Gyurkity Péter
Hivatalos: a Google nem monopólium
Az Egyesült Államokban lezárult a Google ellen indított vizsgálat, mégpedig a cég számára kedvezőnek mondható döntéssel. A riválisok által kifogásolt praktikákkal eszerint nem okoztak kárt a fogyasztóknak, viszont több pontban kénytelenek módosítani az eddig alkalmazott eljárásokat, hogy több esélyt adjanak a kisebb, felemelkedni próbáló vállalkozásoknak, és hogy saját szolgáltatásaikat könnyebben tudják vegyíteni a hasonló megoldásokkal. A Microsoft - amely korábban hasonló vizsgálaton esett át - máris jelezte nemtetszését.
A keresőcég az elmúlt évtizedben szinte példa nélkül álló felemelkedésen ment keresztül, napjainkban pedig már a teljes online világot igyekeznek lefedni, számos meglévő és készülőben lévő fejlesztésükkel, amelyek többnyire szorosan (és egyre szorosabban) kötődnek egy központi rendszerhez (lásd Google+). Nem véletlen, hogy mind az Európai Unióban, mind pedig az Egyesült Államokban vizsgálat indult a vállalat ellen, mégpedig a riválisok kezdeményezése révén, akik elsősorban azt kifogásolták, hogy a Google saját megoldásait részesíti előnyben a kereséseknél, így az ott meglévő előnyét egyéb területekre is kiterjeszti, ami megöli a versenyt és közvetlen módon árt a fogyasztóknak.
Az EU-ban még 2010 végén jelentették be a vizsgálódás megindulását, ami a mai napig folyik. Az ügy tehát itt még nem zárult le, bár az illetékesek nemrég közölték, hogy határidőhöz kötik a megállapodás (kompromisszum) megkötését, ellenkező esetben jöhet a bírósági határozat, amely nyilván jóval keményebb feltételeket tartalmazna. Az Egyesült Államokban viszont a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) a napokban jelezte, hogy a 2011 júniusa óta folyó vizsgálat véget ért, a döntés pedig megszületett, így mindenki megismerheti annak tartalmát.
Az FTC 5:0 arányban hozta meg felmentő döntését
Az FTC a várakozással ellentétben kimondta, hogy a Google nem monopólium, a 20 hónapos kutakodás, illetve a 9 millió oldalnyi dokumentum áttekintése során ugyanis nem találtak egyértelmű bizonyítékot arra nézve, hogy a cég manipulálta volna az internetes kereső találatait, saját szolgáltatásait helyezve ezzel előtérbe. Az eredeti, többek között a Microsoft és más nagyvállalatok által hangoztatott vádakat tehát nem találták megalapozottnak (erről az öttagú bizottság egyhangúan szavazott), néhány más pontban azonban elmarasztalták a céget, így az kénytelen lesz változtatni egyes üzleti praktikáin és eljárásain.
A Google eszerint 90 napon belül köteles lehetőséget biztosítani a weboldalak tulajdonosainak a keresőjükből való kijelentkezésre, így a jövőben a partnerek és riválisok által megjelenített tartalmakat még véletlenül sem tüntethetik fel saját anyagként (a korábbi panaszok szerint erre többek között a Yelp és más hasonló szolgáltatások esetében is volt példa). 60 napon belül lehetővé kell tenniük továbbá, hogy az AdWords API-n keresztül megtekintett adatokat a hirdető cégek vegyíteni tudják a rivális reklámplatformoktól kapott számokkal, így a hirdetők jobban átlátják majd saját reklámhadjáratuk összesített eredményeit.
Legalább ilyen fontos a Motorola Mobility felvásárlása révén a cég birtokába került szabadalmak kérdése. Ezek licencelése úgynevezett FRAND (fair, reasonable and non-discriminatory) alapokon történik, így komoly gondokat okozhat, ha egy esetleges gyanú miatt megpróbálják ellehetetleníteni, esetleg betiltatni a riválisok érintett termékeit. A Google gyakorlatilag beleegyezett abba, hogy a szabadalmi ügyekben indított bírósági eljárások vége előtt nem tesz kísérletet a rivális termékek betiltására, mivel ez emelné a piaci árakat, illetve hiányt okozhatna, ami a vásárlókat érintené hátrányosan.
