Napi Online
A növekedés motorja lehet az internetgazdaság
Számos kutatás szerint önmagában a széles sávú internet lefedettségének növelése kimutatható hatással van a gazdasági növekedésre, az egyre kiterjedtebbé váló kibertér pedig számos új lehetőséget teremt mind az egyéneknek, mind a vállalati szféra szereplőinek.
Az internet az elmúlt években valós gazdasági és társadalmi környezetté vált, a nemzetközi politikai dokumentumok fő célkitűzései a nyitott és decentralizált internet megteremtéséről szólnak, az ezzel összefüggő szakpolitikai döntések meghozatalába pedig minden részes fél − így az állampolgárok, piaci szereplők, illetve a nem kormányzati szervezetek − bevonását sürgetik.
Szakértői becslések szerint a szélessávú internet-penetráció minden 10 százalékos bővülése átlagosan 1−1,5 százalékkal növeli a globális GDP-t, a szektor különösen a fejlődő országokban jelentheti a gazdasági növekedés motorját. Az összefüggés természetesen többirányú hatások eredőjeként alakul, azaz a gazdasági növekedés és a kibertér bővülése között oda-vissza ható kölcsönhatások mutathatók ki. A vizsgálatok szerint több iparágban is pozitív korreláció áll fenn a széles sávú internet használatának kiterjedtségével, az OECD által is idézett egyesült államokbeli mérések szerint például a széles sáv felhasználásának egyszázalékos növelése évi 0,2−0,3 százalékkal járult hozzá a foglalkoztatás bővüléséhez. Az OECD-tagállamok 1996 és 2007 közötti gazdasági növekedését összehasonlító elemzés tapasztalatai szerint pedig a széles sávú internetelérés 10 százalékpontos emelkedése átlagosan 0,9−1,5 százalékponttal emeli meg a növekedési rátát.
Az internetgazdaság a cégek számára nagyobb hatékonyságot tesz lehetővé, az új kommunikációs technológiák, a közösségi média felületei mind a piacra lépésben, mind a munkaerő felkutatásában segítséget nyújtanak a piaci szereplőknek. Ahogy arra az OECD egy tanulmánya is rámutatott, az internet alapjában alakítja át az üzleti környezetet, hiszen mind az értékesítésben, mind a fogyasztók megszólításában teljesen új lehetőségeket teremt. Az új lehetőségek azonban bizonytalansági tényezőként is felmerülnek, a gyors fejlődés miatt ugyanis több érintett iparágban − egyelőre − nem alakultak ki a megfelelő üzleti modellek. A digitális iparágak fejlődését alapvetően meghatározza a kreativitás, innovációs képesség és készség. Az infokommunikáció az egyik leginnovatívabb, leggyorsabban fejlődő ágazat, a digitális gazdaság hazai vállalkozásainak innovációs potenciálját azonban jelenleg súlyosan korlátozza a humán és pénzügyi értelemben vett alultőkésítettség.
Magyarország nincs túlságosan lemaradva például az okos telefonok használatát, az arra írt alkalmazások terjedését illetően, szakértők szerint a kibertér e sajátos szegmensével Magyarországnak érdemes foglalkoznia. A magyarokra emellett nagyfokú személyes online jelenlét jellemző, a népességarányhoz képest igen aktívak az online közösségi oldalakon, fórumokon − azaz van potenciál a kibertér kihasználásában. Az egyik legnagyobb akadályt az online hozzáférés költsége jelentheti, ami közvetve azt eredményezi, hogy a hazai piaci keresleti oldal sem éri el azt a nagyságot, amire egyébként lehetőség lenne. A relatíve magas adatforgalmi díjak pedig akkor is gátolhatják a kibertérbeli felhasználói jelenlétet, ha a felhasználó egyébként elhivatott a technológiák használata iránt − mondta Jakobi Ákos, az ELTE Regionális Tudományi Tanszékének adjunktusa.
Már ma is jellemző, de a jövőben még inkább várható, hogy a világ fejlettebb területein nem az eszközökhöz való hozzáférés alapján alakulnak az egyenlőtlenségek, hanem az eszközhasználat intenzitása és az online tartalmak előállítása, illetve fogyasztása szerint, ezek az úgynevezett másodlagos digitális egyenlőtlenségek − hangsúlyozta Prazsák Gergő, az ELTE TÁTK tudományos munkatársa. A közösségi média használata a jövőben a jelenleginél is nagyobb mértékű lesz, a Facebook, a Twitter vagy a Youtube olyan alkalmazások, amelyek megkövetelik a felhasználóktól a folyamatos online jelenlétet.
