A legfrissebb adatok arra mutatnak rá, hogy belátható időn belül elérkezünk a böngészőháború új fejezetéhez, amelyben már nem az elmúlt években megszokott ranglista dominál majd. Amíg ugyanis az Internet Explorer folyamatosan veszít részesedéséből (az első helyet még mindig őrizve), a Firefox pedig - bár jóval lassabb ütemben - szintén fokozatosan kénytelen leadni korábban megszerzett pozícióiból, a Google böngészője magabiztosan nyomul előre, immár látótávolságon belülre megközelítve az eddig örökös másodiknak tekintett nyílt forráskódú riválist. A Mozilla a verziófrissítések sűrűségét fokozná, a Microsoft pedig a szabványok megfelelő kezelésén javítana, ám egyelőre nem találják az orvosságot a keresőcég rohama ellen.

Jól demonstrálja a jelenlegi, illetve az elmúlt hónapokra jellemző helyzetet a NetApplications és a StatCounter legújabb felmérése, amely a szeptemberi adatok alapján tárja elénk a trend pontos részleteit. Ebből vonhatjuk le az előző bekezdésben is megemlített következtetést, miszerint a helyzet alapvető módon változhat, beigazolva a Google azon várakozását, amely szerint felhasználók százmilliói válthatnak majd a Chrome szolgáltatásaira. Ettől még egy picit távol vagyunk, ám mindenképpen érdemes végigfutni a fontosabb számokon, ezekből ugyanis nagyszerűen kirajzolódik a napjainkban zajló folyamat.


A NetApplications arra mutat rá, hogy az Internet Explorer immár mindössze 54 százalékkal áll az első helyen, miközben 2010 novemberében ez még 60 százalék felett volt. A Firefox ugyanezen időszak alatt 23,5 százalékról 22,5 százalékra esett vissza, miközben a Chrome alig 9,6 százalékról egészen 16 százalékra jött fel globális viszonylatban. A Google szoftvere ráadásul az elmúlt 11 hónapban folyamatosan javítani tudott saját eredményén, amelyet egyszerre több okkal is magyaráznak a szakemberek. A böngésző egyrészt a cég saját keresőjére támaszkodhat, itt a webalkalmazások népszerűsége szintén kedvezően hat, és amellett sem mehetünk el szó nélkül, hogy a keresőcég immár televíziós reklámokban is igyekszik növelni a program ismertségét, nem beszélve arról, hogy őket nem terheli az üzleti szférában alkalmazott régi verziók súlya (ellentétben ugyebár a Microsofttal).

A StatCounter szerint az IE 41,6 százalékon áll, a Firefox második 26,8 százalékkal, míg a Chrome itt 23,6 százalékkal áll a harmadik helyen. A Mozilla számára különösen nagy gond, hogy még a Microsoftnál is gyorsabban veszítenek teret a böngészők szegmensében, a váltás tehát elkerülhetetlennek látszik, ez pedig a piackutató cégek egy része szerint még az év vége előtt bekövetkezhet (bár a NetApplications ezt túl korainak tartaná). Nem véletlen, hogy a Firefox fejlesztői az újabb és újabb verziók sűrítésével igyekeznek ellensúlyozni a Google előrenyomulását, a negyedik verzió után nemrég befutott a Firefox 7, ez azonban inkább zűrzavart és némi ellenérzést váltott ki a hűséges felhasználók részéről, akik nem értik, mire ez a nagy rohanás - annál is inkább, mert a fejlődés evolúciós jellegű, szó sincs arról, hogy hihetetlennek tűnő nagy változásokat jelentene egy-egy újabb változat.

A második felmérés egyéb érdekes részletekkel is szolgál: megtudhattuk például, hogy egyes napokon egészen 39 százalékra süllyedt az IE jelenléte globális szinten, a Chrome pedig különösen Latin-Amerikában erős, ahol immár a teljes piac 35 százaléka felett uralkodik, ezzel pedig megközelítette az IE itteni 41 százalékos részesedését. Az IE náluk (StatCounter) is folyamatos csökkenést mutat, a Firefox súlya azonban még ennél is gyorsabban csökken, jóllehet annak fejlesztői végre-valahára sikerrel vettek néhány nagyobb akadályt (lassabb elindulás, irtózatos memóriaigény). Nagyon úgy tűnik, hogy a Mozilla alulbecsülte a Chrome jelentette veszélyt, mostanra pedig kifutottak az időből, 2012-ben ezért egyértelműen hátrányos helyzetbe kerülnek, míg a Microsoft elsősorban a Windows 8-ba helyezi bizalmát, amely valóban kínál esélyt a megújulásra.


