Napi Online
A legtöbb innovatív fejlesztés el sem indul
Az itthoni kibertér bővülése szempontjából kiemelt szerepe lehet az induló innovatív vállalkozások tevékenységének, a jó ötletek zöme azonban el sem jut az úgynevezett start-up fázisig.
A magyar kibertér fejlődését és a szélesebb gazdaságra gyakorolt hatását nagyban meghatározza az itt születő, gyors növekedést produkálni képes induló vállalkozások − angol kifejezéssel start-upok − sorsa − véli Málnay Barnabás, a Mobilitás és Mulitmédia Klaszter Iroda igazgatója. A szakember optimista a digitális iparban tevékeny start-upok magyarországi helyzetét illetően, hiszen néhány évvel ezelőtt még gyakorlatilag támogató rendszer sem létezett, most azonban már láthatóan kezdenek a helyükre kerülni a "start-up ökoszisztéma" legfontosabb elemei.
Utóbbiak közé tartoznak az induló vállalkozások legkorábbi életszakaszának lendületet adó start-up programok (mára kevésbé divatos szóval inkubátorok), amelyek tanácsokkal, közösségépítéssel, izgalmas "gyakorlási" és megjelenési lehetőségekkel, valamint adott esetben minimális magvető tőkével segítik a születő cégeket. Emellett fajsúlyos szerepük van az egyre inkább intézményesült keretek között működő, ezáltal egyre profibb befektetőknek, azaz a Jeremie 1-es program kockázati tőkéseinek és a saját vállalkozásaik sikeréből táplálkozó üzleti angyaloknak is. A rendszer sikeres működéséhez fontos harmadik szereplő az innovációs ökoszisztéma tagjait összefogó, támogató és folyamatos kapcsolatban tartó innovációs közvetítő, amilyen például a Mobilitás és Multimédia Klaszter (MMKlaszter) is − hangsúlyozta Málnay.
Azon országokban, városokban, ahol a start-upok helyzete szempontjából a magyarországi helyzetnél előrébb járnak (például Londonban, Berlinben, Tallinnban vagy Helsinkiben), jól észrevehető a támogató közeg erős multiplikátor hatása, az igazgató szerint egy "működő ökoszisztéma" sokkal több sikertörténetet tud kitermelni, mint amire az egyes cégek önmaguk erejéből képesek lehetnek. Az itthoni ökoszisztéma is lassan magára találni látszik, a korábbi időszak egy-két kiugró sikertörténete (például a Graphisoft vagy a Kürt) mellett egyre több új magyar start-up válik nemzetközi "nagyágyúvá". A start-up tevékenység hosszabb távú haszna mind a részt vevő egyének, mind az őket körülvevő társadalom számára, hogy az egyre több "beszippantott" fiatal beletanul a cégépítés minden aspektusába.
Málnay szerint ugyanakkor bőven van még mód javulásra Magyarországon a start-up világ szereplőinek és környezetének üzleti kultúrájában, a kudarchoz, illetve mások sikereihez való hozzáállásában, a nem azonnal gyümölcsöző együttműködési lehetőségek jobb kihasználásában, illetve ez utóbbival összefüggésben a mások segítésére, támogatására való hajlandóságban. Javításra szorul emellett az állam e területen játszott szerepe is. Egyik oldalon az MMKlaszter több olyan állami szervvel is együtt dolgozik (Külügyminisztérium, HITA, NIH, MAG Zrt.), amelyek látják, hogy mire van szükség és megteszik a tőlük telhetőt az innovációs ökoszisztéma támogatásában.
A másik oldalon viszont az induló vállalkozások, illetve az indokolatlan mértékig népszerűtlen nagyvállalatok működésének állami szabályozásában, illetve az állam és a gazdaság elvárható szétválasztásában komoly kívánnivalót hagy maga után a mai magyar valóság. Utóbbi kapcsán Málnay szerint például érdekes kérdés, hogy szakmai vagy politikai szempontok szerint választják-e majd ki a Jeremie 2-es program keretében hamarosan felálló növekedési és magvető alapokat, amelyek − ha megfelelően működnek − hatalmas lendületet adhatnak a gyors növekedésre képes szektoroknak.
