Berta Sándor
Egyre fontosabbá válik az adatelemzés
Végtelen mennyiségű adat, amelyből hasznos információkat lehet kinyerni ahhoz, hogy új szemszögből lehessen megvizsgálni a világ problémáit. Napjainkban ez a valóság, azonban mindez az 1960-as évek végén még csupán álom volt.
Moshe Rappoport, az IBM jövőkutatója 1969-ben kezdett el dolgozni informatikusként. A szakember úgy véli, hogy a különböző szenzorok, a közösségi oldalakon keresztül zajló növekvő kommunikáció és a mobil eszközök használata miatt keletkező adatáradat kielemzése hatalmas lehetőségeket rejt magában és a kinyert információk felhasználhatók arra, hogy jobbá tegyük a világot. Az egyik fontos terület az egészségügy lehet, ahol az eddig átláthatatlan adatmennyiség kiértékelése felgyorsíthatja a beteg emberek kezelését és egyúttal hozzájárulhat a költségek csökkentéséhez is. "Évente 64 000 tudományos anyag jelenik meg a cukorbetegséggel kapcsolatban, ezzel a legjobb orvos sem tud lépést tartani" - jelentette ki Rappoport.
A szuperszámítógépeket, például az IBM által megalkotott Watsont a kezdetektől úgy készítették, hogy a különböző forrásból származó információkkal hatékonyan tudjanak bánni, azokat kielemezzék és tudományos nyilatkozatokkal alátámasztott javaslatokat készíthessenek. Ezek után az orvosok már egyeztethetik a betegekkel a kezelési lehetőségeket. A kutató az új technológiákkal szemben "egészséges paranoiának" tartja azt, hogy sok ember fél az adatgyűjtéstől, de felhívta a figyelmet arra, hogy a technika magában semleges. Ugyan vigyázni kell arra, miként használják fel, de az IT segíthet nekünk abban, hogy hatékonyabbá tehessük az életünket és összehozza az embereket a világhálón. Ezzel párhuzamosan persze folyamatosan nő a digitális struktúráktól való függőségünk, függetlenül attól, hogy magánemberekről vagy cégekről van szó.
![](https://media.sg.hu/kep/2013_01/0127rap1.jpg)
Moshe Rappoport
"Egyre több tapasztalatot gyűjtünk, biztonsági koncepciókat fejlesztünk ki. Az Európai Unióban számos projekt foglalkozik az ellenálló internet felépítésével, amely hibatűrő és amely egyre gyorsabban képes újra működőképessé válni" - szögezte le végül Rappoport. Szerinte a következő lépcsőfokot a bizalmatlan számítógépek jelenthetik, amelyek észreveszik, ha be akarjuk csapni őket, a kognitív képességekkel rendelkező számítógépek pedig 2050-ben jelenthetnek meg.
Rappoport 2008 őszén azt mondta, hogy az 1970 előtt született felhasználókat jól meg lehet különböztetni a későbbi generációk tagjaitól. Az 1970 előtt és az 1980 után született személyek informatikai és számítástechnikai ismereteiben, illetve az eszközhasználatában lévő különbség hatalmas. 2009-ben arról beszélt, hogy a technológiai fejlődést tekintve forradalmi fordulóponthoz érkezett az emberiség. Ma már az informatikától és a távközléstől nem csak a könnyebb és gyorsabb kommunikációt várjuk el, hanem azt is, hogy megkönnyítse a mindennapi életünket, sőt megoldja a globális problémákat is. Ahhoz azonban, hogy a fejlesztésekből az átlagemberek is profitálhassanak könnyebb és egyszerűbb, jobban áttekinthető kezelőfelületekre lesz szükség. Később példaként azt említette, hogy a számítógépek akkor lesznek tökéletesek, ha majd olyan könnyen lehet kezelni őket, mint a kenyérpirítókat.
Moshe Rappoport, az IBM jövőkutatója 1969-ben kezdett el dolgozni informatikusként. A szakember úgy véli, hogy a különböző szenzorok, a közösségi oldalakon keresztül zajló növekvő kommunikáció és a mobil eszközök használata miatt keletkező adatáradat kielemzése hatalmas lehetőségeket rejt magában és a kinyert információk felhasználhatók arra, hogy jobbá tegyük a világot. Az egyik fontos terület az egészségügy lehet, ahol az eddig átláthatatlan adatmennyiség kiértékelése felgyorsíthatja a beteg emberek kezelését és egyúttal hozzájárulhat a költségek csökkentéséhez is. "Évente 64 000 tudományos anyag jelenik meg a cukorbetegséggel kapcsolatban, ezzel a legjobb orvos sem tud lépést tartani" - jelentette ki Rappoport.
A szuperszámítógépeket, például az IBM által megalkotott Watsont a kezdetektől úgy készítették, hogy a különböző forrásból származó információkkal hatékonyan tudjanak bánni, azokat kielemezzék és tudományos nyilatkozatokkal alátámasztott javaslatokat készíthessenek. Ezek után az orvosok már egyeztethetik a betegekkel a kezelési lehetőségeket. A kutató az új technológiákkal szemben "egészséges paranoiának" tartja azt, hogy sok ember fél az adatgyűjtéstől, de felhívta a figyelmet arra, hogy a technika magában semleges. Ugyan vigyázni kell arra, miként használják fel, de az IT segíthet nekünk abban, hogy hatékonyabbá tehessük az életünket és összehozza az embereket a világhálón. Ezzel párhuzamosan persze folyamatosan nő a digitális struktúráktól való függőségünk, függetlenül attól, hogy magánemberekről vagy cégekről van szó.
![](https://media.sg.hu/kep/2013_01/0127rap1.jpg)
Moshe Rappoport
"Egyre több tapasztalatot gyűjtünk, biztonsági koncepciókat fejlesztünk ki. Az Európai Unióban számos projekt foglalkozik az ellenálló internet felépítésével, amely hibatűrő és amely egyre gyorsabban képes újra működőképessé válni" - szögezte le végül Rappoport. Szerinte a következő lépcsőfokot a bizalmatlan számítógépek jelenthetik, amelyek észreveszik, ha be akarjuk csapni őket, a kognitív képességekkel rendelkező számítógépek pedig 2050-ben jelenthetnek meg.
Rappoport 2008 őszén azt mondta, hogy az 1970 előtt született felhasználókat jól meg lehet különböztetni a későbbi generációk tagjaitól. Az 1970 előtt és az 1980 után született személyek informatikai és számítástechnikai ismereteiben, illetve az eszközhasználatában lévő különbség hatalmas. 2009-ben arról beszélt, hogy a technológiai fejlődést tekintve forradalmi fordulóponthoz érkezett az emberiség. Ma már az informatikától és a távközléstől nem csak a könnyebb és gyorsabb kommunikációt várjuk el, hanem azt is, hogy megkönnyítse a mindennapi életünket, sőt megoldja a globális problémákat is. Ahhoz azonban, hogy a fejlesztésekből az átlagemberek is profitálhassanak könnyebb és egyszerűbb, jobban áttekinthető kezelőfelületekre lesz szükség. Később példaként azt említette, hogy a számítógépek akkor lesznek tökéletesek, ha majd olyan könnyen lehet kezelni őket, mint a kenyérpirítókat.