Ami a szoftvercéget illeti, ők nemrég arról számoltak be a hivatalos IE-blogon, hogy Windows 7 alatt az IE9 meglehetősen jól szerepel, az Egyesült Államokban a felhasználók 31 százaléka vette igénybe az operációs rendszer alatt a még mindig újnak számító böngészőt, míg 12,7 százalék a Chrome 14, 12,6 százalék pedig a Firefox mellett tette le voksát. Globális viszonylatban a sorrend ugyanez volt, némileg eltérő arányokkal, az IE9 ugyanis 22 százalékkal vezetett a 18 százalékot elérő Chrome 14, illetve a 15,7 százalékon álló Firefox előtt (szintén kizárólag a Windows 7-et alapul véve).

A Netmarketshare adataira épülő eredeti felmérés azonban azt is tartalmazza, hogy világszerte a legtöbben az IE8 szolgáltatásait vették igénybe szeptemberben (ez 30 százalékot jelent, nyilván elsősorban azért, mert ez érkezik a Windows 7 és Windows Server 2008 R2 részeként), a második a Firefox 6 volt 11,4 százalékkal, míg a harmadik a Chrome 13 a maga 9,8 százalékával, így az IE9 csak a negyedik helyre volt jó 8,7 százalékkal, alig megelőzve az IE6-ot, amely 8,6 százalékon állt.


Az IE9 immár nem fut XP alatt, ami némi rizikót jelent, hiszen ennek népszerűsége a mai napig töretlen, és akkor még nem beszéltünk azon vállalatokról, amelyek szintén kitartanak a régi platform mellett. A Microsoft persze igyekszik ezen változtatni, saját oldalt üzemeltetnek, amely az IE6 részesedését mutatja, kiemelve, hogy korosodó, sok esetben nem támogatott szoftverről van szó, amelyet mindenkinek érdemes lecserélnie egy újabb változatra - az IE9 pedig már sokkal jobban illeszkedik a webes szabványokhoz, ami egyrészt nagyon üdvözlendő, másrészt viszont alapos felfordulást idéz elő webfejlesztői körökben, valamint a régebbi verziókra fejlesztett oldalaknál, ezért is került bele külön kompatibilitási mód.

Az elmúlt héten meglehetősen nagy visszhangot váltott ki, amikor a Microsoft Security Essentials és a Microsoft Forefront egyaránt káros szoftvernek (trójainak) minősítette a Chrome böngészőt, amely alkalmas lehet bizalmas adatok eltulajdonítására. A mindössze néhány óráig ható fals pozitív eredmény sikeresen eltüntette sokak könyvjelzőit és beállításait a szoftverből, a cég utólagos magyarázata pedig nem sok részletet kínál az okok tisztázására. A Google szintén javítást ígért, amely helyreállítja az eredeti helyzetet, így sikerült nagyobb gond nélkül átvészelni a kényelmetlen baki okozta jelenséget, ám ez természetesen nem akadályozta meg, hogy az összeesküvés elméleteket gyártók azonnal előálljanak az alternatív értelmezéssel, miszerint mindez nem volt véletlen.

A Chrome kiegészítői szintén okoznak némi fejfájást, annál is inkább, mivel egy külső biztonsági elemzés szerint a megvizsgált 100 alkotás (köztük az 50 legnépszerűbbel) egynegyede tartalmaz olyan réseket, amelyeken keresztül személyes adatokat szivárogtathatunk ki, legyen szó egyszerű webes vagy WiFi támadásokról. Mindez arra hívja fel a figyelmet, hogy bár a böngészők fejlesztői sikereket értek el ezen a téren, a programok egyre biztonságosabbak, a támadók figyelme azonban fokozatosan a kiegészítők felé fordul, így itt várhatjuk a következő nagy összecsapást, amely nyilván áldozatokkal jár majd.

A Chrome 14 részeként immár natív kód futtatását is lehetővé tévő keresőcég eközben megnyitotta első üzletét, amely egyelőre egy londoni PC World és Currys részeként üzemel, Chrome Zone néven. Az egyetlen elérhető termék jelenleg a Samsung Chromebook, amely június óta kapható a szigetországban, ám a cég további egységek elindítását tervezi, az első körben London városán belül. A Google egyébként az Universum globális felmérésében elnyerte a legvonzóbb munkaadónak kijáró első helyet, így várhatóan nem csak a böngészők versenyében érnek el majd további sikereket.