Napi Online
A magyar cégek nem adnak dolgozóiknak okostelefont
Az EU-ban a vállalatok közel fele adott alkalmazottainak okostelefont vagy laptopot. Magyarország e téren a sereghajtók között van - derül ki egy napokban publikált statisztikából.
Az EU 27 tagállamában 2012 januárjában a vállalatok 48 százaléka mondta, hogy legalább a munkatársai egy részének valamilyen hordozható eszközt a rendelkezésre bocsátott munkavégzésre. Ezen vállalatok 88 százaléka a nagyvállalatok, 71 százaléka a közepes, 43 százaléka pedig kisvállalkozások köréből került ki - olvasható az Ecostat vállalatok infokommunikációs technológiák használatáról készített napokban kiadott felmérésében, amelyet 2012 év elején végzett el a statisztikai hivatal az EU 27 tagállamában, Izlandon, Norvégiában, Horvátországban és Macedóniában.
A munkatársak rendelkezésére bocsátott hordozható eszközök tekintetében az EU tagállamaiban nem mutatkozik nagy eltérés: a vállalatok 40 százaléka ad hordozható számítógépet, 39 százalékuk más mobil eszközöket, például okostelefonokat vagy PDA-kat. Magyarországon a cégek 28 százaléka laptopot, 23 százalékuk egyéb mobil eszközt (pl. okostelefont) adott alkalmazottainak. Az unióban működő vállalatok által biztosított hordozható eszközök 88 százaléka az emlailrendszerek elérésére volt alkalmas, 86 százalékukkal az interneten történő infromációkeresésre, 56 százalékuk dokumentumokhoz való hozzáférésre és módosítására, 45 százaléka pedig dedikált üzleti alkalmazására volt használható.
A felmérés nagy meglepetést nem okozó megállapítása, hogy a mobileszközök legnagyobb arányú használata az északi tagállamokban jellemző, de emellett a Cseh Köztársaságban működő cégek is széles körben használják a mobil eszközöket. Miközben 2012 januárjában az internethozzáférés és a vezetékes szélessávú internetkapcsolat hozzáférési aránya magas volt a legtöbb uniós tagállamban (2012. januárban a vállalatok 95 százalékának volt internethozzáférése, 90 százalékának pedig vezetékes szélessávú internethozzáférése), azon vállalatok aránya, amelyek az alkalmazottaik legalább egy részének mobil internetkapcsolatra is alkalmas hordozható eszközt biztosított, elég széles szóródást mutatott: a helyzet ebből a szempontból Romániában a legrosszabb 22 százalékos aránnyal, amelyet 25 százalékkal Macedónia, 27 százalékkal Görögország követ.
Magyarországon a negyedik legalacsonyabb az arány - Lettországgal holtversenyben - 32 százalékkal. A legjobb helyzetben a finn alkalmazottak vannak, itt a cégek 78 százaléka biztosít ilyen eszközöket, a második Norvégia 68, a harmadik Dánia 65 százalékkal. A régiónkból Csehországban és Szlovéniában a legjobb a helyzet, előbbiben - holtversenyben Svédországgal - 63 százalékos az arány, utóbbiban 61 százalék. A nagyvállalatok körében 95, vagy annál magasabb arányban biztosítottak hordozható eszközöket céges használatra Finnországban (99 százalék), Ausztriában (97 százalék) és Svédországban (95 százalék).
A felmérésben szereplő államokban a vállalatok bevallása szerint a leggyakrabban a céges emailrendszerhez való hozzáférésre biztosítottak hordozható eszközöket az alkalmazottaknak - erről számolt be a hordozható eszközöket biztosító vállalatok 99 százaléka Cipruson, 97 százaléka Portugáliában, 96 százaléka Máltán és az Egyesült Királyságban, 95 százaléka Csehországban, Dániában és Spanyolországban. Magyarországon, ha a vállalatok az alkalmazottaik legalább egy részének adtak hordozható céges eszközöket, akkor azokat 87 százalékban a céges e-mailrendszer hozzáféréséhez adták.
