SG.hu
Adatforgalmi robbanást hoz a számítási felhő
A Cisco szerint a felhőalapú adatforgalom 2016-ra a hatszorosára nő, amire a vezetékes infrastruktúra nincs felkészítve, főként nem a mobilhálózatok. Világszerte a fejlődés elsőszámú motorja az az igény, hogy mind a személyes mind az üzleti adatainkat bármikor, bárhonnan és tetszőleges eszközről elérhessük.
A vállalat az adatközpontokban és a felhőben várható adatforgalomról készített előrejelzését piaci szereplőknek szánja, hogy azoknak kellő időt biztosítson a trendekből adódó kihívások felmérésére és a felkészülésre. A kutatás szerint 2016-ra a nemzetközi adatközponti forgalom a jelenlegi négyszeresére nő és összességében eléri az évi 6,6 zettabájtot. Ezen belül a felhőalapú adatforgalom a 2011-ben mért 683 exabájtról 2016-ra a hatszorosára, 4,3 zettabájtra bővülhet, ami 44%-os összesített éves átlagos növekedési arányt jelent. A 2016-ig tartó időszakban a felhőalapú adatforgalom a közel-keleti és az afrikai régióban növekszik a legdinamikusabban, míg a felhő alapú számítási kapacitás az ázsiai és csendes-óceáni térségben illetve Észak-Amerikában lesz a legnagyobb.
Az adatközpontok forgalmának túlnyomó részét nem a végfelhasználók, hanem maguk az adatközpontok és a felhőben zajló műveletek generálják, a végfelhasználók számára jellemzően láthatatlan tevékenységekkel. A társaság előrejelzése szerint 2011 és 2016 között az adatközponti forgalom körülbelül 76%-a az adatközpontokon belül marad, és tárolási, hitelesítési illetve fejlesztési adatokból tevődik majd össze. Az adatközponti forgalom további 7 százaléka a különböző adatközpontok között keletkezik majd, elsősorban a biztonsági mentési és adatreplikációs eljárások, valamint a szoftver- és rendszerfrissítések révén. Az adatközponti forgalom fennmaradó 17 százalékát a felhasználók felé irányuló műveletek – internetes böngészés, elektronikus levelezés és videófolyamok – teszik ki.
2016-ra várhatóan az ázsiai és csendes-óceáni térség felhőalapú adatforgalma lesz a legmagasabb (évi 1,5 zettabájt), megelőzve ezzel Észak-Amerikát (évi 1,1 zettabájt) és Nyugat-Európát (évi 963 exabájt). Közép-Kelet Európában a felhőalapú adatforgalom évi 190 exabájt körül alakul majd. Ami a felhőalapú adatforgalom növekedési ütemét illeti, a 2011 és 2016 közötti időszakban a leggyorsabb növekedés a közel-keleti és afrikai régióban várható (79%-os), ezt követi majd Dél-Amerika (66%) és Közép-Kelet-Európa (55%). Jelenleg az ázsiai és csendes-óceáni térség, Közép-Kelet Európa, Észak-Amerika és Nyugat-Európa egyaránt képes fejlett felhő-alkalmazások támogatására vezetékes hálózatokon. Azonban csak Nyugat-Európa rendelkezik olyan átlagos hálózati teljesítménnyel, amely mobilhálózatokon alkalmas köztes felhő-alkalmazások támogatására.
A felhőalapú szolgáltatásokra való áttérés miatt a felhők adatforgalma gyorsabb ütemben növekszik, mint a hagyományos adatközpontoké. A hagyományos adatközpontok teljes forgalma 2011 és 2016 között várhatóan megnégyszereződik (ez 31%-os összesített éves növekedési ütemnek felel meg), a globális felhőalapú adatforgalom esetében pedig ugyanezen időszakban hatszoros növekedés várható. Az adatközpontok munkaterhelése 2,5-szörös, a felhők munkaterhelése 5,3-szoros növekedést fog mutatni – 2011-ben a munkaterhelés 30 százalékának feldolgozása történt felhőben (szemben a hagyományos adatközpontokban feldolgozott 70 százalékkal). 2014 lesz az első olyan év, amikor a terhelések mérlege a felhők felé mozdul el – a teljes terhelés 52 százaléka ekkor már felhőkörnyezetben kerül feldolgozásra, szemben a hagyományos informatikai térben feldolgozott 48 százalékkal.
