Berta Sándor
Korrektséget követel a Huawei
Offenzívába ment át a kínai konszern, amely felszólította az Amerikai Egyesült Államokat, hogy álljon elő az aggályaival, hogy azokat el lehessen oszlatni. A világ második legnagyobb mobil hálózati berendezés-szállítója kész minden tesztnek alávetni az eszközeit.
"Nyitottak vagyunk. Mondjátok meg mire van szükség ahhoz, hogy biztonságosnak érezzétek a felszerelésünket és a teszteljárásainkat. Soha nem hajtottunk végre hackelést a kormány megbízásából és ilyesmit soha nem is fogunk végezni. Amennyiben ez így lenne, akkor leírhatnánk a globális üzleteinket, amelyekből bevételeink 70 százaléka származik. Ez öngyilkosság lenne" - jelentette ki Scott Sykes, a Huawei szóvivője. Ő azt gyanítja, hogy a Huawei és a ZTE sorozatos támadásainak hátterében vagy Washington és Peking politikai vitái állnak, vagy egyszerűen kereskedelmi protekcionizmusról, vagyis a külgazdaság hatásai ellen védekező gazdaságpolitikáról van szó.
Chen Lifang, a Huawei igazgatótanácsának tagja visszautasította azokat az európai felvetéseket is, miszerint tisztességtelen versenyhelyzetet teremtenének és állami támogatásokat kapnának. "A Huawei semmilyen támogatást nem kap a kínai kormánytól, miként alacsony kamatú kedvezményes és vissza nem térítendő bankhitelekben sem részesül" - tette hozzá. A vállalat a globális gazdasági helyzet ellenére 15-20 százalékos növekedést szeretne elérni. Ugyan a bevételek az év első felében csak 5,1 százalékkal nőttek, de Sykes szerint tartani tudják a tervezett éves célt. A kedvező pénzügyi adatok ellenére sem akarnak megjelenni a tőzsdén és Lifang hangsúlyozta nincsenek is ilyen terveik.
"Világossá kell tenni, hogy miért aggódik az Amerikai Egyesült Államok és miként akarja megoldani ezeket a problémákat. Csak ezután tudunk a felvetésekre reagálni" - szögezte le. Kiemelte ugyanakkor, hogy a globális hálózatok biztonságáról a kormányoknak kell gondoskodniuk. A cég hajlandó lenne arra, hogy - Nagy-Britanniához hasonlóan - az Amerikai Egyesült Államokban is felépítsen egy központot, ahol független szakértők vizsgálhatnák meg a termékeiket és még a titkos forráskódokat is hozzáférhetővé tennék.
Az amerikai képviselőház titkosszolgálati állandó bizottsága nemzetbiztonsági kockázatnak nyilvánította a Huawei mellett a ZTE-t is, majd október közepén Kanadában támadták a társaságot. Peking és a Huawei egyaránt visszautasította a vádakat. Az amerikai kormány másfél éven keresztül tartó vizsgálata később megállapította, hogy a társaság nem folytatott kémkedést az Amerikai Egyesült Államokban az általa szállított és telepített rendszereken keresztül. Október végén pedig a Huawei nagyobb átláthatóságot ígért és azt, hogy segít tisztázni azokat a vitatott kérdéseket, amelyek aggodalmat keltettek a célpiacain, Ausztráliának pedig korlátlan hozzáférést garantál összes szoftvere és felszerelése forráskódjához.
"Nyitottak vagyunk. Mondjátok meg mire van szükség ahhoz, hogy biztonságosnak érezzétek a felszerelésünket és a teszteljárásainkat. Soha nem hajtottunk végre hackelést a kormány megbízásából és ilyesmit soha nem is fogunk végezni. Amennyiben ez így lenne, akkor leírhatnánk a globális üzleteinket, amelyekből bevételeink 70 százaléka származik. Ez öngyilkosság lenne" - jelentette ki Scott Sykes, a Huawei szóvivője. Ő azt gyanítja, hogy a Huawei és a ZTE sorozatos támadásainak hátterében vagy Washington és Peking politikai vitái állnak, vagy egyszerűen kereskedelmi protekcionizmusról, vagyis a külgazdaság hatásai ellen védekező gazdaságpolitikáról van szó.
Chen Lifang, a Huawei igazgatótanácsának tagja visszautasította azokat az európai felvetéseket is, miszerint tisztességtelen versenyhelyzetet teremtenének és állami támogatásokat kapnának. "A Huawei semmilyen támogatást nem kap a kínai kormánytól, miként alacsony kamatú kedvezményes és vissza nem térítendő bankhitelekben sem részesül" - tette hozzá. A vállalat a globális gazdasági helyzet ellenére 15-20 százalékos növekedést szeretne elérni. Ugyan a bevételek az év első felében csak 5,1 százalékkal nőttek, de Sykes szerint tartani tudják a tervezett éves célt. A kedvező pénzügyi adatok ellenére sem akarnak megjelenni a tőzsdén és Lifang hangsúlyozta nincsenek is ilyen terveik.
"Világossá kell tenni, hogy miért aggódik az Amerikai Egyesült Államok és miként akarja megoldani ezeket a problémákat. Csak ezután tudunk a felvetésekre reagálni" - szögezte le. Kiemelte ugyanakkor, hogy a globális hálózatok biztonságáról a kormányoknak kell gondoskodniuk. A cég hajlandó lenne arra, hogy - Nagy-Britanniához hasonlóan - az Amerikai Egyesült Államokban is felépítsen egy központot, ahol független szakértők vizsgálhatnák meg a termékeiket és még a titkos forráskódokat is hozzáférhetővé tennék.
Az amerikai képviselőház titkosszolgálati állandó bizottsága nemzetbiztonsági kockázatnak nyilvánította a Huawei mellett a ZTE-t is, majd október közepén Kanadában támadták a társaságot. Peking és a Huawei egyaránt visszautasította a vádakat. Az amerikai kormány másfél éven keresztül tartó vizsgálata később megállapította, hogy a társaság nem folytatott kémkedést az Amerikai Egyesült Államokban az általa szállított és telepített rendszereken keresztül. Október végén pedig a Huawei nagyobb átláthatóságot ígért és azt, hogy segít tisztázni azokat a vitatott kérdéseket, amelyek aggodalmat keltettek a célpiacain, Ausztráliának pedig korlátlan hozzáférést garantál összes szoftvere és felszerelése forráskódjához.