Csehországban minden olyan vállalat, amelyik hordozható eszközt biztosított az alkalmazottainak, az internetes keresésre is alkalmas volt. Lengyelországban a vállalatok 96, Finnországban a vállalatok 95 százaléka adott ilyen készülékeket a dolgozóinak. Magyarországon ez az arány 93 százalék volt. Dániában és Svédországban volt a legmagasabb, 73 százalék, azon vállalkozások aránya, amelyek dokumentumok hozzáférésére és módosítására is alkalmas hordozható eszközöket biztosítottak alkalmazottaiknak. Őket Belgium (72 százalék), Csehország (71 százalék) és Finnország (70 százalék) követte. Magyarországon a cégek által biztosított eszközöknek mindössze 58 százaléka volt erre alkalmas.
A dedikált üzleti alkalmazások használatára is alkalmas eszközöket legmagasabb arányban Svédországban (71 százalék), Csehországban (67 százalék) és Dániában (64 százalék) adtak alkalmazottaiknak cégek. Magyarországon ez az arány 40 százalék volt. A Kelly Global Workforce Index (KGWI) közelmúltban publikált felmérése - amelyben 30 ország majdnem 170 ezer dolgozója vett részt, köztük mintegy nyolcezer magyar munkavállaló - arra mutatott rá, hogy a mobiltechnológia térnyerésével a magyar munkavállalók egyre többet dolgoznak, mivel szinte folyamatosan, egész nap "kapcsolatban maradnak" a munkájukkal, ami javítja ugyan a munkahelyi termelékenységet, ám egyúttal a pihenéstől illetve kikapcsolódástól veszi el az időt. A felmérés magyarországi résztvevőinek több mint egyharmada (37 százalék) kényszerítve érzi magát, hogy a normál munkaidején kívül se szakadjon el teljesen a munkájától.
A válaszadók több mint fele (53 százalék) a szokásos munkaidején kívül heti maximum öt órát tölt a munkájához kapcsolódó tevékenységekkel online, 11 százalékuk heti 6-10 órát szán erre, 10 százalékuk pedig 10 óránál is többet. A megkérdezettek 26 százaléka egyáltalán nem fordít időt ilyesmire. Bár a megkérdezettek 54 százaléka állítja, hogy a mobiltechnológia használatával javult munkájának hatékonysága és eredményessége, 41 százalék úgy érzi, ugyanez a technológia egyúttal hozzájárul a munkavállalók fokozódó kimerültségéhez és kiégéséhez.
Az EU 27 tagállamában 2012 januárjában a vállalatok 48 százaléka mondta, hogy legalább a munkatársai egy részének valamilyen hordozható eszközt a rendelkezésre bocsátott munkavégzésre. Ezen vállalatok 88 százaléka a nagyvállalatok, 71 százaléka a közepes, 43 százaléka pedig kisvállalkozások köréből került ki - olvasható az Ecostat vállalatok infokommunikációs technológiák használatáról készített napokban kiadott felmérésében, amelyet 2012 év elején végzett el a statisztikai hivatal az EU 27 tagállamában, Izlandon, Norvégiában, Horvátországban és Macedóniában.
A munkatársak rendelkezésére bocsátott hordozható eszközök tekintetében az EU tagállamaiban nem mutatkozik nagy eltérés: a vállalatok 40 százaléka ad hordozható számítógépet, 39 százalékuk más mobil eszközöket, például okostelefonokat vagy PDA-kat. Magyarországon a cégek 28 százaléka laptopot, 23 százalékuk egyéb mobil eszközt (pl. okostelefont) adott alkalmazottainak. Az unióban működő vállalatok által biztosított hordozható eszközök 88 százaléka az emlailrendszerek elérésére volt alkalmas, 86 százalékukkal az interneten történő infromációkeresésre, 56 százalékuk dokumentumokhoz való hozzáférésre és módosítására, 45 százaléka pedig dedikált üzleti alkalmazására volt használható.
A felmérés nagy meglepetést nem okozó megállapítása, hogy a mobileszközök legnagyobb arányú használata az északi tagállamokban jellemző, de emellett a Cseh Köztársaságban működő cégek is széles körben használják a mobil eszközöket. Miközben 2012 januárjában az internethozzáférés és a vezetékes szélessávú internetkapcsolat hozzáférési aránya magas volt a legtöbb uniós tagállamban (2012. januárban a vállalatok 95 százalékának volt internethozzáférése, 90 százalékának pedig vezetékes szélessávú internethozzáférése), azon vállalatok aránya, amelyek az alkalmazottaik legalább egy részének mobil internetkapcsolatra is alkalmas hordozható eszközt biztosított, elég széles szóródást mutatott: a helyzet ebből a szempontból Romániában a legrosszabb 22 százalékos aránnyal, amelyet 25 százalékkal Macedónia, 27 százalékkal Görögország követ.