Szakértők emlékeztetnek arra, hogy az USA-ban az ilyen eljárások során elsősorban a fogyasztókat, nem pedig a riválisokat próbálják meg védeni, ezért is került bele a döntésbe ilyen formában a szabadalmak ügye. Az amerikai illetékeseket (európai kollégáikkal ellentétben) nem annyira a vetélytársak helyzete izgatja, hanem az, hogy biztosítsák a szabad versenyt, illetve hogy a vásárlókat ne érje semmilyen kár. A döntéshozók valószínűleg úgy ítélték meg, hogy az eljárás további erőltetése már a piacon is gondokat okozhatna, ezért hozták meg a sokak által puhának minősített döntést, amely természetesen nem vidította fel a cég legfőbb vetélytársait.
A Microsoft azonnal reagált a bejelentésre, egy blogbejegyzésben Dave Heiner alelnök gyengének és szokatlannak nevezte azt. Szerintük az FTC nem ért el áttörést, és még az általuk említett néhány pontban sem ért el valós eredményt, kihangsúlyozva, hogy a szabadalmak terén a Google minden bizonnyal nagyon is megnehezíti majd a külső kezdeményezések életét. Továbbra is úgy érzik, hogy a Google keresője a cég saját megoldásait emeli ki a tömegből, így sajnálják, hogy a bizottság lezárta a vizsgálatot ebben a kérdésben. Nem tartják valószínűnek, hogy a Google átérzi a piacvezető szereppel járó felelősséget, a megállapodás megkötését pedig a cég győzelmének érzik.
A redmondi társaságnak közvetlen tapasztalatai vannak a témában, hiszen a Microsoft ellen 2000-ben zárult le a trösztellenes per, amelyben jóval súlyosabb ítélet született. Akkor ráadásul a piacvezető szerep is jóval kihangsúlyozottabb volt, hiszen például az asztali számítógépek szegmensében a Windows 90 százalék feletti adatokat produkált, nem beszélve az Office csomag túlsúlyáról az irodai szoftverek terén. Az amerikai döntéshozók azonban (valószínűleg) tanultak az esetből, hiszen dacára a komoly intézkedéseknek, az elmúlt 12 évben nem sokat változott a helyzet, az említett két termék köszöni szépen, jól van, fölényüket továbbra sem kell félteni (igaz, a táblák és okostelefonok elterjedésével némileg változhat a helyzet, de ez még odébb van és ez egyébként sincs közvetlen összefüggésben az akkori ítélettel). Az egyedüli pozitívum, hogy innovációra kényszerítették a szoftvercéget, amely így kénytelen volt összekapni magát.
A Google esetében is volt példa az összeütközésre, hiszen 2011 márciusában egy 20 évig szóló felügyeletről állapodtak meg az FTC-vel. Akkor a Buzz bevezetése körüli mizéria, pontosabban a közösségi platform általános szerződési feltételei okoztak kalamajkát, a személyes adatok nem kívánt megosztásával és a magánszférába történő behatolással. A keresőcégnek sincs tehát tiszta múltja, bár azóta a Buzz is eltűnt (illetve átalakult és Google+ néven éli tovább életét), így esetükben kevésbé jól érzékelhetők ezen múlt piszkos foltjai.
A Google Search a tengerentúlon a piac kétharmadát uralja, a többiek egyelőre hiába próbálkoznak az előny ledolgozásával. A cégnek azonban nem lesz könnyű dolga, az EU ugyanis még mindig nyomoz és ők már jóval nagyobb hangsúlyt helyeznek a riválisok helyzetére. Michael Jenningsnek, az Európai Bizottság szóvivőjének pénteki bejelentése szerint az FTC döntése nem befolyásolja az európai eljárást. Ha a Google nem orvosolja a panaszokat és elmarasztalják, akkor akár a bevételének 10 százalékát jelentő - mintegy 4 milliárd dolláros - bírság kifizetésére is kötelezhetik. Nekünk felhasználóknak természetesen az lenne ideális, ha mindenki felhagyna a jogi pofozkodással, és a fejlesztésekre koncentrálna (ahogy azt említettük, az FTC is ezt tartotta szem előtt az eljárás lezárásában), ám ez még várat magára.
