SG.hu
Mindent tud a Samsung Galaxy S4
A dél-koreai cég új csúcstelefonjának magas lécet kell megugrania, olyan elvárásokat kell teljesítenie, amit korábban egyik terméküknek sem. Ez sikerül is.
Az újdonság bejelentését hosszú felvezetés előzte meg, hivatalos bemutatója pedig nagy buli keretében történt New Yorkban, a Times Square-en. A Samsung előtt nagy feladat áll, hiszen ugyan a cég tavalyi legjobb okostelefonjából, az S3-ból fél év alatt 40 millió kelt el, de azóta a riválisok is kezdenek felzárkózni, gondoljunk csak a szépséges HTC One-ra vagy a Sony Xperia Z-re - mindkettő szintén Full HD kijelzővel és az elérhető legjobb hardverekkel van telezsúfolva. (Az Apple iPhone-ja nem a hardvere miatt ellenfél, hiszen egyszerű összehasonlításnál, pusztán a paramétereket nézve már rég túlhaladta az Android tábor élvonala.)
A korábbi kékes szín helyett most fehérre váltott a cég, de egyébként a telefon külseje szinte megegyezik elődjével; nálunk a fehér példány járt, de kapható feketében is. Az olcsónak ható dizájn az S4 legkényesebb pontja; elődje, az S3 is itt szenvedte el a legtöbb kritikát, mégis minden maradt a régiben. Ennek oka a tapasztalt nagy siker lehet, ezzel az átlagosan unalmas formával biztosra ment a cég. A pletykák ellenére megmaradt az előlapi fizikai gomb, és szokás szerint mellette balra van a menü, jobbra pedig a visszalépés világító érintőbillentyűje. A bekapcsológomb is maradt a jobb oldalán, vele átellenben pedig a hangerőszabályzók csücsülnek. Tölteni alul tudjuk microUSB-n át, a fülhallgatónkat pedig a tetején lévő audiókimenetbe dughatjuk.
Leglátványosabb változás a kijelző méretnövekedése, mely az S3 4,8 colljáról itt 5-re nőtt úgy, hogy eközben maga a telefon még hajszálnyival kisebb is lett. Persze a kijelző nem csak egyszerűen nagyobb lett, hanem felbontása is finomodott, az eddigi 720p helyett ez már egy Full HD, azaz 1920 * 1080-as felbontású Super AMOLED, a gyártó eddigi legjobbja (441 dpi). Mindezt úgy sikerült végrehajtani, hogy a káva keskenyebb lett és maga az egész készülék is vékonyodott, egy tizeddel 8 mm alatt marad. Képe éles, még az ikonokat közelről megnézve sem látszik egy különálló pixel sem. Színgazdagsága a gyártótól megszokottan bő, de talán a korábbinál természetesebb módon. Különlegesség, hogy az érintőképernyő - a Nokia 920-hoz hasonlóan - kesztyűben is használható!
Tömegén is faragtak 3 grammot, szóval akik eddig ódzkodtak az 5 collos készülékektől, mondván minek nekik péklapát méretű készülék, mindenképpen markolják meg személyesen is, mert gyorsan megszokható a mérete. Anyaghasználata közel sem teljesíti a prémium követelményszintet, ugyanazt a vékony műanyagot alkalmazták mint elődjénél. Szintén kihagyták a vízállóságot, mellyel csak a Sony foglalkozik, pedig valószínűleg a leejtés után a legtöbb telefon elázás miatt megy tönkre. Összességében egy átlagosan szép készülék, amit nem a stílusa miatt vesznek meg az emberek.
Ugyan kevéssé fontos kérdés, de érdemes megemlíteni, hogy kétfajta processzorral kerül forgalomba, Európában négymagos 1,9 GHz-es verzióban, míg az Egyesült Államokban 8 magosként, de csak 1,6 GHz-es órajellel, melyekből négyet lekapcsol ha nincs rá szükség hogy tovább bírja az akkumulátora. Mind az AnTuTu, mind a Quadrant teszten messze az élen teljesít, egyértelműen az eddigi legerősebb okostelefon.
12,8 megapixeles kamerája az elérhető legjobb, melyhez egy felénk néző 2,1 megapixeles, szintén Full HD videófelvételre képeset párosítottak, hogy VoIP hívásoknál minden pattanásunkat lássa beszélgetőpartnerünk. Különlegesség, hogy lehetséges mindkettőt egyszerre használni, bár ennek értelmén azért kicsit gondolkodni kell. Ilyenkor a kész fotón mi is megjelenünk a sarokban, tehát a látvány mellé arcunkat is csatolhatjuk, hogy éppen milyen grimaszt vágtunk például egy eseményen.
