Berta Sándor
Elhunyt az első konzol megalkotója
A szakember sosem gazdagodott meg az ötleteiből és a találmányaiból. Ralph Baert 92 éves korában ragadta el a halál.
Baer egy alacsony ember volt nagy szemüveget hordott és a szemei mindig éberen csillogtak. Úriember volt, aki elégedett volt az életével, mert éveken át azt tehette, ami a szívéhez legközelebb állt: feltalálhatott különböző dolgokat. S rengeteg különböző eszközt és játékot talált fel, amelyek közül kiemelkedett a játékkonzol.
Baer édesapja harcolt az első világháborúban, többször megsebesült, megkapta a Vaskeresztet és más hősi kitüntetéseket. A férfinek Pirmasensben volt tímárműhelye, amely ugyan sikeresen átvészelte a háborút, de a később azt követő gazdasági világválságot már nem. A család 1924-ben költözött Kölnbe, ahol az édesapja a pirmasensi cipőkészítők helyi képviselőjeként dolgozott. A változást, a sokkot Ralph H. Baer és családja életében Hitler hatalomra kerülése hozta.
1938-ban kivándoroltak az Amerikai Egyesült Államokba. Először 12 dolláros órabérért dolgozott egy gyárban, majd tanulni kezdett és 1940-ben fejezte be a műszerészi tanulmányait. Három évvel később már az amerikai titkosszolgálat munkatársaként vett részt a második világháborúban. 1945 után vezető mérnök lett a Sanders hadiipari vállalatnál. Olyan eszközök építésében vett részt, amelyek segítségével az amerikaiak képesek voltak lehallgatni Kelet-Berlinben a szovjetek rádióadásait; szonárja felkutatta az ellenséges tengeralattjárókat és benne volt annak a rakétának a kifejlesztésében, amely később Neil Armstrongot eljuttatta a Holdra.
1967-ben megépítette a Brown Box nevű készüléket, ami 1972-ben Odyssey néven került a piacra - a játékban ping-pongozni lehetett. S hogy miért kezdett el videojátékokat fejleszteni? A férfi erre évekkel ezelőtt a következőket válaszolta: "Akkoriban az volt a mindenkit foglalkoztató nagy kérdés, hogy mit kezdhetünk még a televízióval. 1966-ot írtunk, a legtöbb embernek csak fekete-fehér képernyős tévéje volt, a városokban legfeljebb három adót lehetett fogni. A berendezés nagyon drága volt és sokakban felmerült a kérdés, hogyan lehetne a készülékeket még hasznosítani."
A szakember úgy vélte, hogy előbb vagy utóbb, de össze fog olvadni a film- és a játékipar. Az áttörésre már sor kerülhetett volna az 1970-es években is, azonban akkor senki sem akarta megépíteni a konzolok következő generációját. Most már rendelkezésre áll az ahhoz szükséges technológia, hogy minden eddiginél jobb és élethűbb játékokat lehessen kifejleszteni.
Az első konzol és néhány játék ötletét 1966-ban rajzolta le néhány papírlapra, s néhány kollégájával együtt már másnap elkezdődött a fejlesztőmunka. A Brown Box prototípusa egy év alatt készült el. Később elhagyta a hadiipari konszernt és több mint 150 szabadalmat jelentett be: játékokat, videojátékokat, interaktív könyvet, egy beszélő lábtörlőt és a Senso nevű játékot, amely ismét híressé tette. Sose jelentette ki, hogy egyedül ő alkotta meg a programot, ez szerinte butaság volt. Ugyanakkor a pénz helyett valami sokkal fontosabbat kapott: azt a szabadságot, hogy azt tehette, amit szeretett. 2006-ban George W. Bush kitüntette a "National Medal of Technology" elismeréssel.
Baer a haláláig dolgozott. Új technológiákon gondolkodott, az ötleteivel kapcsolatos vázlatokat pedig egy USB-kulcson vitte magával. Az örökségéről időben rendelkezett, a több mint 500 oldalnyi jegyzetét a washingtoni Smithsonian Múzeum fogja digitalizálni. Korábban az intézménynek adományozott egy Brown Boxot is, mondván a történelem nem veszhet el. Mikulás napján zárult le élményekben gazdag földi élete.
