Gyurkity Péter

Kitart az x86 mellett az AMD

Bár a cég a jövőben nagy hangsúlyt helyez az ARM-chipek fejlesztésére, az x86 platformot egyelőre nem temetik. Az Intel eközben száműzné a cserélhető processzorokat a mainstream termékekből.

November elején mi is beszámoltunk az AMD tervéről, miszerint a jövőben az x86 mellett az ARM architektúrájára is építenének, legfőképpen azért, mert ez utóbbi cég fejlesztései a mobil szegmens után az asztali PC és a szerverek területén is egyre nagyobb valószínűséggel jönnek számításba alternatív megoldásként. Ezt követően egyesek már arról értekeztek, hogy a jövőben nem is számíthatunk további x86 termékekre, ezt azonban most cáfolta a vállalat.

A Credit Suisse Technology Conference alatt ugyanis Rory Read, az AMD vezérigazgatója kiemelte, hogy x86 chipeket még hosszú ideig fejleszteni fognak, ezek a termékek minden bizonnyal jóval az ő visszavonulása után is elérhetők lesznek, így teljes váltásról nem beszélhetünk. Emlékeztetett arra, hogy mainframe alkalmazások még mindig, 25-30 évvel az eredeti fejlesztések leváltását követően is léteznek, dacára annak, hogy az x86 szinte teljesen kiszorította a piacról az elődöket. A múltbeli csatákat tehát újabb összeütközések követik majd, bár az elvitathatatlan tény, hogy az ARM egyre több területen, egyre nagyobb erővel van jelen.


Az Intel háza táján szintén érik egy fontos változás, ez azonban az ő esetükben a mainstream konfigurációkba szánt processzorokat, pontosabban azok tokozását érinti. Egy kiszivárgott útiterv szerint a mainstream chipek a jövőben kizárólag BGA-tokozásra épülnek majd, vagyis a jövőre érkező Haswell család lesz az utolsó, amelynek tagjait még cserélgethetjük az egyes eszközökben. A 2014-ben befutó Broadwell változatok már fixen az alaplapra integrálva érkeznének, amely a hőleadást és a fogyasztási mutatókat csökkentené, szintén az ARM filozófiájára hajazva.

A cég több eltérő változatot kínálna, amelyek különböző (10 és 57 watt közötti) fogyasztással és teljesítménnyel állnának a felhasználók rendelkezésére, multi-chip modulok formájában, integrált memóriavezérlővel, grafikus vezérlővel és Wildcat Point I/O-vezérlővel. A csúcskategóriás asztali példányok megőriznék a jelenlegi LGA-tokozást.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • saxus #32
    Nananana... (Szigorúan desktopokat nézve, mert a notis számozás az egy egész érdekes állatfaj) az i5 abszolút nem mainstream, bár nagyon népszerű. Maximum azok körében mainstream, akik játszanak vagy munkára kell erősebb gép valamilyen okból kifolyólag. Középmezőnynek van tituálva, de a annak is inkább a felsőbb régiója felé. Ami igazán mainstream az az olcsó i3, celeron, stb, jellemzően irodai vagy olcsó gép otthonra. Ezeknél viszont tényleg nem számítana sokat, hogy ha rászerelnék az alaplapra vagy sem.

