Kevés megértésre talált a Google azon nemrég bejelentett lépése, amelynek eredményeként az egyébként rendkívül népszerű keresőjük a szintén saját szolgáltatásként üzemelő Google+ profilok és ismerősök, valamint a közösségi portálon megtalálható különböző oldalak szerint válogat és rangsorol a találatok között. Sokan kritizálják a megoldást, amely a nagyot bukó Buzzra emlékeztet, és elsősorban a személyes adatok könnyebb felhasználását, az azokkal történő visszaélések elősegítését emelik ki a legfontosabb érvként. A Google védekezik, ami annál is inkább érthető, mert a portál eddig nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a Bing pedig szép lassan zárkózik fel a keresők versenyében.

A napokban mi is beszámoltunk a keresőcég eredeti bejelentéséről, amelyben a személyre szabott, valóban mindenki számára releváns keresési találatok integrálását emelték ki legfőbb előnyként. Nem másról van itt szó, mint az évek óta a piacot uraló internetes kereső, valamint a közösségi szférában egyelőre megkapaszkodni igyekvő Google+ egyesítéséről; a módszer, illetve a lépés következményei azonban szinte azonnal komoly ellenérzéseket váltottak ki mind a riválisokból, mind az egyszerű internetezőkből.

A kereső módosítása három részből áll. A Personal Results lehetővé teszi az ismerőseink által megosztott bejegyzések és fotók beemelését a találatok közé. A Profiles in Search révén megtalálhatjuk az egyes személyek saját profilját az oldalon, a People and Pages pedig a cégek és szervezetek, vagy akár magánszemélyek által létrehozott Google+ lapok felkutatását könnyíti meg. Az integráció révén releváns részleteket tudunk meg például az egyes helyszínekről (ki és mikor fordult ott meg), illetve közvetlenül a keresőből léphetünk kapcsolatba a kívánt személyekkel.


Ez eddig mind szép és jó, a probléma csak ott van, hogy ezzel nyilván személyes adataink, információink egy része is felbukkan mások keresési találatai között, aminek nyilván nem mindig örülünk. Gondolhatunk itt a Buzz által keltett kisebb pánikra, a szükséges biztonsági és a hozzáférést szabályozó beállítások szinte teljes hiányára, hiszen itt is mindössze arra van lehetőségünk, hogy saját találataink közül kivegyük a személyes részeket (ezt a keresési beállítások között választhatjuk ki), arra viszont már semmilyen ráhatásunk nincs, hogy mások miként élnek (vissza) a lehetőséggel. Kis utánajárással kiderül, hogy Google+ profilunk alatt letilthatjuk, hogy megjelenjünk a keresésekben (ez minden keresőre vonatkozik), ám ez valószínűleg nem igazán megnyugtató az aggódók számára.

A közösségi oldalak kapcsán egyébként érdemes megjegyezni, hogy az SG-nél is gyakran kapunk olyan leveleket a felhasználóktól (vagy azok jogi képviselőitől), amelyben a fórumon mások által közzétett fotóik azonnali eltávolítását követelik - elfeledkezvén arról, hogy azon fotókat ők maguk tették elérhetővé, többnyire a Facebook oldalain, így a lapnak eleve nem sok esélye van letiltani a nyilvános hozzáférést. Jó példa ez arra, hogy mennyire hanyag módon bánunk saját adatainkkal és képeinkkel a világhálón, majd meglepődünk azon, hogy egészen más portálokon köszönnek vissza ezek a tartalmak, olykor kompromittálva bennünket.


Márpedig a Google+ esetében fokozott elővigyázatosság ajánlott, hiszen a keresőcég jól látható módon mindent elkövet a közösségi szférában tapasztalt jelentős lemaradásának (40 vagy 60 millió regisztrált felhasználó a Facebook 800 milliójával szemben) ledolgozása érdekében. Nyilván ezt szolgálja a fenti megoldás is, ám egyre nagyobb az ellenzők tábora, ahogy az a szaporodó bejegyzésekből is látszik. A leghangosabb jelenleg a Twitter (nyilván nekik van sok vesztenivalójuk), amely azt kifogásolja, hogy a kereső a Google+ lapokat részesíti előnyben, még akkor is, ha az adott személy vagy szervezet megtalálható más közösségi portálokon. Szerintük ez nagyon rossz nap a teljes internet számára, amire a Google azzal vág vissza, hogy nem ártott volna megújítaniuk a tavaly nyáron lejárt megállapodást, és akkor más közösségi portálok találatai is megjelennének a Google Search lapjain.

Az internetezők személyi jogait és a magánjellegű információk megfelelő kezelését szem előtt tartó Electronic Privacy Information Center (EPIC) ennél egy lépéssel továbbment, és bepanaszolta a keresőóriást az amerikai szövetségi kereskedelmi bizottságnál, azon az alapon, hogy a két szolgáltatás egyesítése felveti a piaci erőfölénnyel való visszaélés, valamint a riválisok hátrányos helyzetbe történő hozásának gondolatát. Elismerik, hogy a közösségi portálon közzétett adatok nem jelennek meg követlenül bárki számára, a lépés mégis megkönnyíti az ezen adatokhoz történő hozzáférést, amely ellen a felhasználók még csak nem is védekezhetnek. Magát a stratégiát is károsnak tartják, mivel itt világosan arról van szó, hogy a cég egy másik területen élvezett komoly piaci előnyével igyekszik kiegyenesíteni az utat saját közösségi portálja számára.

A The Beasley Firm ügyvédi iroda részéről már korábban elhangzottak kifogások, akkor a Chrome előnyben részesítése miatt, amelyre szintén a keresési találatok kapcsán volt példa. Most szintén felemelték a hangjukat, kiemelve, hogy a lépés felerősíti a korábbi vádakat, hiszen nagyon úgy tűnik, hogy a keresőcégnél igyekeznek kizárni a vetélytársakat egy olyan újításból, amelyet annak kitalálói egyértelműen forradalmi jelentőségűnek gondolnak. Hozzáteszik ugyanakkor, hogy a Google éppen ezen riválisok ellenkezését hozhatja fel saját védelméül (mármint hogy sem a Facebook, sem pedig a Twitter nem engedi a találatok indexelését saját oldalaikon), bár ettől még születhet egy, a Google számára káros bírósági ítélet.

Az nem vitás, hogy a személyre szabott kereső komoly változásokat hoz magával, a kérdés csak az, hogy valóban szükség van-e erre. Olyan érzésünk támad a fejlesztéssel kapcsolatban, mintha a Google mindenképpen szeretné a régi, jól bevált termékre ráragasztani az "ÚJ'" matricát, talán attól tartanak, hogy a piacot jó ideje uraló szolgáltatás idejétmúlttá válik. Erre egyelőre semmi nem utal, hiszen a nagy vetélytársnak kikiáltott Bing az USA-ban 2009-es születése óta most először tudta maga mögé utasítani a szép lassan visszaszoruló Yahoot, az összes keresések 15 százalékát kaparintva ezzel meg. Ketten együtt (a partneri szerződéssel ezt tulajdonképpen számolhatjuk így) sem teszik ki a piac 30 százalékát, vagyis a Google-nek egyelőre nincs félnivalója.

Valószínűleg nem kell sokáig várnunk, hogy kiderüljön, több kárt okoztak-e a lépéssel, mint amekkora előny remélhető attól.