Alex
Az adatbiztonság hátráltatja a számítási felhők terjedését
Sok számítástechnikai szakember számára jelent kihívást, hogy a meglévő infrastruktúra keretei között hogyan helyezhetik át az alkalmazásokat a felhőbe.
A számítási felhő szerepe egyre nő az üzleti alkalmazások esetében. A Cisco előrejelzése szerint 2014-re az adatközpontok számítási kapacitásának több mint 50 százaléka felhőalapú lesz, és a globális felhőforgalom 2015-re a 12-szeresére, évi 1,6 zettabájtra nő. Ez az adatmennyiség egyenértékű azzal, mintha a bolygó összes lakója négy napon át HD minőségű videókat nézne. Ezzel párhuzamosan azonban sok számítástechnikai szakembernek okoz gondot az átállás. A Cisco szerint az alkalmazások számítási felhőbe történő áthelyezésének a kulcsa a hálózat fejlesztése – a válaszadók 37%-a szerint a felhőre felkészített hálózat az ilyen megoldások bevezetésének az alapköve. A virtualizált adatközpontot a válaszadók 28%-a, illetve a felhőszolgáltatóval való szolgáltatásiszint-megállapodást 21% nevezte meg, mint előfeltételt.
Jelenleg az informatikai döntéshozók mindössze 5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy sikerült az alkalmazások legalább felét áthelyezni a felhőbe. 2012 végére ez az arány várhatóan jelentős mértékben emelkedik, azaz addigra minden ötödik (20%) informatikai vezető az alkalmazások több mint felét a számítási felhőbe helyezi át. A számítási felhők tágabb összefüggésben. A felmérés résztvevőinek csaknem kétötöde (39%) tart a privát vagy nyilvános felhők bevezetésével járó hálózati kihívásoktól, a válaszadóknak ugyanakkor közel háromnegyede (73%) állította, hogy elegendő információval rendelkezik egy privát vagy nyilvános számítási felhő kialakításához.
A felhőmigráció legfontosabb kihívásaként és egyben akadályaként a válaszadók az adatbiztonságot említették első helyen (72%). Ezt a felhőalapú alkalmazások elérhetősége/megbízhatósága (67%), az eszközalapú biztonság (66%), az alkalmazások WAN-hálózaton belüli láthatósága és ellenőrzése (60%), valamint az általános alkalmazásteljesítmény (60%) követte. Ha csupán egyetlen alkalmazást helyezhetnének át a felhőbe, a legtöbb válaszadó (25%) az adattárolást választaná. Második helyen (20%) a válaszadók a HR-, az ügyfélkapcsolati, a szállítólánc- és a projektmenedzsment-rendszereket említették. Ezeket követték az e-mail (16%) és a csoportmunka-megoldások (15%).
Sokak szerint a felhő alapú webkonferencia, adattárolás vagy elektronikus levelezés létrehozása időigényes feladat. A legtöbb válaszadó várakozásai alapján egy privátfelhő-migráció több időt venne igénybe, mint egy nyilvános felhőn alapuló megoldás. A felhőre való átállás időigényét a legtöbb informatikai szakember kevesebb mint hat hónapra becsülte.
A virtualizáció és a felhő alapú megoldások magyarországi terjedésének felmérésére a Cisco nem reprezentatív felmérést készített a budapesti Cisco Expo informatikai konferencia közönsége körében is. A közép- és nagyvállalati körből kikerülő közel 500 válaszadótól származó adatok alapján a felhő alapú megoldások hazánkban is dinamikus fejlődést mutatnak. A megkérdezettek 33%-a már használ felhő alapú alkalmazásokat vagy szolgáltatásokat és további 16% tervezi ilyeneket bevezetését néhány hónapon belül. A legtöbb cég (40%) az e-mailezést helyezte át a felhőbe, ezt követik a csoportmunka-alkalmazások (pl. webes meeting / konferencia / video megoldások) 38%-kal, majd a naptár (21%,), az irodai alkalmazások (19%) és az üzleti szoftverek (17%) zárják a sort.
