Berta Sándor

Sikeres a LiMux projekt

A müncheni közigazgatásban jelenleg már körülbelül 14 200 számítógépen használják a LiMux disztribúciót.A szakembereknek ki kell dolgozniuk a nyílt forráskódú projektek kezelésével kapcsolatos stratégiát.

A tapasztalatokat Peter Hofmann, a LiMux projekt vezetője összegezte a Linuxtag nevű rendezvényen. Szavai szerint a 2006-ban megkezdett átállás az idén zárul le teljesen és nagyon kicsi az esélye annak, hogy a közigazgatásban később visszaállnak más rendszerekre. Mindez a folyamatos politikai támogatásnak is köszönhető. Hofmann megerősítette azt a tanulságot, hogy az átállással 10 millió eurót takarítottak meg és nem foglalkoznak a Hewlett-Packard által készített tanulmánnyal, amely alapján 61 millió euróba került a Linuxra váltás. Ennek oka, hogy a dokumentumban nem tüntették fel a Microsoft termékeivel kapcsolatos licencköltségeket és a készítők azt sem vették figyelembe, amit a LiMux támogatói valójában csináltak.


Peter Hofmann

Jutta Kreyss, a központi IT-szolgáltató munkatársa közölte, hogy az átállás során különböző nehézségekkel kellett megküzdeni. A munka kezdetén az egyes IT-részlegek részben "bizarr közbeszerzési eljárásokat" írtak ki olyan szakalkalmazások beszerzésére, amelyek nem voltak kompatibilisek a LiMuxszal. Azóta viszont az egyes részlegek és szakemberek szorosan együttműködnek egymással és München központi IT-szolgáltatójával. Emellett szabványosították is a munkát, így sikerült további költségeket megtakarítani.

Hofmann ezt azzal egészítette ki, hogy minden részleg foglalkoztat egy-egy olyan munkatársat, aki szerepet kap a disztribúció fejlesztésében és hibáinak kijavításában. Ennek ellenére még közel sem sikerült minden problémát megoldani, amit Kreyss is megerősített. Többek között még nem tökéletes az együttműködés az IT-szolgáltató és az egyes részlegek között, különösen a tesztek elvégzése, összehangolása okoz gondot. Először a szolgáltató teszteli az új verziókat, majd azokat átadja a részlegeknek, amelyek szintén tesztelik azokat.

A LiMux aktuális verziója az Ubuntu 10.04-re (Lucid Lynx) épül, míg a grafikus felhasználói felülete a KDE 3.5. Ezt váltaná fel az Ubuntu 12.04, amihez 2017-ig érkeznek frissítések. Ehhez társulna a KDE 4.8, emellett az OpenOffice.org-ot a LibreOffice válthatja fel. Az utóbbiban módosítottak néhány kisebb funkciót, így jobban támogatja Microsoft Office Open XML-t, ez megkönnyítheti a jövőben az európai uniós hatóságokkal való kommunikációt.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • AgentKis #5
    A magánszférában lévő anomáliák azért nem zavarnak, mert nem az adópénzeket költik erre, hanem valamilyen gondatlan, nemtörődöm, vagy egyszerűen csak buta magánszemély, vagy ilyenekből álló kis csoport pénzét. Ez nagyon nagy különbség. Az adópénzeket ugyanis befizetőként kicsit tulajdonomak is érzem (tudom, hogy teljesen rosszul), ezért jobban felháborít, ha azt lopják el. Meg az adózási morálon sem segít amikor kiderül, hogy a befizetett adó, hogyan "végzi". Ha egy multi csődbe megy akkor jön a másik. De ha egy kórház, iskola, sportuszoda vagy könyvtár megy csődbe, azzal csökkenek a lehetőségeim. Meg azzal is, ha a rendőrnek nincs ujjlenyomat vételi lehetősége, mert drága. Gúnyosan még meg is jegyzi, hogy: "Uram, az nem a helyszínelők!"
  • asgh #4
    Ez nem csak az államigazgatásra, hanem minden nagyobb szervezetre, legyen az alapítvány vagy nagyvállalat is igaz.
    Tudok olyan tenderről, amit külföldi multi indított különböző adatbázisok egyesítésére (az egyik cég megvette a másikat és a két cég adatbázisait kellett egyesíteni). Na ott pont úgy zajlott minden, mint egy közbeszerzésen: a tendert megnyerte egy pár hete alapított, néhány milliós tőkével rendelkező cég, ami alvállalkozóként alkalmazta a tenderen induló többi céget, akik aztán leadták a munkát kisvállalkozóknak. Így a multi cég fizetett vagy 300 milliót, amiből kb. 35-40 millióért költöttek a droidokra, a többi szépen felszívódott az alvállalkozói láncban. A magyar közigazgatás csak azért tűnik ki a többi közül, mert sokszor pofátlanul elszállnak az összegek (átcsúsznak a milliárdos nagyságrendbe), így a kívülállóknak is feltűnik, ezen kívül a politikában a vesztesnek van lehetősége és indítéka is kiteregetni a másik szennyesét, így az ilyen ügyek hamarabb szem elé kerülnek, mint a magánszférában.
  • AgentKis #3
    Az állami "beruházások" a korrupció miatt egészen addig drágák lesznek, amíg a döntéshozók nem a saját és családtagjaik vagyonával felelnek a hűtlen kezelésért, vagyis azért, ha "visszaosztós" az állami projekt.
    Így meg igazából valószínűleg nem a Win licenszdíj a legnagyobb "felesleges" kiadás. Egy iskola vagy kórház ott is kb. a piaci ár másfélszereséért vásárol ahogyan nálunk is. Ez céleszközök (orvosi műszerek, digitális táblák) esetén halmozottan igaz. Egy szép példa, ilyesmire tessenek gondolni...
  • A1274815 #2
    Azért a müncheni hivatalok nyilatkozatait is fentartásokkal kell kezelni, ugye bár a német politikusok sem az a szava hihető fajta, még ha itt Magyarországon szeretjük is azt képzelni a nyugati politikusokról.
  • sola #1
    Én azon vagyok meglepődve, hogy a HP-nak volt mersze kiadni egy ennyire amatőr anyagot a kezéből. (MS licenszköltségektől való nagyvonalú eltekintés egy költségszámításban)

    Egy nagy IT-services cég ilyen hibákat nem véthet mert ki a franc fogja ezután bármire felkérni őket, ha tudható, hogy vagy ennyire ostobák, vagy ennyire be vannak feküdve a Microsoft-nak.