Az olyan nagy technológiai konszernek, mint a Facebook, a Google vagy a Microsoft azt a stratégiát követik, hogy nem hozzák nyilvánosságra tudományos munkáik fontos részleteit.

Ki elemezheti ki adatainkat?

Az információk elrejtése annak köszönhető, hogy a vállalatok attól félnek, hogy a vetélytársaik ellophatják és felhasználhatják fontos adataikat. Az óriáscégeknél lévő kutatók milliónyi felhasználó tevékenységének mintáit elemzik, ezek egy mobilcég esetében lehetnek telefonhívások vagy szöveges üzenetek, online cégeknél pedig például egérklikkelések. Az érintett piaci szereplők arra hivatkoznak, hogy a források kiadása személyiségi jogokat sértene, ugyanakkor a jelenlegi megoldás bizalmatlanságot szül.

Lyonban nemrég konferenciát rendeztek a témáról és a tudományos közösség egyértelműen a jelenlegi gyakorlat ellen foglalt állást. Egy tudós a Google megbízásából elkészített egy jelentést, amelyben azt mutatta be, hogy mely országokban mennyire népszerűek a YouTube videói. A forrásokat ugyanakkor nem jelölte meg, így azokhoz más kutatók nem férhettek hozzá. Ezek után Bernardo A. Huberman, a HP Labs közösségi számítástechnikai csoportjának vezetője és egyben a konferencia elnöke dühösen reagálva leszögezte, hogy a jövőben nem fogják elfogadni ezeket a tudományos anyagokat. Ezt a közönség hangos tapssal üdvözölte.

Huberman februárban, a Nature tudományos lapban egy nyílt levélben figyelmeztetett a privát adatok jelentette veszélyre, hiszen így nem ellenőrizhetők le az eredmények, és nem derül ki, ha a kutatók esetleg hibát vétettek. Álláspontja szerint ha a trend folytatódik oda fogunk jutni, hogy kutatók csak egy kis, kivételezett csoportja fér csak hozzá a magán-adattárakhoz, ezáltal eredményeik tisztességtelenül nagy figyelmet kapnak és a hasonlóan tehetséges emberek csupán a kapcsolatok hiánya miatt nem versenyezhetnek velük. A Facebook és a Microsoft nem kommentálta a dolgot, a Google vezető közgazdásza, Hal Varian pedig elmondta, hogy ugyan szimpatizál az adatok nyilvánosságra hozatalával, de figyelniük kell a személyiségi jogokra.

"Amennyiben fontos forrásokat titokban tartanak, akkor fennáll a veszélye annak, hogy a tudományos publikációk egyszerű marketingeszközzé válnak" - nyilatkozta Maximilian Fochler, a Bécsi Egyetem Tudományos Kutatóintézetének munkatársa. A szakértő úgy vélte: a Google és a többi óriáscég az elmúlt években rájött arra, hogy ez a terület nagyon hasznos lehet a számára és célzott tudományos politikát akarnak folytatni. "Az internet korszakában a kutatás egyre inkább áttevődik az egyetemekről a Google, a Facebook vagy az Amazon központjába. Ezen a területen rendkívül dinamikus fejlődés figyelhető meg" - tette hozzá Andreas Weigend, aki korábban az Amazon tudományos részlegét vezette. A probléma a jövőben egyre súlyosabb lesz és lassan minden területet érint, hiszen az óriáscégek egyre többet akarnak tudni vásárlóikról, ezért bőkezűen támogatják az elemzőket.

Tudósok és könyvtárosok már 2009-ben az információszabadság mellett álltak ki, mondván garantálni kell, hogy a közpénzekből támogatott kutatások eredményeihez minden felhasználó szabadon hozzáférhessen. A bibliotékák számára ráadásul egyre nehezebb a drága szakfolyóiratok és a tudományos anyagok beszerzése, emellett az archiválási és licencköltségek is komoly terhet jelentenek. Az Európai Bizottság szintén kiállt az információkhoz való nyílt hozzáférés mellett. Az EU által finanszírozott kutatási tanulmányok 2010 decembere óta ingyen és bárki számára hozzáférhetők.