A számítási felhő szerepe egyre nő az üzleti alkalmazások esetében. A Cisco előrejelzése szerint 2014-re az adatközpontok számítási kapacitásának több mint 50 százaléka felhőalapú lesz, és a globális felhőforgalom 2015-re a 12-szeresére, évi 1,6 zettabájtra nő. Ez az adatmennyiség egyenértékű azzal, mintha a bolygó összes lakója négy napon át HD minőségű videókat nézne. Ezzel párhuzamosan azonban sok számítástechnikai szakembernek okoz gondot az átállás. A Cisco szerint az alkalmazások számítási felhőbe történő áthelyezésének a kulcsa a hálózat fejlesztése – a válaszadók 37%-a szerint a felhőre felkészített hálózat az ilyen megoldások bevezetésének az alapköve. A virtualizált adatközpontot a válaszadók 28%-a, illetve a felhőszolgáltatóval való szolgáltatásiszint-megállapodást 21% nevezte meg, mint előfeltételt.
Jelenleg az informatikai döntéshozók mindössze 5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy sikerült az alkalmazások legalább felét áthelyezni a felhőbe. 2012 végére ez az arány várhatóan jelentős mértékben emelkedik, azaz addigra minden ötödik (20%) informatikai vezető az alkalmazások több mint felét a számítási felhőbe helyezi át. A számítási felhők tágabb összefüggésben. A felmérés résztvevőinek csaknem kétötöde (39%) tart a privát vagy nyilvános felhők bevezetésével járó hálózati kihívásoktól, a válaszadóknak ugyanakkor közel háromnegyede (73%) állította, hogy elegendő információval rendelkezik egy privát vagy nyilvános számítási felhő kialakításához.
A felhőmigráció legfontosabb kihívásaként és egyben akadályaként a válaszadók az adatbiztonságot említették első helyen (72%). Ezt a felhőalapú alkalmazások elérhetősége/megbízhatósága (67%), az eszközalapú biztonság (66%), az alkalmazások WAN-hálózaton belüli láthatósága és ellenőrzése (60%), valamint az általános alkalmazásteljesítmény (60%) követte. Ha csupán egyetlen alkalmazást helyezhetnének át a felhőbe, a legtöbb válaszadó (25%) az adattárolást választaná. Második helyen (20%) a válaszadók a HR-, az ügyfélkapcsolati, a szállítólánc- és a projektmenedzsment-rendszereket említették. Ezeket követték az e-mail (16%) és a csoportmunka-megoldások (15%).
Sokak szerint a felhő alapú webkonferencia, adattárolás vagy elektronikus levelezés létrehozása időigényes feladat. A legtöbb válaszadó várakozásai alapján egy privátfelhő-migráció több időt venne igénybe, mint egy nyilvános felhőn alapuló megoldás. A felhőre való átállás időigényét a legtöbb informatikai szakember kevesebb mint hat hónapra becsülte.
A virtualizáció és a felhő alapú megoldások magyarországi terjedésének felmérésére a Cisco nem reprezentatív felmérést készített a budapesti Cisco Expo informatikai konferencia közönsége körében is. A közép- és nagyvállalati körből kikerülő közel 500 válaszadótól származó adatok alapján a felhő alapú megoldások hazánkban is dinamikus fejlődést mutatnak. A megkérdezettek 33%-a már használ felhő alapú alkalmazásokat vagy szolgáltatásokat és további 16% tervezi ilyeneket bevezetését néhány hónapon belül. A legtöbb cég (40%) az e-mailezést helyezte át a felhőbe, ezt követik a csoportmunka-alkalmazások (pl. webes meeting / konferencia / video megoldások) 38%-kal, majd a naptár (21%,), az irodai alkalmazások (19%) és az üzleti szoftverek (17%) zárják a sort.