Berta Sándor

Nyílt forráskódú hardverek és biohackelés a jövő háborúiban

James E. Cartwright tábornok egy konferencián a jövő hadviseléséről beszélt. A jelenleg még utópisztikusnak tűnő fejlesztések néhány évtizeden belül valósággá válhatnak.

Az Amerikai Egyesült Államok nyugalmazott tisztje kifejtette, hogy az USA Szárazföldi Hadserege radikális változások előtt áll, a jövő harcterein ugyanis nem csak katonák, szanitécek és műszaki szakemberek lesznek jelen, hanem programozók is. A különböző egységeket a mesterséges intelligencia és a nyílt forráskódú hardverek és szoftverek fogják segíteni. Míg napjainkban még külön részlegek foglalkoznak a különleges fejlesztésekkel, addig néhány évtized múlva ezek a tevékenységek már akár a harctereken is folyhatnak majd.

A felvázolt jövőképből felderítő és harci robotrepülőgépek, illetve -járművek, továbbá hálózatba köthető katonák és egységek bontakoznak ki. A katonák a gondolat erejével irányított ruhákat, protéziseket viselnek, amelyeknek köszönhetően a jelenleginél sokkal nagyobb súlyokat tudnak gyorsan és könnyedén elvinni egyik pontról a másikra, s akkor még a kiborgokról nem is beszéltünk. A tábornok szerint egyetlen műtéttel az újoncokból pontosan célzó veterán lehet, miként az idősebb vagy a különböző sérüléseket elszenvedő katonák is új segítséget kaphatnak. A hálózatba kötöttségnek köszönhetően kiegyenlítődhetnek a meglévő hiányosságok.


A katonák a náluk lévő kis eszközön láthatják hol vannak a bajtársaik, hol a veszély, és ezen információkat ki is egészíthetik, ikonokal jelezve a dolgokat

A Pentagon nyílt és egységes szabványokat, valamint moduláris rendszereket szeretne megvalósítani. A nyílt forráskód előnyökkel jár, de ugyanakkor veszélyeket is hordozhat magában, hiszen a rendszerek sebezhetőbbé válnak. Fontos, hogy minden berendezést gyorsan és egyszerűen lehessen pótolni vagy cserélni. Cartwright hozzátette, hogy a jövőbeli megoldások a mai nyílt forráskódú szoftverek mintájára épülhetnek majd és megjelenhetnek, később pedig elterjedhetnek a nyílt forráskódú hardverek is. Mindez természetesen közel sem valósul meg egyik napról a másikra, a folyamat hosszadalmas lesz.


Egy mobil parancsnoki központ taktikai képernyője

A tábornok, még a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökhelyetteseként részt vett az USA kiberstratégiájának kidolgozásában, majd tavaly júliusban úgy nyilatkozott, hogy az Amerikai Egyesült Államok egy kiberháborúban kizárólag célzott csapásokat alkalmazna és azokat is csak elrettentési céllal használná.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Merces #8
    az idősebb vagy a különböző sérüléseket elszenvedő katonák is új segítséget kaphatnak.....aha lobotómiával, nem véletlen hogy a harcoló egységek tagjai majdnem kiskorúak.......
  • T0nk #7
    Nem tudtuk meg mi az a "biohackelés".
  • vision5 #6
    Azért hogy a taktikai képernyős mobil parancsnoki gép windowst futtasson nem gondoltam volna :D
  • jawarider2 #5
    "A különböző egységeket a mesterséges intelligencia........"

    Erre befizetek.
  • kvp #4
    Azert az eredeti cikk nem ennyire durva dolgokrol beszel. Igazabol csak a meglevo technologiak jobb felhasznalasarol es a letezo rendszerek nyilt szabvanyokra epito integraciojarol beszel. Kibernetikus technologiak alatt pedig kb. a google glass szintu megoldasokig jut el, ami azert nem egy nagy dolog.

    Tipikusan ilyen technologia a celzo es navigacios rendszer integralasa egy szemuvegbe epitett kijelzobe. Egyreszt a katona tavcso nelkul is tud pontosan celozni, masreszt automatikusan az adott fenyviszonyok szerinti technologiaval lat es kozben latja a terkepet es a tobbiek helyzetet is. A tudasa ugy novelheto, hogy egy szamara ismeretlen felszereles hasznalati utmutatoja vagy a kezelest bemutato video ott van elotte amikor az adott feleszerelest hasznalnia kell, tehat nem kell mindenkit mindenre elore megtanitani. A celzasi pontossagot egyreszt novelni lehet a fegyverre szerelt nagyitasra is kepes kamera segitsegevel, tovabba az abba epitett ballisztikai program segitsegevel. Gyakorlatilag a katona pontosan latja maga elott, hogy hova lo. Mindez kiegeszitheto az aktiv kepstabilizalashoz hasonlo szervo rendszerrel, ami celon tartja a fegyvert, meg ha kozben mozog is a katona keze. Mindebben az a jo, hogy megfelelo felhasznaloi felulet eseten nem igenyel semmilyen extra tudast a katona reszerol, amit egy atlag videojat hasznalata eseten mar nem sajatitott el.

    Az eredeti cikk masik fele a szabvanyos felszerelesekrol szol. Tehat arrol, hogy ahogy a loszer szabvanyos, ugy a szoftvereknek es a hardvereknek is azoknak kell lenniuk, ezt pedig csak nyilt szabvanyokkal erhetik el. Tovabba fontos a modularizalas, hogy eltero gyartok eltero termekeit konnyen ossze lehessen szerelni az adott harcszinteren, az elofordulo igenyeknek megfeleloen.

    Meglepo modon, a google legtobb fejlesztese is hasonlo elvekre epul, mivel ezek a leg hatekonyabbak, mind fejlesztesi sebesseg, mind koltsegek, mind megbizhatosag alapjan. Nem tokeletes, de ha valami elromlik, akkor konnyu megjavitani. Ez sokkal jobb, mint egy tokeletes, de hiba eseten csak eldobhato megoldas.
  • keembo #3
    Keembo előveszi a pattogatott kukoricát.
  • noland #2
    A második bekezdésben nyilván felcserélték, hogy a tapasztalt , sérült veteránból műtéttel újonc kiborgot faragnak. A tábornok valszeg hazabeszél. A nyílt forráskód pedig azért jó, mert a harctéren bármelyik kiborg-bajtárs meg tudja hackelni a kollégát új feature ökkel feltölteni + a pusztító energiát vagy patch eket.
    És a távoli jövőbe révedve, mikor az ellenség is hasonló nyílt forráskódú kvfőzővel áldatott meg, igaz lesz a mondás, szemet szemért..
  • willcox #1
    Ez azért került ide, mert nincs vicc rovat az sg-n?