Magyarországon a digitális cselekvési tervben foglaltak szerint az infokommunikációs szektor adta a 2010 előtti nyolc évben a növekedés negyedét, az évi 400-500 milliárd forint forgalmú ágazat mintegy százezer munkavállalót foglalkoztat, a működő cégek száma nagyjából 15 ezerre tehető.
Az internet az elmúlt években valós gazdasági és társadalmi környezetté vált, a nemzetközi politikai dokumentumok fő célkitűzései a nyitott és decentralizált internet megteremtéséről szólnak, az ezzel összefüggő szakpolitikai döntések meghozatalába pedig minden részes fél − így az állampolgárok, piaci szereplők, illetve a nem kormányzati szervezetek − bevonását sürgetik.
Szakértői becslések szerint a szélessávú internet-penetráció minden 10 százalékos bővülése átlagosan 1−1,5 százalékkal növeli a globális GDP-t, a szektor különösen a fejlődő országokban jelentheti a gazdasági növekedés motorját. Az összefüggés természetesen többirányú hatások eredőjeként alakul, azaz a gazdasági növekedés és a kibertér bővülése között oda-vissza ható kölcsönhatások mutathatók ki. A vizsgálatok szerint több iparágban is pozitív korreláció áll fenn a széles sávú internet használatának kiterjedtségével, az OECD által is idézett egyesült államokbeli mérések szerint például a széles sáv felhasználásának egyszázalékos növelése évi 0,2−0,3 százalékkal járult hozzá a foglalkoztatás bővüléséhez. Az OECD-tagállamok 1996 és 2007 közötti gazdasági növekedését összehasonlító elemzés tapasztalatai szerint pedig a széles sávú internetelérés 10 százalékpontos emelkedése átlagosan 0,9−1,5 százalékponttal emeli meg a növekedési rátát.
Az internetgazdaság a cégek számára nagyobb hatékonyságot tesz lehetővé, az új kommunikációs technológiák, a közösségi média felületei mind a piacra lépésben, mind a munkaerő felkutatásában segítséget nyújtanak a piaci szereplőknek. Ahogy arra az OECD egy tanulmánya is rámutatott, az internet alapjában alakítja át az üzleti környezetet, hiszen mind az értékesítésben, mind a fogyasztók megszólításában teljesen új lehetőségeket teremt. Az új lehetőségek azonban bizonytalansági tényezőként is felmerülnek, a gyors fejlődés miatt ugyanis több érintett iparágban − egyelőre − nem alakultak ki a megfelelő üzleti modellek. A digitális iparágak fejlődését alapvetően meghatározza a kreativitás, innovációs képesség és készség. Az infokommunikáció az egyik leginnovatívabb, leggyorsabban fejlődő ágazat, a digitális gazdaság hazai vállalkozásainak innovációs potenciálját azonban jelenleg súlyosan korlátozza a humán és pénzügyi értelemben vett alultőkésítettség.
Magyarország nincs túlságosan lemaradva például az okos telefonok használatát, az arra írt alkalmazások terjedését illetően, szakértők szerint a kibertér e sajátos szegmensével Magyarországnak érdemes foglalkoznia. A magyarokra emellett nagyfokú személyes online jelenlét jellemző, a népességarányhoz képest igen aktívak az online közösségi oldalakon, fórumokon − azaz van potenciál a kibertér kihasználásában. Az egyik legnagyobb akadályt az online hozzáférés költsége jelentheti, ami közvetve azt eredményezi, hogy a hazai piaci keresleti oldal sem éri el azt a nagyságot, amire egyébként lehetőség lenne. A relatíve magas adatforgalmi díjak pedig akkor is gátolhatják a kibertérbeli felhasználói jelenlétet, ha a felhasználó egyébként elhivatott a technológiák használata iránt − mondta Jakobi Ákos, az ELTE Regionális Tudományi Tanszékének adjunktusa.
Már ma is jellemző, de a jövőben még inkább várható, hogy a világ fejlettebb területein nem az eszközökhöz való hozzáférés alapján alakulnak az egyenlőtlenségek, hanem az eszközhasználat intenzitása és az online tartalmak előállítása, illetve fogyasztása szerint, ezek az úgynevezett másodlagos digitális egyenlőtlenségek − hangsúlyozta Prazsák Gergő, az ELTE TÁTK tudományos munkatársa. A közösségi média használata a jövőben a jelenleginél is nagyobb mértékű lesz, a Facebook, a Twitter vagy a Youtube olyan alkalmazások, amelyek megkövetelik a felhasználóktól a folyamatos online jelenlétet.
Magyarországon a digitális cselekvési tervben foglaltak szerint az infokommunikációs szektor adta a 2010 előtti nyolc évben a növekedés negyedét, az évi 400-500 milliárd forint forgalmú ágazat mintegy százezer munkavállalót foglalkoztat, a működő cégek száma nagyjából 15 ezerre tehető.