Mint a mellékelt fotókon látható, szép képeket csinál, kontrasztja kiváló, bátran párba állítható bármely okostelefon-riválisával, ellenben az appokkal kiegészítve azokat meghaladja. Kevés fénynél nem meglepő, hogy részletgazdagsága csorbát szenved és a nagyítást is jobb, ha kerüljük. A szoftveres eszközök közül kiemelnénk a törlést, amivel a fotókról eltávolíthatjuk a nem odaillő dolgokat, mint egy besétáló idegen. Ezt úgy éri el, hogy már exponálás előtt, és utána is készülnek fotók, így a mozgó részek egy érintéssel eltüntethetők, és csak a mögöttük lévő háttér látszik.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Ugyanígy egy gombnyomással csinálhatunk olyan trükköket, mint a kiválasztott rész mozgásának szabályozása, így például a Hősök terén sétáló turisták hátrafelé is mehetnek. A reklámozott "dráma mód" - miszerint azonos szereplő többször kerül a képre különböző fázisokban - már problémásabb, könnyen elmosódott eredményt kapunk. A hanggal együtt történő mentés már hasznosabb, ez lehetővé teszi kilenc másodpercnyi hanganyag csatolását is a fotó mellé.
Egyetlen ujjmozdulat egy ilyen animált GIF készítése (a mérete le lett kicsinyítve)
Audió téren nem versenyezhet a felénk néző hangszóróval szerelt és Beats audióval megtámogatott HTC One-nal, de napi használatra bőven megfelel. Mindenféle multimédia formátumot támogat, tárhelye pedig minimálisan 16, maximálisan 64 GB, mely igény esetén további 64 gigával bővíthető. Erre szükség is lehet, tekintve hogy a nálunk járt 16 GB-os verzióban a felhasználó számára csak 9 GB maradt. Tele van pakolva szenzorokkal (gyorsulásmérő, giroszkópok, közelség-, elforgatás-, mágnesesség érzékelő stb.). Mindezek mellett még olyan extra dolgoknak örülhetünk, mint az érintés nélküli adatátviteli technológia (NFC), a szupergyors 4G LTE kapcsolat vagy az infravörös távirányítás lehetősége.
Állvány nélküli körbeforgatással ilyen panorámaképet tud csinálni - klikk a nagyításhoz
A képernyőkre igény szerint pakolhatunk mozgó háttereket, paneleket és ikonokat, és ehhez nem csak a Google szoftverboltját, hanem a dél-koreaiak saját áruházát is böngészhetjük, ami persze jóval szűkebb kínálattal bír, ráadásul nagy az átfedés. Operációs rendszere természetesen szintén a legfrissebb, a 4.2.2-es verzió, ami persze közel sem hasonlít az általam korábban a Nexus 4-nél látott szoftverhez. Az egyedi TouchWiz kezelőfelület olyan mértékben módosítja a Google-alapot, hogy az anyja sem ismerne rá. Ki kell emelni ezek közül a több ablakos lehetőséget, melynek bekapcsolása után a kijelző bal oldalán egy aprócska lekerekített fül jelenik meg, rajta egy nyíllal. Ezt a tetszőlegesen konfigurálható gyorsindító menüt kihúzva egymás alatt függőlegesen jelennek meg az ide berakott alkalmazások, melyeket a képernyőre húzva egy második ablak jelenik meg. A középen vízszintesen kettéosztott képernyőket egy ujjmozdulattal megcserélhetjük, illetve eltolással szabályozhatjuk, hogy melyik mekkora területet foglaljon.
Az amerikai bemutató sztárolt újdonságai, mint a szemkövetéses vagy a billentéses görgetés számomra inkább zavaróak voltak; nehéz szabályozni, és elég olvasás közben csupán néhányszor rossz időpontban lescrolloznia az épp olvasott cikket, máris keresi az ember hol tudja kikapcsolni. Működése azon alapul, hogy az előlapi kamera figyeli a szemünket, de kevés fénynél kapásból problémái vannak, arról nem is beszélve mi van ha szemüvegesek vagyunk. A másik ilyen követéses megoldás a videó leállítása amikor nem figyelünk - ez jól működik, érdekes ötlet. A hangvezérlés és a fordítás szintén kiemelt helyet kapott, de ezek magyarul sajnos nem élvezhetőek, és ha angol kiejtésünk nem magas szintű nem érünk vele semmit.