A sikerek és kudarcok aránya nehezen számszerűsíthető − fogalmazott az igazgató. Ha azon cégeket is a sikerek közé sorolják, amelyek bár tisztességesen eltartják a tulajdonosaikat és az alkalmazottaikat, növekedésük azonban egy viszonylag szerény árbevétel elérése után megtorpan, akkor az arány nem olyan rossz. Ha azonban csak a "hokiütőgörbe" szerint égbe szökő cégek számítanak sikeresnek, akkor az arány világszinten is ijesztő, még a Szilícium-völgyben is legalább százas a szorzó − azaz száz kudarcra jut egy siker.
Magyarországot a világ élvonalától nem az induló vállalkozások alacsonyabb sikerességi rátája, hanem az el sem induló vállalkozások magas aránya különbözteti meg: a potenciális start-upok és a valóban létező start-upok közötti konverzió az, amiben az itthoni helyzet elmarad a világ vezető start-up-központjaitól − hangsúlyozta Málnay Barnabás. Ebből adódóan a sikeres és a sikertelen start-upok aránya valószínűleg jobb is Magyarországon, mint a nemzetközi „start-up-paradicsomokban”, ez a kép azonban az imént említett okból csalóka lehet.
A magyar start-up-világ úttörőit követő generációból a legendás "szentnégyesség" az IndexTools, a LogMeIn, a Prezi.com és a UStream − őket szinte minden, a digitális iparban tevékenykedő szakmabeli büszkén említ, ötödikként pedig az NNG (korábbi nevén Nav N Go) tartozik e körbe, amely szintén nemzetközi sikertörténetté vált. Látszik azonban már a következő generáció, például a Gravity ajánlómotor, az információs és jegyértékelési szoftverek piacán világszintű játékos InterTicket Kft., a Port Network, a PocketGuide okostelefon-alkalmazás, illetve olyan nemzetközi szinten is kiemelkedő fejlesztőcégek, mint a TcT, a Digital Natives, a Virgo, az Attrecto vagy a Mobilengine.
A magyar kibertér fejlődését és a szélesebb gazdaságra gyakorolt hatását nagyban meghatározza az itt születő, gyors növekedést produkálni képes induló vállalkozások − angol kifejezéssel start-upok − sorsa − véli Málnay Barnabás, a Mobilitás és Mulitmédia Klaszter Iroda igazgatója. A szakember optimista a digitális iparban tevékeny start-upok magyarországi helyzetét illetően, hiszen néhány évvel ezelőtt még gyakorlatilag támogató rendszer sem létezett, most azonban már láthatóan kezdenek a helyükre kerülni a "start-up ökoszisztéma" legfontosabb elemei.
Utóbbiak közé tartoznak az induló vállalkozások legkorábbi életszakaszának lendületet adó start-up programok (mára kevésbé divatos szóval inkubátorok), amelyek tanácsokkal, közösségépítéssel, izgalmas "gyakorlási" és megjelenési lehetőségekkel, valamint adott esetben minimális magvető tőkével segítik a születő cégeket. Emellett fajsúlyos szerepük van az egyre inkább intézményesült keretek között működő, ezáltal egyre profibb befektetőknek, azaz a Jeremie 1-es program kockázati tőkéseinek és a saját vállalkozásaik sikeréből táplálkozó üzleti angyaloknak is. A rendszer sikeres működéséhez fontos harmadik szereplő az innovációs ökoszisztéma tagjait összefogó, támogató és folyamatos kapcsolatban tartó innovációs közvetítő, amilyen például a Mobilitás és Multimédia Klaszter (MMKlaszter) is − hangsúlyozta Málnay.
