SG.hu·

Sikeres a LiMux projekt

A müncheni közigazgatásban jelenleg már körülbelül 14 200 számítógépen használják a LiMux disztribúciót.A szakembereknek ki kell dolgozniuk a nyílt forráskódú projektek kezelésével kapcsolatos stratégiát.

A tapasztalatokat Peter Hofmann, a LiMux projekt vezetője összegezte a Linuxtag nevű rendezvényen. Szavai szerint a 2006-ban megkezdett átállás az idén zárul le teljesen és nagyon kicsi az esélye annak, hogy a közigazgatásban később visszaállnak más rendszerekre. Mindez a folyamatos politikai támogatásnak is köszönhető. Hofmann megerősítette azt a tanulságot, hogy az átállással 10 millió eurót takarítottak meg és nem foglalkoznak a Hewlett-Packard által készített tanulmánnyal, amely alapján 61 millió euróba került a Linuxra váltás. Ennek oka, hogy a dokumentumban nem tüntették fel a Microsoft termékeivel kapcsolatos licencköltségeket és a készítők azt sem vették figyelembe, amit a LiMux támogatói valójában csináltak.


Peter Hofmann

Jutta Kreyss, a központi IT-szolgáltató munkatársa közölte, hogy az átállás során különböző nehézségekkel kellett megküzdeni. A munka kezdetén az egyes IT-részlegek részben "bizarr közbeszerzési eljárásokat" írtak ki olyan szakalkalmazások beszerzésére, amelyek nem voltak kompatibilisek a LiMuxszal. Azóta viszont az egyes részlegek és szakemberek szorosan együttműködnek egymással és München központi IT-szolgáltatójával. Emellett szabványosították is a munkát, így sikerült további költségeket megtakarítani.

Hofmann ezt azzal egészítette ki, hogy minden részleg foglalkoztat egy-egy olyan munkatársat, aki szerepet kap a disztribúció fejlesztésében és hibáinak kijavításában. Ennek ellenére még közel sem sikerült minden problémát megoldani, amit Kreyss is megerősített. Többek között még nem tökéletes az együttműködés az IT-szolgáltató és az egyes részlegek között, különösen a tesztek elvégzése, összehangolása okoz gondot. Először a szolgáltató teszteli az új verziókat, majd azokat átadja a részlegeknek, amelyek szintén tesztelik azokat.

A LiMux aktuális verziója az Ubuntu 10.04-re (Lucid Lynx) épül, míg a grafikus felhasználói felülete a KDE 3.5. Ezt váltaná fel az Ubuntu 12.04, amihez 2017-ig érkeznek frissítések. Ehhez társulna a KDE 4.8, emellett az OpenOffice.org-ot a LibreOffice válthatja fel. Az utóbbiban módosítottak néhány kisebb funkciót, így jobban támogatja Microsoft Office Open XML-t, ez megkönnyítheti a jövőben az európai uniós hatóságokkal való kommunikációt.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© AgentKis2013. 05. 27.. 10:03||#5
A magánszférában lévõ anomáliák azért nem zavarnak, mert nem az adópénzeket költik erre, hanem valamilyen gondatlan, nemtörõdöm, vagy egyszerûen csak buta magánszemély, vagy ilyenekbõl álló kis csoport pénzét. Ez nagyon nagy különbség. Az adópénzeket ugyanis befizetõként kicsit tulajdonomak is érzem (tudom, hogy teljesen rosszul), ezért jobban felháborít, ha azt lopják el. Meg az adózási morálon sem segít amikor kiderül, hogy a befizetett adó, hogyan "végzi". Ha egy multi csõdbe megy akkor jön a másik. De ha egy kórház, iskola, sportuszoda vagy könyvtár megy csõdbe, azzal csökkenek a lehetõségeim. Meg azzal is, ha a rendõrnek nincs ujjlenyomat vételi lehetõsége, mert drága. Gúnyosan még meg is jegyzi, hogy: "Uram, az nem a helyszínelõk!"
© asgh2013. 05. 25.. 15:16||#4
Ez nem csak az államigazgatásra, hanem minden nagyobb szervezetre, legyen az alapítvány vagy nagyvállalat is igaz.
Tudok olyan tenderrõl, amit külföldi multi indított különbözõ adatbázisok egyesítésére (az egyik cég megvette a másikat és a két cég adatbázisait kellett egyesíteni). Na ott pont úgy zajlott minden, mint egy közbeszerzésen: a tendert megnyerte egy pár hete alapított, néhány milliós tõkével rendelkezõ cég, ami alvállalkozóként alkalmazta a tenderen induló többi céget, akik aztán leadták a munkát kisvállalkozóknak. Így a multi cég fizetett vagy 300 milliót, amibõl kb. 35-40 millióért költöttek a droidokra, a többi szépen felszívódott az alvállalkozói láncban. A magyar közigazgatás csak azért tûnik ki a többi közül, mert sokszor pofátlanul elszállnak az összegek (átcsúsznak a milliárdos nagyságrendbe), így a kívülállóknak is feltûnik, ezen kívül a politikában a vesztesnek van lehetõsége és indítéka is kiteregetni a másik szennyesét, így az ilyen ügyek hamarabb szem elé kerülnek, mint a magánszférában.
© AgentKis2013. 05. 24.. 12:37||#3
Az állami "beruházások" a korrupció miatt egészen addig drágák lesznek, amíg a döntéshozók nem a saját és családtagjaik vagyonával felelnek a hûtlen kezelésért, vagyis azért, ha "visszaosztós" az állami projekt.
Így meg igazából valószínûleg nem a Win licenszdíj a legnagyobb "felesleges" kiadás. Egy iskola vagy kórház ott is kb. a piaci ár másfélszereséért vásárol ahogyan nálunk is. Ez céleszközök (orvosi mûszerek, digitális táblák) esetén halmozottan igaz. Egy szép példa, ilyesmire tessenek gondolni...
© A12748152013. 05. 24.. 11:44||#2
Azért a müncheni hivatalok nyilatkozatait is fentartásokkal kell kezelni, ugye bár a német politikusok sem az a szava hihetõ fajta, még ha itt Magyarországon szeretjük is azt képzelni a nyugati politikusokról.
© sola2013. 05. 24.. 11:30||#1
Én azon vagyok meglepõdve, hogy a HP-nak volt mersze kiadni egy ennyire amatõr anyagot a kezébõl. (MS licenszköltségektõl való nagyvonalú eltekintés egy költségszámításban)

Egy nagy IT-services cég ilyen hibákat nem véthet mert ki a franc fogja ezután bármire felkérni õket, ha tudható, hogy vagy ennyire ostobák, vagy ennyire be vannak feküdve a Microsoft-nak.