Magyarországon a negyedik legalacsonyabb az arány - Lettországgal holtversenyben - 32 százalékkal. A legjobb helyzetben a finn alkalmazottak vannak, itt a cégek 78 százaléka biztosít ilyen eszközöket, a második Norvégia 68, a harmadik Dánia 65 százalékkal. A régiónkból Csehországban és Szlovéniában a legjobb a helyzet, előbbiben - holtversenyben Svédországgal - 63 százalékos az arány, utóbbiban 61 százalék. A nagyvállalatok körében 95, vagy annál magasabb arányban biztosítottak hordozható eszközöket céges használatra Finnországban (99 százalék), Ausztriában (97 százalék) és Svédországban (95 százalék).
A felmérésben szereplő államokban a vállalatok bevallása szerint a leggyakrabban a céges emailrendszerhez való hozzáférésre biztosítottak hordozható eszközöket az alkalmazottaknak - erről számolt be a hordozható eszközöket biztosító vállalatok 99 százaléka Cipruson, 97 százaléka Portugáliában, 96 százaléka Máltán és az Egyesült Királyságban, 95 százaléka Csehországban, Dániában és Spanyolországban. Magyarországon, ha a vállalatok az alkalmazottaik legalább egy részének adtak hordozható céges eszközöket, akkor azokat 87 százalékban a céges e-mailrendszer hozzáféréséhez adták.
Csehországban minden olyan vállalat, amelyik hordozható eszközt biztosított az alkalmazottainak, az internetes keresésre is alkalmas volt. Lengyelországban a vállalatok 96, Finnországban a vállalatok 95 százaléka adott ilyen készülékeket a dolgozóinak. Magyarországon ez az arány 93 százalék volt. Dániában és Svédországban volt a legmagasabb, 73 százalék, azon vállalkozások aránya, amelyek dokumentumok hozzáférésére és módosítására is alkalmas hordozható eszközöket biztosítottak alkalmazottaiknak. Őket Belgium (72 százalék), Csehország (71 százalék) és Finnország (70 százalék) követte. Magyarországon a cégek által biztosított eszközöknek mindössze 58 százaléka volt erre alkalmas.
A dedikált üzleti alkalmazások használatára is alkalmas eszközöket legmagasabb arányban Svédországban (71 százalék), Csehországban (67 százalék) és Dániában (64 százalék) adtak alkalmazottaiknak cégek. Magyarországon ez az arány 40 százalék volt. A Kelly Global Workforce Index (KGWI) közelmúltban publikált felmérése - amelyben 30 ország majdnem 170 ezer dolgozója vett részt, köztük mintegy nyolcezer magyar munkavállaló - arra mutatott rá, hogy a mobiltechnológia térnyerésével a magyar munkavállalók egyre többet dolgoznak, mivel szinte folyamatosan, egész nap "kapcsolatban maradnak" a munkájukkal, ami javítja ugyan a munkahelyi termelékenységet, ám egyúttal a pihenéstől illetve kikapcsolódástól veszi el az időt. A felmérés magyarországi résztvevőinek több mint egyharmada (37 százalék) kényszerítve érzi magát, hogy a normál munkaidején kívül se szakadjon el teljesen a munkájától.
A válaszadók több mint fele (53 százalék) a szokásos munkaidején kívül heti maximum öt órát tölt a munkájához kapcsolódó tevékenységekkel online, 11 százalékuk heti 6-10 órát szán erre, 10 százalékuk pedig 10 óránál is többet. A megkérdezettek 26 százaléka egyáltalán nem fordít időt ilyesmire. Bár a megkérdezettek 54 százaléka állítja, hogy a mobiltechnológia használatával javult munkájának hatékonysága és eredményessége, 41 százalék úgy érzi, ugyanez a technológia egyúttal hozzájárul a munkavállalók fokozódó kimerültségéhez és kiégéséhez.