális áru megvásárlása csak licencet jelent”. Az ingyenes áruk és az előfizetés időtartama alapján korlátozott hozzáférést biztosító szolgáltatások is kivételt képeznek. Ezen túlmenően egy digitális áru reklámozása akkor is rendben van, ha a hozzáférés soha nem vonható vissza, például amikor a felhasználók olyan állandó letöltést vásárolnak, amelyhez offline is hozzáférhetnek, függetlenül attól, hogy az eladónak milyen jogai vannak a tartalom licencelésére.
Irwin a hónap elején kiadott sajtóközleményében megjegyezte, hogy a törvényt azért alkották meg, hogy „kezeljék azt az egyre gyakoribbá váló esetet, amikor a fogyasztók önhibájukon kívül elveszítik a digitális médiatartalmaikhoz való hozzáférést”. Kiemelendő példaként említette, hogy a Ubisoft tavaly áprilisban visszavonta a The Crew című videojátékának licenceit, a Sony pedig tavaly a Discovery tévéműsoraihoz való hozzáférés megvonásával fenyegetőzött. Irwin megjegyezte, hogy az Egyesült Államok legalább 2016 óta figyelemmel kíséri ezt a problémát, amikor a kereskedelmi minisztérium internetpolitikai munkacsoportja egy fehér könyvet tett közzé, amelyben arra a következtetésre jutott, hogy „a fogyasztók számára hasznos lenne, ha több információ állna rendelkezésre az általuk kötött ügyletek természetéről, beleértve azt is, hogy a tartalomhoz való hozzáférésért vagy a másolat tulajdonjogáért fizetnek-e”.
Nyolc évbe telt, mire az első állami törvényhozók végrehajtották az ajánlást, mondta Irwin, megjegyezve, hogy az eladók egyre inkább licencelik a tartalmat az áruk eladásával szemben, és ritkán nyújtanak visszatérítést egy „eltűnő média” esetében. "Mivel a kiskereskedők egyre inkább eltávolodnak a fizikai médiumok értékesítésétől, egyre fontosabbá vált a digitális médiumok vásárlásával kapcsolatos fogyasztóvédelem szükségessége” - mondta Irwin. „Az AB 2426 biztosítani fogja, hogy a digitális média eladók által a fogyasztóknak tévesen azt állító hamis és megtévesztő reklámok, amelyek szerint a vásárlások a tulajdonukban vannak, a múlté legyenek.”
Aaron Perzanowski, a Michigani Egyetem jogászprofesszora dicsérte Kaliforniát, amiért úttörő szerepet játszik egy olyan törvénnyel, amely egyértelműen hamis reklámnak minősíti ezt a gyakorlatot. "A fogyasztók világszerte megérdemlik, hogy megértsék, amikor pénzt költenek digitális filmekre, zenére, könyvekre és játékokra, ezek az úgynevezett 'vásárlások' értesítés nélkül eltűnhetnek” - mondta Perzanowski. „A fogyasztók digitális jogainak biztosítása terén még fontos munka vár ránk, de az AB 2426 egy jó lépés a helyes irányba.”