    Garköltségben meg valószínűleg még mindig jobban megéri nekik a lap+cpu cseréje, mint amennyi lenne egyébként a foglalatok gyártása. Na meg amúgy sem jellemző, hogy valaki cserélgeti a CPU-t. Irodai gépeknél - főleg, ha brand gép - akkor meg általában úgy is van pár tartalék gép a multiknál, ha egy kipucan, lökik be a cseregépet a hibás gép meg megy komplettem RMA-ba.
  • OGMontana #31
    Szerintem az intel most készül a hasalásra. Úgy tűnik nem tanultak a Pentium 2 esetéből, amikor néhányat ráforrasztották az alaplapra.
    Amúgy mit tudok kezdeni azzal, ha pont az alaplap száll el, ha rajta van forrasztva a proci? B***hatom bele a Dunába vagy mi? Alaplap kiégésére nagyobb az esély, főleg, hogy a táp után bekapcsolásnál az alaplap kap áramot, aztán a proci.
  • Vol Jin #30
    Egy program vígan elfut egy számítógépen, amire megírják. Másikon nem. De egy ilyen program mindenre kiterjedően bonyolult, hogy minden hardverelemet kezelni tudjon. Ha már több program van, akkor célszerű egy operációs rendszer. Ez ad egyfajta keretet is a programoknak, amiknek nem kell foglalkozni a hardverrel. A különböző hardvereket a driverek illesztik az operációs rendszerhez. Így egy program, ha úgy vesszük, nem a számítógépen fut, hanem az operációs rendszeren. Képletesen egy program az operációs rendszer egy modulja lesz. Egy bővítmény. Ez nem igaz, viszont szemléltető. A lényeg, hogy az operációs rendszer egy környezetet biztosít a programoknak, egyfajta szabvány, hogyan kell kommunikálni a hardverekkel, hogyan nyitunk meg egy ablakot, stb. Például a programozónak nem kell azzal foglalkoznia, hogyan kerül egy ablak a monitorra, csak megadja a pozíciót, a méretet, meg a rajta lévő elemeket, mint a pipa helye, mi történjen, ha adott pontjára klikkelsz, stb. Ezekkel a a szabványos szintaktikákkal egyszerűbbek lesznek a programok, és egymással is tudnak kommunikálni.

    Tehát az első lépés, hogy az operációs rendszer is az ARM utasításkészletével legyen megírva. Ekkor egy x86-os program még mindig nem futna az ARM processzoron. A forráskódját, ami mondjuk c-ben van megírva vagy bármilyen programnyelven, teljesen automatikusan, egy fordítóprogram segítségével átfordították x86 utasításokra. A fordítóprogram neve compiler. Amire meg lefordították, az nyomják ki a CD-re. Annyi a teendő, hogy ezt az automatikus fordítást egy olyan compileren kell lefuttatni, ami nem x86-ra, hanem ARM gépikódra fordítja a magasabb szintű nyelven megírt programot.

    Tehát az operációs rendszert, a drivereket és a programokat is a forráskódból, ami a programozók munkája egy ARM kódra fordító compileren is át kell zavarni.

    Ez nem sokkal bonyolultabb feladat, mint MPEG-ből DivX-et csinálni.
    Persze kell a forráskód, meg a szoftvercégek hajlandósága, hogy ezt a teljesen automatizált folyamatot végrehajtsák.

    A Windows8 például x86-os, a Windows8 RT pedig ARM kódra van megírva. Annyi különbséggel, hogy a Windows8 tartalmazza a régi Windowsra írt programok futtatásához szükséges környezetet is, meg az új, kifejezetten csak Windows8-on futó programok környezetét is.

    Szóval, ha úgy írnak meg egy windowsos programot, hogy a régi verziókon is fusson, a Win8 RT-n meg sem mozdul. Ha meg úgy írják meg, hogy azon is fusson, akkor egy régi windowson nem fog futni.

    Az MS azt szeretné, ha áttérnének az új platformra a programok. Ilyenkor semmi akadája, hogy ARM és x86-os verzió is készüljön egy programból. Csak annyi a teendő, hogy két különböző compilernek is megadják a forráskódot.

    Ha az OS egy linux, akkor meg ARM-es linuxot kell telepíteni, és a forráskódot, ami szabad, átereszteni egy fordítóprogramon.


    Összefoglalva, ha valaki egy új programot ír, semeddig nem tart két verziót készíteni. Egy x86-ost és egy ARM-et. Pár kattintás az egérrel, és hátradőlés, amíg a fordító elszöszmöszöl, hogy kész a fordítás.

    A régi programoknál kérdéses, hogy mennyire üzletszerű elővenni a régi forráskódot és legyártani vele az ARM verziót.
  • Vol Jin #29
    Nem is az áruházláncokat fenyíti be, hanem a gyártókat. Ha túl sok az AMD-s gép a kínálatban, akkor akadozik véletlenül a processzorszállítás, vagy merőben más lesz a darabár. (hogy értsd, csökken a nagy tételben vásárlás egyedi kedvezménye.)
  • sanyicks #28
    annyira nem hogy már elmeszelték a bíróságon 2x hasonló miatt (persze szokásos viccbirságot kapott, amivel még mindig 10x-en megérte)... A hülye usernek pentium kell(igen még ma is, megtanulta ezt a szót az elején és ott leragadt). Ha az intel befenyíti a láncokat, akkor a hülye júzer nem fog pentiumot találni/drágábban fogja találni, és azt gondolja hogy ez az üzletlánc/ márka egy fos.