Mivel a társaság mérnökei szerint lehetséges, hogy valakinek ez az első okostelefonja, beépítettek egy "Easy" módot, ami lebutított kezelőfelületet, egyértelmű elnevezéseket és hatalmas ikonokat mutat. Az egészségügyi alkalmazás, az S Health előre telepítése némileg érthetetlen számomra, hiszen akinek ilyenre van szüksége rengeteg hasonló app állt a rendelkezésére eddig is. (A Samsung valószínűleg nagy piacot lát a hozzá kapcsolható egyéb eszközök eladásában, mint a vérnyomásmérő vagy egy "okos mérleg".) Figyelhetjük vele a bevitt kalóriákat és a megtett távolságot, a folyamatos pozítiv megerősítéssel támogatva a fogyást, de mivel előbbieket kézzel kell megadnunk, utóbbit pedig be- és kikapcsolnunk, szerintem nem sokat ér.
A böngészés a szupergyors processzornak köszönhetően villámgyors, a YouTube-videók azonnal indulnak, szaggatásmentesen tekerhetünk ide-oda. Ellenben a nagyfelbontású kijelzőre számos alkalmazás nincs felkészítve, mivel a képeknél nem arányokat, hanem konkrét méreteket adtak meg. Ilyen volt például egy magyar portál hírolvasója, melyben a reklám örömteli módon olyannyira kicsi volt, hogy nem is látszott, de ilyen a Skype is, amiben az emotikonok (a vigyori jelek) a pöttynél alig látszanak nagyobbnak.
A nagyobb kijelző és az erős processzor miatt akkumulátora kapacitását 2600 mAh-re növelték, hogy biztosan kibírja az egész napos nyomkodást. Sajnos emiatt töltése is hosszú időt vesz igénybe, több óra a 100% elérése.
Balra az alap hátlap, középen a vezetéknélküli töltő, jobbra az ehhez szükséges hátlap
Az eltávolítható hátlap szerencsére megmaradt, így amellett, hogy az akkumulátora cserélgethető és a tárhelye bővíthető, további bővítések is lehetségesek. Két ilyet kaptunk kipróbálásra, a vezetéknélküli hátlapot egy töltővel és egy a kijelzőt is védő tokot. Mindegyik műanyag eléggé törékenynek néz ki, de sokat bírnak, rugalmasak, a próbálgatáshoz és a fényképezéshez tucatszor fel-le rakosgattam őket; a cserélgetés egyszerű, az illesztések stabilak. A vezeték nélküli töltés használata nagyon kényelmes, alkalmazásához fel kell raknunk az aprócska fémmel kiegészített hátlapot, be kell dugnunk az áramba a lapos kistányérra emlékeztető töltőt, és bármikor amikor rátesszük a telefont máris tölti. Mindehhez semmilyen gomb vagy kapcsoló megnyomása nem szükséges.
Az S View Covernek nevezett kijelzőre hajtható hátlap
Az előlapi takarással kiegészített hátlap azoknak lehet megfontolandó, akik egyébként is használnak valamilyen tokot, mivel ennek a felső részén a kijelző látható marad, ezen megnézhetjük a dátumot és az időt vagy hogy éppen ki hív minket anélkül, hogy kinyitnánk. Záródása mágneses, így érzékeli az állapotát a telefon. Rácsukása után is elutasíthatunk hívásokat és látjuk a berakott zeneszámot, de csak ha az alap lejátszót használjuk. Az akkumulátor kímélése érdekében a kijelző többi része teljesen fekete. A karcálló, Gorilla Glass 3-nak hívott kijelző mellett szerintem ez nem feltétlen szükséges, ennek ki kell bírnia azt is, ha a kulcsunk mellé vágjuk zsebre. Mivel a hátlappal egybe van építve ilyenkor nem használhatjuk a vezeték nélküli töltést, és hosszabb használatnál, például játéknál vagy videónézésnél zavaró lehet a lifegése.
Összeszedve előnyeit és hátrányait, megvásárlója a mai csúcsot kapja, semmiben nem emelkedik ki igazán, de mindenben a legjobbak között teljesít, így az S3 méltó utóda. Sajnos ára is ennek megfelelő; szomorú, hogy az új készülék nem elődje árát nyomja lejjebb, és foglalja el annak kategóriáját, hanem afölé pozícionálják, ezzel a marketingesek miatt a legdrágább Androidos okostelefont üdvözölhetjük általa. Ára feltöltőkártyásan a T-Mobilenál 210 ezer, a Vodafonenál 205 ezer, a Telenornál 190 ezer forint.