Baer egy alacsony ember volt nagy szemüveget hordott és a szemei mindig éberen csillogtak. Úriember volt, aki elégedett volt az életével, mert éveken át azt tehette, ami a szívéhez legközelebb állt: feltalálhatott különböző dolgokat. S rengeteg különböző eszközt és játékot talált fel, amelyek közül kiemelkedett a játékkonzol.
Baer édesapja harcolt az első világháborúban, többször megsebesült, megkapta a Vaskeresztet és más hősi kitüntetéseket. A férfinek Pirmasensben volt tímárműhelye, amely ugyan sikeresen átvészelte a háborút, de a később azt követő gazdasági világválságot már nem. A család 1924-ben költözött Kölnbe, ahol az édesapja a pirmasensi cipőkészítők helyi képviselőjeként dolgozott. A változást, a sokkot Ralph H. Baer és családja életében Hitler hatalomra kerülése hozta.
1938-ban kivándoroltak az Amerikai Egyesült Államokba. Először 12 dolláros órabérért dolgozott egy gyárban, majd tanulni kezdett és 1940-ben fejezte be a műszerészi tanulmányait. Három évvel később már az amerikai titkosszolgálat munkatársaként vett részt a második világháborúban. 1945 után vezető mérnök lett a Sanders hadiipari vállalatnál. Olyan eszközök építésében vett részt, amelyek segítségével az amerikaiak képesek voltak lehallgatni Kelet-Berlinben a szovjetek rádióadásait; szonárja felkutatta az ellenséges tengeralattjárókat és benne volt annak a rakétának a kifejlesztésében, amely később Neil Armstrongot eljuttatta a Holdra.
1967-ben megépítette a Brown Box nevű készüléket, ami 1972-ben Odyssey néven került a piacra - a játékban ping-pongozni lehetett. S hogy miért kezdett el videojátékokat fejleszteni? A férfi erre évekkel ezelőtt a következőket válaszolta: "Akkoriban az volt a mindenkit foglalkoztató nagy kérdés, hogy mit kezdhetünk még a televízióval. 1966-ot írtunk, a legtöbb embernek csak fekete-fehér képernyős tévéje volt, a városokban legfeljebb három adót lehetett fogni. A berendezés nagyon drága volt és sokakban felmerült a kérdés, hogyan lehetne a készülékeket még hasznosítani."
A szakember úgy vélte, hogy előbb vagy utóbb, de össze fog olvadni a film- és a játékipar. Az áttörésre már sor kerülhetett volna az 1970-es években is, azonban akkor senki sem akarta megépíteni a konzolok következő generációját. Most már rendelkezésre áll az ahhoz szükséges technológia, hogy minden eddiginél jobb és élethűbb játékokat lehessen kifejleszteni.
Az első konzol és néhány játék ötletét 1966-ban rajzolta le néhány papírlapra, s néhány kollégájával együtt már másnap elkezdődött a fejlesztőmunka. A Brown Box prototípusa egy év alatt készült el. Később elhagyta a hadiipari konszernt és több mint 150 szabadalmat jelentett be: játékokat, videojátékokat, interaktív könyvet, egy beszélő lábtörlőt és a Senso nevű játékot, amely ismét híressé tette. Sose jelentette ki, hogy egyedül ő alkotta meg a programot, ez szerinte butaság volt. Ugyanakkor a pénz helyett valami sokkal fontosabbat kapott: azt a szabadságot, hogy azt tehette, amit szeretett. 2006-ban George W. Bush kitüntette a "National Medal of Technology" elismeréssel.
Baer a haláláig dolgozott. Új technológiákon gondolkodott, az ötleteivel kapcsolatos vázlatokat pedig egy USB-kulcson vitte magával. Az örökségéről időben rendelkezett, a több mint 500 oldalnyi jegyzetét a washingtoni Smithsonian Múzeum fogja digitalizálni. Korábban az intézménynek adományozott egy Brown Boxot is, mondván a történelem nem veszhet el. Mikulás napján zárult le élményekben gazdag földi élete.