    Másik amiért ritkább az amd, hogy több supportot követel meg az amd(2 év asszem) mint az intel(1 év), amiért húzzák a szájukat a gyártók, merthogy az pénzbe kerül nekik.
  • Komolytalan #27
    Mercedes busz más téma - egyszerűen a bankok csak úgy finanszírozták meg a dolgot, ha a gyártó visszavásárlási garanciát ad, ezt meg más - akár magyar - gyártók nem vállalták. Ez ugye egyrészt azért volt, mert a vevő (VT-transmann) teljes vagyonával összevethető mértékű az új buszok értéke, a BKV meg mindennek elmondható, csak fizetőképesnek nem, és ez igaz a fővárosra, sőt az államra is.

    Az persze igaz, hogy ennek a manővernek a felárát mi fogjuk kifizetni, pláne ha azt is figyelembe vesszük, hogy magyar gyártó esetén kb a fele pénz visszafolyt volna az államkasszába.
  • Komolytalan #26
    "Kerdem en, hogy mi kell ahhoz, hogy egy hagyomanyos x86-os kornyezetben megirt programot, ARM kornyezetben tudjuk hasznalni?"
    1. Egy ilyen átírásnak jellemzően nincs értelme, mert a felhasználó felület annyira más desktopon mint mobilon, hogy úgysem lenne használható semmi desktopra írt cucc sem. Lásd: böngészős flash androidon - volt, de minek.
    2. Ha mégis át akarod írni, akkor kérdés, hogy megvan-e az eredeti forráskód. Ha igen, akkor 10-100% időmennyisége annak, mintha megírnád újra, nulláról.
    3. Ha nincs meg a forráskód, akkor marad az emulátor, de ne felejtsd el, hogy egy nagyságrenddel lassabb platformon akarod futtatni a gyorsabb platform programjait. Vagyis esélyes, hogy tetves lassú lesz minden.
  • Szefmester #25
    "a mainstream konfigurációkba szánt processzorokat"

    Mi a mainstream? Ma kb ez a teljes i5-ös széria, és talán az i7esek alsó része... ez gyakorlatilag lefedi a processzorcsalád 75%-t.. minimum.

    Én nem vagyok kőgazdag.. egy q6600-asom van, de nem alapórajelen. Emiatt én már tuningosnak számítok. 2,4 helyett 3-on hajtom, de csak mert így még csendes marad léghűtéssel. Most azok akik vízhűtést eszközölnek a gépbe azok mit csinálnak? Undrclockolnak? Ugyanmár... Ez a BGA max irodai gépekbe lehet életképes.
  • kvp #24
    "Kerdem en, hogy mi kell ahhoz, hogy egy hagyomanyos x86-os kornyezetben megirt programot, ARM kornyezetben tudjuk hasznalni?"

    Tobbfele megoldas van. A legegyszerubb ha felrakunk egy x86 emulatort, igy lehet ma egy atlag arm-os telefonon futtatni a regi dos-os jatekokat meg a win98-at office-al. A masodik lehetoseg a forraskod birtokaban ujraforditani arm-ra. A telefonokon android alatt is ugyanaz a linux megy mint az x86-os pc-ken, csak arm-ra forditva. A harmadik megoldas ujrairni az egeszet uj stilusu kezelofelulettel. Altalaban az emberek csak az utolso megoldast ismerik, pedig semmi nem akadalyozza meg az elso kettot. Mondjuk a regi programokat nehezebb hasznalni, de attol meg mukodnek. Az androidban is van par olyan komponens ami meg a 60-as evekben keszult es azota szinte az osszes geptipuson futott.
  • zola2000 #23
    "a tuningosok körében."

    az egy elhanyagolható (különben is pénzes) kisebbség.