Az újdonság bejelentését hosszú felvezetés előzte meg, hivatalos bemutatója pedig nagy buli keretében történt New Yorkban, a Times Square-en. A Samsung előtt nagy feladat áll, hiszen ugyan a cég tavalyi legjobb okostelefonjából, az S3-ból fél év alatt 40 millió kelt el, de azóta a riválisok is kezdenek felzárkózni, gondoljunk csak a szépséges HTC One-ra vagy a Sony Xperia Z-re - mindkettő szintén Full HD kijelzővel és az elérhető legjobb hardverekkel van telezsúfolva. (Az Apple iPhone-ja nem a hardvere miatt ellenfél, hiszen egyszerű összehasonlításnál, pusztán a paramétereket nézve már rég túlhaladta az Android tábor élvonala.)
A korábbi kékes szín helyett most fehérre váltott a cég, de egyébként a telefon külseje szinte megegyezik elődjével; nálunk a fehér példány járt, de kapható feketében is. Az olcsónak ható dizájn az S4 legkényesebb pontja; elődje, az S3 is itt szenvedte el a legtöbb kritikát, mégis minden maradt a régiben. Ennek oka a tapasztalt nagy siker lehet, ezzel az átlagosan unalmas formával biztosra ment a cég. A pletykák ellenére megmaradt az előlapi fizikai gomb, és szokás szerint mellette balra van a menü, jobbra pedig a visszalépés világító érintőbillentyűje. A bekapcsológomb is maradt a jobb oldalán, vele átellenben pedig a hangerőszabályzók csücsülnek. Tölteni alul tudjuk microUSB-n át, a fülhallgatónkat pedig a tetején lévő audiókimenetbe dughatjuk.
Leglátványosabb változás a kijelző méretnövekedése, mely az S3 4,8 colljáról itt 5-re nőtt úgy, hogy eközben maga a telefon még hajszálnyival kisebb is lett. Persze a kijelző nem csak egyszerűen nagyobb lett, hanem felbontása is finomodott, az eddigi 720p helyett ez már egy Full HD, azaz 1920 * 1080-as felbontású Super AMOLED, a gyártó eddigi legjobbja (441 dpi). Mindezt úgy sikerült végrehajtani, hogy a káva keskenyebb lett és maga az egész készülék is vékonyodott, egy tizeddel 8 mm alatt marad. Képe éles, még az ikonokat közelről megnézve sem látszik egy különálló pixel sem. Színgazdagsága a gyártótól megszokottan bő, de talán a korábbinál természetesebb módon. Különlegesség, hogy az érintőképernyő - a Nokia 920-hoz hasonlóan - kesztyűben is használható!
Tömegén is faragtak 3 grammot, szóval akik eddig ódzkodtak az 5 collos készülékektől, mondván minek nekik péklapát méretű készülék, mindenképpen markolják meg személyesen is, mert gyorsan megszokható a mérete. Anyaghasználata közel sem teljesíti a prémium követelményszintet, ugyanazt a vékony műanyagot alkalmazták mint elődjénél. Szintén kihagyták a vízállóságot, mellyel csak a Sony foglalkozik, pedig valószínűleg a leejtés után a legtöbb telefon elázás miatt megy tönkre. Összességében egy átlagosan szép készülék, amit nem a stílusa miatt vesznek meg az emberek.
Ugyan kevéssé fontos kérdés, de érdemes megemlíteni, hogy kétfajta processzorral kerül forgalomba, Európában négymagos 1,9 GHz-es verzióban, míg az Egyesült Államokban 8 magosként, de csak 1,6 GHz-es órajellel, melyekből négyet lekapcsol ha nincs rá szükség hogy tovább bírja az akkumulátora. Mind az AnTuTu, mind a Quadrant teszten messze az élen teljesít, egyértelműen az eddigi legerősebb okostelefon.
12,8 megapixeles kamerája az elérhető legjobb, melyhez egy felénk néző 2,1 megapixeles, szintén Full HD videófelvételre képeset párosítottak, hogy VoIP hívásoknál minden pattanásunkat lássa beszélgetőpartnerünk. Különlegesség, hogy lehetséges mindkettőt egyszerre használni, bár ennek értelmén azért kicsit gondolkodni kell. Ilyenkor a kész fotón mi is megjelenünk a sarokban, tehát a látvány mellé arcunkat is csatolhatjuk, hogy éppen milyen grimaszt vágtunk például egy eseményen.