A keresőcég az elmúlt évtizedben szinte példa nélkül álló felemelkedésen ment keresztül, napjainkban pedig már a teljes online világot igyekeznek lefedni, számos meglévő és készülőben lévő fejlesztésükkel, amelyek többnyire szorosan (és egyre szorosabban) kötődnek egy központi rendszerhez (lásd Google+). Nem véletlen, hogy mind az Európai Unióban, mind pedig az Egyesült Államokban vizsgálat indult a vállalat ellen, mégpedig a riválisok kezdeményezése révén, akik elsősorban azt kifogásolták, hogy a Google saját megoldásait részesíti előnyben a kereséseknél, így az ott meglévő előnyét egyéb területekre is kiterjeszti, ami megöli a versenyt és közvetlen módon árt a fogyasztóknak.
Az EU-ban még 2010 végén jelentették be a vizsgálódás megindulását, ami a mai napig folyik. Az ügy tehát itt még nem zárult le, bár az illetékesek nemrég közölték, hogy határidőhöz kötik a megállapodás (kompromisszum) megkötését, ellenkező esetben jöhet a bírósági határozat, amely nyilván jóval keményebb feltételeket tartalmazna. Az Egyesült Államokban viszont a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) a napokban jelezte, hogy a 2011 júniusa óta folyó vizsgálat véget ért, a döntés pedig megszületett, így mindenki megismerheti annak tartalmát.
Az FTC 5:0 arányban hozta meg felmentő döntését
Az FTC a várakozással ellentétben kimondta, hogy a Google nem monopólium, a 20 hónapos kutakodás, illetve a 9 millió oldalnyi dokumentum áttekintése során ugyanis nem találtak egyértelmű bizonyítékot arra nézve, hogy a cég manipulálta volna az internetes kereső találatait, saját szolgáltatásait helyezve ezzel előtérbe. Az eredeti, többek között a Microsoft és más nagyvállalatok által hangoztatott vádakat tehát nem találták megalapozottnak (erről az öttagú bizottság egyhangúan szavazott), néhány más pontban azonban elmarasztalták a céget, így az kénytelen lesz változtatni egyes üzleti praktikáin és eljárásain.
A Google eszerint 90 napon belül köteles lehetőséget biztosítani a weboldalak tulajdonosainak a keresőjükből való kijelentkezésre, így a jövőben a partnerek és riválisok által megjelenített tartalmakat még véletlenül sem tüntethetik fel saját anyagként (a korábbi panaszok szerint erre többek között a Yelp és más hasonló szolgáltatások esetében is volt példa). 60 napon belül lehetővé kell tenniük továbbá, hogy az AdWords API-n keresztül megtekintett adatokat a hirdető cégek vegyíteni tudják a rivális reklámplatformoktól kapott számokkal, így a hirdetők jobban átlátják majd saját reklámhadjáratuk összesített eredményeit.
Legalább ilyen fontos a Motorola Mobility felvásárlása révén a cég birtokába került szabadalmak kérdése. Ezek licencelése úgynevezett FRAND (fair, reasonable and non-discriminatory) alapokon történik, így komoly gondokat okozhat, ha egy esetleges gyanú miatt megpróbálják ellehetetleníteni, esetleg betiltatni a riválisok érintett termékeit. A Google gyakorlatilag beleegyezett abba, hogy a szabadalmi ügyekben indított bírósági eljárások vége előtt nem tesz kísérletet a rivális termékek betiltására, mivel ez emelné a piaci árakat, illetve hiányt okozhatna, ami a vásárlókat érintené hátrányosan.
