Berta Sándor
Az internetsemlegesség mellett állt ki az EU
Az Európai Bizottság még az idén elkészíti azt a jogi ajánlást, amelynek célja, hogy biztosítsa a felhasználóknak, hogy minden internetes tartalomhoz hozzáférjenek.
"Jelenleg Európában az internetsemlegességet jogilag csak nagyon kis mértékben védik. Az Európai Bizottság ezen akar változtatni; azt szeretnék, ha a felhasználóknak több joguk lenne és a szolgáltatókra világos kötelezettségek vonatkoznának" - nyilatkozta Ryan Heath, aki Neelie Kroes bizottsági alelnök szóvivője. Health kiemelte, hogy elsősorban a cégeknek és az ügyfeleiknek kell megbeszélniük azokat a döntéseket, ha egy internetszolgáltató, például a Deutsche Telekom korlátozza az adatok felhasználását vagy különböző adatforgalmakhoz eltérő árakat szab meg.
Ugyanakkor a szerződési feltételeknek a fogyasztók számára átláthatóknak és világosaknak kell lenniük. "Amennyiben valaki nem ért egyet azokkal, akkor joga van ahhoz, hogy panaszt emeljen vagy nyilvánosságra hozza a bosszúságát." - tette hozzá a szóvivő. Health szerint sokkal összetettebb kérdés, hogy a Deutsche Telekom vagy egy másik szolgáltató előnyben részesítheti-e a saját ajánlatait. A nyitott internet alapvető fontossággal bír a szabadság és a gazdaság számára. Ennek a kulturális vívmánynak a veszélyeztetése beavatkozásra ösztönzi az európai uniós politikát. Ezért fogják még az idén elkészíteni azt a jogi ajánlást, amely megvédi azt a jogot, hogy a felhasználók minden online tartalomhoz korlátozás nélkül hozzáférhessenek.
Neelie Kroes szóvivője végül leszögezte: az Európai Bizottság teljesen egyértelműen a két kategóriás internet ellen foglal állást. Nem létezhet külön világháló a gazdagoknak és egy másik a szegényeknek, mindenki hozzáférhet a teljes internethez, akkor, amikor akar. Ezzel párhuzamosan viszont a távközlési társaságoknak is meg kell adni azt a szabadságot, hogy az ügyfeleiknek egyaránt kínálhassanak prémium- és korlátozott szolgáltatást ha az a jelenlegi igényeknek jobban megfelel. A túlszabályozás azonban nem jelentene megoldást, sőt, azzal csak az innovációt fojtanák le. Tény, hogy az európai országokban eltérő a szélessávú lefedettség, és a vállalatok számára vonzóvá kell tenni a kis, távol eső közösségeket érintő internethálózati fejlesztéseket. A kérdéssel az Európai Bizottság több szinten is foglalkozik, mivel tisztázni kell, hogy hogyan lehet ezekbe a beruházásokba állami pénzeket bevonni.
A kérdés azután merült fel, hogy a DT április végén bejelentette: adatforgalmi korlátozást vezet be. A konszern az intézkedéssel kapcsolatban már tárgyalásokat folytat a tartalomszolgáltatókkal.
"Jelenleg Európában az internetsemlegességet jogilag csak nagyon kis mértékben védik. Az Európai Bizottság ezen akar változtatni; azt szeretnék, ha a felhasználóknak több joguk lenne és a szolgáltatókra világos kötelezettségek vonatkoznának" - nyilatkozta Ryan Heath, aki Neelie Kroes bizottsági alelnök szóvivője. Health kiemelte, hogy elsősorban a cégeknek és az ügyfeleiknek kell megbeszélniük azokat a döntéseket, ha egy internetszolgáltató, például a Deutsche Telekom korlátozza az adatok felhasználását vagy különböző adatforgalmakhoz eltérő árakat szab meg. Ugyanakkor a szerződési feltételeknek a fogyasztók számára átláthatóknak és világosaknak kell lenniük. "Amennyiben valaki nem ért egyet azokkal, akkor joga van ahhoz, hogy panaszt emeljen vagy nyilvánosságra hozza a bosszúságát." - tette hozzá a szóvivő. Health szerint sokkal összetettebb kérdés, hogy a Deutsche Telekom vagy egy másik szolgáltató előnyben részesítheti-e a saját ajánlatait. A nyitott internet alapvető fontossággal bír a szabadság és a gazdaság számára. Ennek a kulturális vívmánynak a veszélyeztetése beavatkozásra ösztönzi az európai uniós politikát. Ezért fogják még az idén elkészíteni azt a jogi ajánlást, amely megvédi azt a jogot, hogy a felhasználók minden online tartalomhoz korlátozás nélkül hozzáférhessenek.
Neelie Kroes szóvivője végül leszögezte: az Európai Bizottság teljesen egyértelműen a két kategóriás internet ellen foglal állást. Nem létezhet külön világháló a gazdagoknak és egy másik a szegényeknek, mindenki hozzáférhet a teljes internethez, akkor, amikor akar. Ezzel párhuzamosan viszont a távközlési társaságoknak is meg kell adni azt a szabadságot, hogy az ügyfeleiknek egyaránt kínálhassanak prémium- és korlátozott szolgáltatást ha az a jelenlegi igényeknek jobban megfelel. A túlszabályozás azonban nem jelentene megoldást, sőt, azzal csak az innovációt fojtanák le. Tény, hogy az európai országokban eltérő a szélessávú lefedettség, és a vállalatok számára vonzóvá kell tenni a kis, távol eső közösségeket érintő internethálózati fejlesztéseket. A kérdéssel az Európai Bizottság több szinten is foglalkozik, mivel tisztázni kell, hogy hogyan lehet ezekbe a beruházásokba állami pénzeket bevonni.
A kérdés azután merült fel, hogy a DT április végén bejelentette: adatforgalmi korlátozást vezet be. A konszern az intézkedéssel kapcsolatban már tárgyalásokat folytat a tartalomszolgáltatókkal.