Mint a mellékelt fotókon látható, szép képeket csinál, kontrasztja kiváló, bátran párba állítható bármely okostelefon-riválisával, ellenben az appokkal kiegészítve azokat meghaladja. Kevés fénynél nem meglepő, hogy részletgazdagsága csorbát szenved és a nagyítást is jobb, ha kerüljük. A szoftveres eszközök közül kiemelnénk a törlést, amivel a fotókról eltávolíthatjuk a nem odaillő dolgokat, mint egy besétáló idegen. Ezt úgy éri el, hogy már exponálás előtt, és utána is készülnek fotók, így a mozgó részek egy érintéssel eltüntethetők, és csak a mögöttük lévő háttér látszik.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Ugyanígy egy gombnyomással csinálhatunk olyan trükköket, mint a kiválasztott rész mozgásának szabályozása, így például a Hősök terén sétáló turisták hátrafelé is mehetnek. A reklámozott "dráma mód" - miszerint azonos szereplő többször kerül a képre különböző fázisokban - már problémásabb, könnyen elmosódott eredményt kapunk. A hanggal együtt történő mentés már hasznosabb, ez lehetővé teszi kilenc másodpercnyi hanganyag csatolását is a fotó mellé.
Egyetlen ujjmozdulat egy ilyen animált GIF készítése (a mérete le lett kicsinyítve)
Audió téren nem versenyezhet a felénk néző hangszóróval szerelt és Beats audióval megtámogatott HTC One-nal, de napi használatra bőven megfelel. Mindenféle multimédia formátumot támogat, tárhelye pedig minimálisan 16, maximálisan 64 GB, mely igény esetén további 64 gigával bővíthető. Erre szükség is lehet, tekintve hogy a nálunk járt 16 GB-os verzióban a felhasználó számára csak 9 GB maradt. Tele van pakolva szenzorokkal (gyorsulásmérő, giroszkópok, közelség-, elforgatás-, mágnesesség érzékelő stb.). Mindezek mellett még olyan extra dolgoknak örülhetünk, mint az érintés nélküli adatátviteli technológia (NFC), a szupergyors 4G LTE kapcsolat vagy az infravörös távirányítás lehetősége.
Állvány nélküli körbeforgatással ilyen panorámaképet tud csinálni - klikk a nagyításhoz
A képernyőkre igény szerint pakolhatunk mozgó háttereket, paneleket és ikonokat, és ehhez nem csak a Google szoftverboltját, hanem a dél-koreaiak saját áruházát is böngészhetjük, ami persze jóval szűkebb kínálattal bír, ráadásul nagy az átfedés. Operációs rendszere természetesen szintén a legfrissebb, a 4.2.2-es verzió, ami persze közel sem hasonlít az általam korábban a Nexus 4-nél látott szoftverhez. Az egyedi TouchWiz kezelőfelület olyan mértékben módosítja a Google-alapot, hogy az anyja sem ismerne rá. Ki kell emelni ezek közül a több ablakos lehetőséget, melynek bekapcsolása után a kijelző bal oldalán egy aprócska lekerekített fül jelenik meg, rajta egy nyíllal. Ezt a tetszőlegesen konfigurálható gyorsindító menüt kihúzva egymás alatt függőlegesen jelennek meg az ide berakott alkalmazások, melyeket a képernyőre húzva egy második ablak jelenik meg. A középen vízszintesen kettéosztott képernyőket egy ujjmozdulattal megcserélhetjük, illetve eltolással szabályozhatjuk, hogy melyik mekkora területet foglaljon.
Az amerikai bemutató sztárolt újdonságai, mint a szemkövetéses vagy a billentéses görgetés számomra inkább zavaróak voltak; nehéz szabályozni, és elég olvasás közben csupán néhányszor rossz időpontban lescrolloznia az épp olvasott cikket, máris keresi az ember hol tudja kikapcsolni. Működése azon alapul, hogy az előlapi kamera figyeli a szemünket, de kevés fénynél kapásból problémái vannak, arról nem is beszélve mi van ha szemüvegesek vagyunk. A másik ilyen követéses megoldás a videó leállítása amikor nem figyelünk - ez jól működik, érdekes ötlet. A hangvezérlés és a fordítás szintén kiemelt helyet kapott, de ezek magyarul sajnos nem élvezhetőek, és ha angol kiejtésünk nem magas szintű nem érünk vele semmit.