Azon országokban, városokban, ahol a start-upok helyzete szempontjából a magyarországi helyzetnél előrébb járnak (például Londonban, Berlinben, Tallinnban vagy Helsinkiben), jól észrevehető a támogató közeg erős multiplikátor hatása, az igazgató szerint egy "működő ökoszisztéma" sokkal több sikertörténetet tud kitermelni, mint amire az egyes cégek önmaguk erejéből képesek lehetnek. Az itthoni ökoszisztéma is lassan magára találni látszik, a korábbi időszak egy-két kiugró sikertörténete (például a Graphisoft vagy a Kürt) mellett egyre több új magyar start-up válik nemzetközi "nagyágyúvá". A start-up tevékenység hosszabb távú haszna mind a részt vevő egyének, mind az őket körülvevő társadalom számára, hogy az egyre több "beszippantott" fiatal beletanul a cégépítés minden aspektusába.
Málnay szerint ugyanakkor bőven van még mód javulásra Magyarországon a start-up világ szereplőinek és környezetének üzleti kultúrájában, a kudarchoz, illetve mások sikereihez való hozzáállásában, a nem azonnal gyümölcsöző együttműködési lehetőségek jobb kihasználásában, illetve ez utóbbival összefüggésben a mások segítésére, támogatására való hajlandóságban. Javításra szorul emellett az állam e területen játszott szerepe is. Egyik oldalon az MMKlaszter több olyan állami szervvel is együtt dolgozik (Külügyminisztérium, HITA, NIH, MAG Zrt.), amelyek látják, hogy mire van szükség és megteszik a tőlük telhetőt az innovációs ökoszisztéma támogatásában.
A másik oldalon viszont az induló vállalkozások, illetve az indokolatlan mértékig népszerűtlen nagyvállalatok működésének állami szabályozásában, illetve az állam és a gazdaság elvárható szétválasztásában komoly kívánnivalót hagy maga után a mai magyar valóság. Utóbbi kapcsán Málnay szerint például érdekes kérdés, hogy szakmai vagy politikai szempontok szerint választják-e majd ki a Jeremie 2-es program keretében hamarosan felálló növekedési és magvető alapokat, amelyek − ha megfelelően működnek − hatalmas lendületet adhatnak a gyors növekedésre képes szektoroknak.
A sikerek és kudarcok aránya nehezen számszerűsíthető − fogalmazott az igazgató. Ha azon cégeket is a sikerek közé sorolják, amelyek bár tisztességesen eltartják a tulajdonosaikat és az alkalmazottaikat, növekedésük azonban egy viszonylag szerény árbevétel elérése után megtorpan, akkor az arány nem olyan rossz. Ha azonban csak a "hokiütőgörbe" szerint égbe szökő cégek számítanak sikeresnek, akkor az arány világszinten is ijesztő, még a Szilícium-völgyben is legalább százas a szorzó − azaz száz kudarcra jut egy siker.
Magyarországot a világ élvonalától nem az induló vállalkozások alacsonyabb sikerességi rátája, hanem az el sem induló vállalkozások magas aránya különbözteti meg: a potenciális start-upok és a valóban létező start-upok közötti konverzió az, amiben az itthoni helyzet elmarad a világ vezető start-up-központjaitól − hangsúlyozta Málnay Barnabás. Ebből adódóan a sikeres és a sikertelen start-upok aránya valószínűleg jobb is Magyarországon, mint a nemzetközi „start-up-paradicsomokban”, ez a kép azonban az imént említett okból csalóka lehet.
A magyar start-up-világ úttörőit követő generációból a legendás "szentnégyesség" az IndexTools, a LogMeIn, a Prezi.com és a UStream − őket szinte minden, a digitális iparban tevékenykedő szakmabeli büszkén említ, ötödikként pedig az NNG (korábbi nevén Nav N Go) tartozik e körbe, amely szintén nemzetközi sikertörténetté vált. Látszik azonban már a következő generáció, például a Gravity ajánlómotor, az információs és jegyértékelési szoftverek piacán világszintű játékos InterTicket Kft., a Port Network, a PocketGuide okostelefon-alkalmazás, illetve olyan nemzetközi szinten is kiemelkedő fejlesztőcégek, mint a TcT, a Digital Natives, a Virgo, az Attrecto vagy a Mobilengine.