Berta Sándor

Könnyen letéríthető útvonaláról egy hajó

A Texasi Egyetem diákjai egy kísérlet keretében sikeresen módosították egy jacht útvonalát. Mindebből a hajó személyzete gyakorlatilag semmit sem vett észre.

A hajózásban mindennapossá vált a GPS használata, a texasi egyetem diákjai ennek a hiányosságaira és sebezhetőségére mutattak rá a kísérletükkel. A legtöbb hajó rendkívül nagy mértékben függ a műholdas helymeghatározástól, aminek az útvonal kiválasztásában, majd betartásában is szerepe van. Elvileg a személyzet miatt nem történhetne meg az, hogy egy hajót eltérítenek az útvonaláról, azonban, mint a mostani példa mutatja, ez nagyon is valós veszély.


A műholdaknál erősebb jel alkalmazása után hamis irányt közöltek. A hajó navigációs rendszere jelezte az elsodródást, de a személyzet azt hitte, hogy letérnek az útvonalról, pedig valójában a támadó által kivánt irányba módosították azt

Az úgynevezett GPS Spoofing eljáráson alapuló kísérletre júniusban került sor. A célpont a White Rose (of Drachs) nevű, 65 méter hosszú, 80 millió dolláros jacht volt, amelynek a fedélzeti GPS-vevőegységére hamis jeleket küldtek az egyetemisták. Az eljárás hosszadalmas volt, de a hajót végül sikerült letéríteni az előzetesen megadott, Monaco - Rodosz útvonalról. A személyzet tagjai közül senki nem vett észre semmit, ami nem csoda, lévén, minden berendezés továbbra is azt mutatta, hogy a jacht a korábban megadott útvonalon halad.


A hajó GPS-vevői és navigációs eszközei nem jeleztek semmit

A kísérletet Todd Humphreys adjunktus vezette. A szakember kiemelte, hogy az eredmények azt mutatják, hogy a GPS Spoofing egy komoly probléma, elég csak arra gondolni, hogy a teherszállítmányok 90 százalékát hajóval továbbítják a világ különböző pontjai között. Az eljárás elvileg más fedélzeti rendszerekkel is működhet, így akár a repülőgépek útvonalának befolyásolására is teljes mértékben alkalmas lehet.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • kvp #16
    Van egyedi azonosito. Viszont a gps vevok mindig az N darab legerosebben sugarzo muhold jelet nezik. Ezert ha olyan muholdak neveben sugaroz valaki, amik eppen nem latszanak, akkor a vevok siman elfogadjak es figyelmen kivul hagyjak a gyengebb valos jeleket. Azonositas van, csak alairas ellenorzes nincs, tehat barki beszelhet barki neveben. A katonai valtozatban ugyan van titkosito kulcs, de az nem egyedi, csak a kulcs nelkuli civil vevoket szuri, tehat csatorna kulcs, nem muhold kulcs. Egyebkent igen, elszurtak, mint ahogy azt is, amikor kiderult, hogy titkositas nelkul sugarozzak le a dronok kepeit, igy a celpontok neha hamarabb tudtak, hogy figyelik oket, mint ahogy a las vegas mellett ulo operator megkapta a kepet.
  • endrev #15
    A GPS-rendszer megtervezésekor komolyan kihagyták a barmok, hogy a műholdak időjeleibe egyedi azonosítót építsenek? :D Ezt döbbenet! Az ilyet GONDOLKODÁS NÉLKÜL bele kellett volna építeni, meg se kell magyarázni.

    Nem, az azonosító hamisítása kevés, hacsak nem kapcsolják le az adott műholdat.
  • kvp #14
    "A GPS vevok most is tudjak, hogy melyik jel melyik muholdrol erkezik (PRN)."

    Igen, de barki hazudhatja azt, hogy o xy muhold. Viszont egy digitalis alairas eseten ez konnyen ellenorizheto is. Tehat hozza kellene adni a jelenleg sugarzott infok vegehez egy digitalis alairast a teljes uzenetre. Onnantol a muhold privat kulcsa nelkul nem lehetne a neveben nyilatkozni.
  • Richard Donkies #13
    Hülyeség, 10 fokot se vesz észre egy ember ránézésre, legyen az akármilyen tapasztalt hajós.
  • Macropus Rufus #12
    "Atyám. A nyílt tenger azért nyílt tenger, mert nincs ott zátony..."

    a nyílt tengert azért hívják annak, mert jogilag egyik országhoz sem tartozik. Amire te gondoltál az a nyílt viz.

    Nyílt tenger
  • Papichulo #11
    a vevok latnak, hogy melyik jel melyik muholdrol jott.

    A GPS vevok most is tudjak, hogy melyik jel melyik muholdrol erkezik (PRN).
  • kvp #10
    "Atyám. A nyílt tenger azért nyílt tenger, mert nincs ott zátony..."

    Kiveve ahol korall szigetek vannak. Ez a tengerek egy reszen elofordul. A mitsui anno peldaul tobb hajot is vesztett el igy. A pontatlan loran rendszer miatt csak egy picit tevedtek es boven atfertek volna a ket zatony kozott, aztan megsem. Amire eszrevettek a szonarral mar nem tudtak se megallni, se kikerulni. Hatalmas elonye, hogy ha felul a zatonyra, akkor a legenyseg mentese es a hajo muszaki mentese kozott a rakomany konnyen fosztogathato.