Mivel a társaság mérnökei szerint lehetséges, hogy valakinek ez az első okostelefonja, beépítettek egy "Easy" módot, ami lebutított kezelőfelületet, egyértelmű elnevezéseket és hatalmas ikonokat mutat. Az egészségügyi alkalmazás, az S Health előre telepítése némileg érthetetlen számomra, hiszen akinek ilyenre van szüksége rengeteg hasonló app állt a rendelkezésére eddig is. (A Samsung valószínűleg nagy piacot lát a hozzá kapcsolható egyéb eszközök eladásában, mint a vérnyomásmérő vagy egy "okos mérleg".) Figyelhetjük vele a bevitt kalóriákat és a megtett távolságot, a folyamatos pozítiv megerősítéssel támogatva a fogyást, de mivel előbbieket kézzel kell megadnunk, utóbbit pedig be- és kikapcsolnunk, szerintem nem sokat ér.
A böngészés a szupergyors processzornak köszönhetően villámgyors, a YouTube-videók azonnal indulnak, szaggatásmentesen tekerhetünk ide-oda. Ellenben a nagyfelbontású kijelzőre számos alkalmazás nincs felkészítve, mivel a képeknél nem arányokat, hanem konkrét méreteket adtak meg. Ilyen volt például egy magyar portál hírolvasója, melyben a reklám örömteli módon olyannyira kicsi volt, hogy nem is látszott, de ilyen a Skype is, amiben az emotikonok (a vigyori jelek) a pöttynél alig látszanak nagyobbnak.
A nagyobb kijelző és az erős processzor miatt akkumulátora kapacitását 2600 mAh-re növelték, hogy biztosan kibírja az egész napos nyomkodást. Sajnos emiatt töltése is hosszú időt vesz igénybe, több óra a 100% elérése.
Balra az alap hátlap, középen a vezetéknélküli töltő, jobbra az ehhez szükséges hátlap
Az eltávolítható hátlap szerencsére megmaradt, így amellett, hogy az akkumulátora cserélgethető és a tárhelye bővíthető, további bővítések is lehetségesek. Két ilyet kaptunk kipróbálásra, a vezetéknélküli hátlapot egy töltővel és egy a kijelzőt is védő tokot. Mindegyik műanyag eléggé törékenynek néz ki, de sokat bírnak, rugalmasak, a próbálgatáshoz és a fényképezéshez tucatszor fel-le rakosgattam őket; a cserélgetés egyszerű, az illesztések stabilak. A vezeték nélküli töltés használata nagyon kényelmes, alkalmazásához fel kell raknunk az aprócska fémmel kiegészített hátlapot, be kell dugnunk az áramba a lapos kistányérra emlékeztető töltőt, és bármikor amikor rátesszük a telefont máris tölti. Mindehhez semmilyen gomb vagy kapcsoló megnyomása nem szükséges.
Az S View Covernek nevezett kijelzőre hajtható hátlap
Az előlapi takarással kiegészített hátlap azoknak lehet megfontolandó, akik egyébként is használnak valamilyen tokot, mivel ennek a felső részén a kijelző látható marad, ezen megnézhetjük a dátumot és az időt vagy hogy éppen ki hív minket anélkül, hogy kinyitnánk. Záródása mágneses, így érzékeli az állapotát a telefon. Rácsukása után is elutasíthatunk hívásokat és látjuk a berakott zeneszámot, de csak ha az alap lejátszót használjuk. Az akkumulátor kímélése érdekében a kijelző többi része teljesen fekete. A karcálló, Gorilla Glass 3-nak hívott kijelző mellett szerintem ez nem feltétlen szükséges, ennek ki kell bírnia azt is, ha a kulcsunk mellé vágjuk zsebre. Mivel a hátlappal egybe van építve ilyenkor nem használhatjuk a vezeték nélküli töltést, és hosszabb használatnál, például játéknál vagy videónézésnél zavaró lehet a lifegése.
Összeszedve előnyeit és hátrányait, megvásárlója a mai csúcsot kapja, semmiben nem emelkedik ki igazán, de mindenben a legjobbak között teljesít, így az S3 méltó utóda. Sajnos ára is ennek megfelelő; szomorú, hogy az új készülék nem elődje árát nyomja lejjebb, és foglalja el annak kategóriáját, hanem afölé pozícionálják, ezzel a marketingesek miatt a legdrágább Androidos okostelefont üdvözölhetjük általa. Ára feltöltőkártyásan a T-Mobilenál 210 ezer, a Vodafonenál 205 ezer, a Telenornál 190 ezer forint.