Szakértők emlékeztetnek arra, hogy az USA-ban az ilyen eljárások során elsősorban a fogyasztókat, nem pedig a riválisokat próbálják meg védeni, ezért is került bele a döntésbe ilyen formában a szabadalmak ügye. Az amerikai illetékeseket (európai kollégáikkal ellentétben) nem annyira a vetélytársak helyzete izgatja, hanem az, hogy biztosítsák a szabad versenyt, illetve hogy a vásárlókat ne érje semmilyen kár. A döntéshozók valószínűleg úgy ítélték meg, hogy az eljárás további erőltetése már a piacon is gondokat okozhatna, ezért hozták meg a sokak által puhának minősített döntést, amely természetesen nem vidította fel a cég legfőbb vetélytársait.
A Microsoft azonnal reagált a bejelentésre, egy blogbejegyzésben Dave Heiner alelnök gyengének és szokatlannak nevezte azt. Szerintük az FTC nem ért el áttörést, és még az általuk említett néhány pontban sem ért el valós eredményt, kihangsúlyozva, hogy a szabadalmak terén a Google minden bizonnyal nagyon is megnehezíti majd a külső kezdeményezések életét. Továbbra is úgy érzik, hogy a Google keresője a cég saját megoldásait emeli ki a tömegből, így sajnálják, hogy a bizottság lezárta a vizsgálatot ebben a kérdésben. Nem tartják valószínűnek, hogy a Google átérzi a piacvezető szereppel járó felelősséget, a megállapodás megkötését pedig a cég győzelmének érzik.
A redmondi társaságnak közvetlen tapasztalatai vannak a témában, hiszen a Microsoft ellen 2000-ben zárult le a trösztellenes per, amelyben jóval súlyosabb ítélet született. Akkor ráadásul a piacvezető szerep is jóval kihangsúlyozottabb volt, hiszen például az asztali számítógépek szegmensében a Windows 90 százalék feletti adatokat produkált, nem beszélve az Office csomag túlsúlyáról az irodai szoftverek terén. Az amerikai döntéshozók azonban (valószínűleg) tanultak az esetből, hiszen dacára a komoly intézkedéseknek, az elmúlt 12 évben nem sokat változott a helyzet, az említett két termék köszöni szépen, jól van, fölényüket továbbra sem kell félteni (igaz, a táblák és okostelefonok elterjedésével némileg változhat a helyzet, de ez még odébb van és ez egyébként sincs közvetlen összefüggésben az akkori ítélettel). Az egyedüli pozitívum, hogy innovációra kényszerítették a szoftvercéget, amely így kénytelen volt összekapni magát.
A Google esetében is volt példa az összeütközésre, hiszen 2011 márciusában egy 20 évig szóló felügyeletről állapodtak meg az FTC-vel. Akkor a Buzz bevezetése körüli mizéria, pontosabban a közösségi platform általános szerződési feltételei okoztak kalamajkát, a személyes adatok nem kívánt megosztásával és a magánszférába történő behatolással. A keresőcégnek sincs tehát tiszta múltja, bár azóta a Buzz is eltűnt (illetve átalakult és Google+ néven éli tovább életét), így esetükben kevésbé jól érzékelhetők ezen múlt piszkos foltjai.
A Google Search a tengerentúlon a piac kétharmadát uralja, a többiek egyelőre hiába próbálkoznak az előny ledolgozásával. A cégnek azonban nem lesz könnyű dolga, az EU ugyanis még mindig nyomoz és ők már jóval nagyobb hangsúlyt helyeznek a riválisok helyzetére. Michael Jenningsnek, az Európai Bizottság szóvivőjének pénteki bejelentése szerint az FTC döntése nem befolyásolja az európai eljárást. Ha a Google nem orvosolja a panaszokat és elmarasztalják, akkor akár a bevételének 10 százalékát jelentő - mintegy 4 milliárd dolláros - bírság kifizetésére is kötelezhetik. Nekünk felhasználóknak természetesen az lenne ideális, ha mindenki felhagyna a jogi pofozkodással, és a fejlesztésekre koncentrálna (ahogy azt említettük, az FTC is ezt tartotta szem előtt az eljárás lezárásában), ám ez még várat magára.