    "Nem. Az az oka, hogy szinte semmilyen hajó nem kormányozható alacsony sebességnél, a fordulósugár meg hatalamas. Szó sincs gazdaságossági problémáról."

    Ezert is van az, hogy a nagy utasszallito hajok viszont kepesek akar helyben is megfordulni. (toloero vektoros dizel elektromos hajtasuk van) Egyszeruen jobb meghajtast, erosebb motorokat es jobb kormanyzast kapnak, ami egy teherhajora ami lassan eldocog a-bol b-be es vissza teljesen folosleges. Ellenben egy oceanjaro setahajonal, ami naponta mas kikotobe all be, aminek egy reszeben nincs vontato szolgalat mar megeri. Ezert is van az, hogy ahol az egyik hajo meg meg tud allni vagy kis iven be tud fordulni, a masik csak megy elore.

    "Alacsonyan rádiós magasságmérés, fentebb meg baromatrikus van. Sok sikert a barometrikus zavarásához..."

    A radiosrol volt szo. Arrol nem beszelve, hogy eleve konnyebb elerni a gepet ha kozel van a foldhoz es meg konnyebb ravenni, hogy +100 helyett, -1 meterrel repuljon el egy hegycsucs felett.
  • Molnibalage #9
    Hajoknal egyebkent ugy eri meg alkalmazni, hogy nyilt tengeren egy picit felreiranyitjak, mondjuk egy meredekebb zatony fole. Amire a radaron eszreveszik, addigra mar nem tudnak megallni.

    Atyám. A nyílt tenger azért nyílt tenger, mert nincs ott zátony...

    Ennek az oka az, hogy a motorokat nem a hirelen sebessegvaltozasra, hanem az olcso uzemre tervezik. Ezert is van az, hogy sok helyen meg mindig vontatohajokkal toljak be oket a kikotokbe, mert sajat motorral iszonyat lassan tudnanak csak beallni.

    Nem. Az az oka, hogy szinte semmilyen hajó nem kormányozható alacsony sebességnél, a fordulósugár meg hatalamas. Szó sincs gazdaságossági problémáról.

    Repulok eseten nem kell a geppel repulni, csak a kiszemelt utvonalon kell tobb zavaro ado, de itt is jellemzoen a magassag adatok meghamisitasa az egyszerubb,

    Alacsonyan rádiós magasságmérés, fentebb meg baromatrikus van. Sok sikert a barometrikus zavarásához...

    tehat rossz latasi viszonyok eseten egyszeruen belevezetik a foldbe a gepet.

    Ez is marhaság, számtalan ok miatt. Most nem sorolom fel mindet.

    A nyomas alapu magassag es sebesseg szenzorok meg nem tul megbizhatoak es gps nelkul azok sem tudjak a helyi terep magassagat, lasd par eve az air france gep balesetet.

    Egyetlen típus, egyetlen magasságmérőjének zizije és sanszosan pilótahiba volt, hogy nem vették észre, mert nem ismerték fel a jelleggzetes típushibát. Az esetek 0,0000000001%-ból extrapolálni elég röhejes...
  • nearo #8
    Nyomás alapú magasság szenzor nem túl megbízható? Hogy a viharba ne lenne az, még ma is azt használják... pont hogy inkább a gps alapú magasságmeghatározás a gyengusz.
  • kvp #7
    "A google autók ezenkívül a táblákat is letapogatják, így az is lebuktathatja a machinálót."

    Es van agps is, tehat a mobil halozat alapjan is latja hogy hol van es szamolja a megtett utat es a fordulokat is. De ez azert van, mert a google autoi rovid tavon (par percig) akar gps nelkul is boldogulnak.

    Hajoknal egyebkent ugy eri meg alkalmazni, hogy nyilt tengeren egy picit felreiranyitjak, mondjuk egy meredekebb zatony fole. Amire a radaron eszreveszik, addigra mar nem tudnak megallni. Egy nagyobb teherhajon nem olyan jok a 'fekek'. Ennek az oka az, hogy a motorokat nem a hirelen sebessegvaltozasra, hanem az olcso uzemre tervezik. Ezert is van az, hogy sok helyen meg mindig vontatohajokkal toljak be oket a kikotokbe, mert sajat motorral iszonyat lassan tudnanak csak beallni.

    Repulok eseten nem kell a geppel repulni, csak a kiszemelt utvonalon kell tobb zavaro ado, de itt is jellemzoen a magassag adatok meghamisitasa az egyszerubb, tehat rossz latasi viszonyok eseten egyszeruen belevezetik a foldbe a gepet. Amire a radaros magassag szenzor jelez, mar nem biztos, hogy tud olyan gyorsan emelkedni a gep ahogy kellene. A nyomas alapu magassag es sebesseg szenzorok meg nem tul megbizhatoak es gps nelkul azok sem tudjak a helyi terep magassagat, lasd par eve az air france gep balesetet.