A vállalat az adatközpontokban és a felhőben várható adatforgalomról készített előrejelzését piaci szereplőknek szánja, hogy azoknak kellő időt biztosítson a trendekből adódó kihívások felmérésére és a felkészülésre. A kutatás szerint 2016-ra a nemzetközi adatközponti forgalom a jelenlegi négyszeresére nő és összességében eléri az évi 6,6 zettabájtot. Ezen belül a felhőalapú adatforgalom a 2011-ben mért 683 exabájtról 2016-ra a hatszorosára, 4,3 zettabájtra bővülhet, ami 44%-os összesített éves átlagos növekedési arányt jelent. A 2016-ig tartó időszakban a felhőalapú adatforgalom a közel-keleti és az afrikai régióban növekszik a legdinamikusabban, míg a felhő alapú számítási kapacitás az ázsiai és csendes-óceáni térségben illetve Észak-Amerikában lesz a legnagyobb.
Az adatközpontok forgalmának túlnyomó részét nem a végfelhasználók, hanem maguk az adatközpontok és a felhőben zajló műveletek generálják, a végfelhasználók számára jellemzően láthatatlan tevékenységekkel. A társaság előrejelzése szerint 2011 és 2016 között az adatközponti forgalom körülbelül 76%-a az adatközpontokon belül marad, és tárolási, hitelesítési illetve fejlesztési adatokból tevődik majd össze. Az adatközponti forgalom további 7 százaléka a különböző adatközpontok között keletkezik majd, elsősorban a biztonsági mentési és adatreplikációs eljárások, valamint a szoftver- és rendszerfrissítések révén. Az adatközponti forgalom fennmaradó 17 százalékát a felhasználók felé irányuló műveletek – internetes böngészés, elektronikus levelezés és videófolyamok – teszik ki.
2016-ra várhatóan az ázsiai és csendes-óceáni térség felhőalapú adatforgalma lesz a legmagasabb (évi 1,5 zettabájt), megelőzve ezzel Észak-Amerikát (évi 1,1 zettabájt) és Nyugat-Európát (évi 963 exabájt). Közép-Kelet Európában a felhőalapú adatforgalom évi 190 exabájt körül alakul majd. Ami a felhőalapú adatforgalom növekedési ütemét illeti, a 2011 és 2016 közötti időszakban a leggyorsabb növekedés a közel-keleti és afrikai régióban várható (79%-os), ezt követi majd Dél-Amerika (66%) és Közép-Kelet-Európa (55%). Jelenleg az ázsiai és csendes-óceáni térség, Közép-Kelet Európa, Észak-Amerika és Nyugat-Európa egyaránt képes fejlett felhő-alkalmazások támogatására vezetékes hálózatokon. Azonban csak Nyugat-Európa rendelkezik olyan átlagos hálózati teljesítménnyel, amely mobilhálózatokon alkalmas köztes felhő-alkalmazások támogatására.
A felhőalapú szolgáltatásokra való áttérés miatt a felhők adatforgalma gyorsabb ütemben növekszik, mint a hagyományos adatközpontoké. A hagyományos adatközpontok teljes forgalma 2011 és 2016 között várhatóan megnégyszereződik (ez 31%-os összesített éves növekedési ütemnek felel meg), a globális felhőalapú adatforgalom esetében pedig ugyanezen időszakban hatszoros növekedés várható. Az adatközpontok munkaterhelése 2,5-szörös, a felhők munkaterhelése 5,3-szoros növekedést fog mutatni – 2011-ben a munkaterhelés 30 százalékának feldolgozása történt felhőben (szemben a hagyományos adatközpontokban feldolgozott 70 százalékkal). 2014 lesz az első olyan év, amikor a terhelések mérlege a felhők felé mozdul el – a teljes terhelés 52 százaléka ekkor már felhőkörnyezetben kerül feldolgozásra, szemben a hagyományos informatikai térben feldolgozott 48 százalékkal.