Informatika és tudomány

Berta Sándor

Éveken belül szabvánnyá válhat a HTML5

A legújabb információk alapján 2016-ig lezárulhat a HTML5 szabványosítási folyamata. A fő problémát az jelenti, hogy a vetélytársaknak számító böngészőfejlesztők nehezen tudnak közös álláspontot kialakítani.

A HTML5-nek számos előnye van, például a helyhez kötött szolgáltatásokon túl a videók, a hangfelvételek, az animációk és más tartalmak is közvetlenül integrálhatók a honlapokba, s a lejátszásukhoz nincs szükség kiegészítőkre. Emellett előny az is, hogy a HTML5 lehetővé teszi a dinamikus webes alkalmazások elkészítését. A HTML5-nek vannak ugyanakkor komoly hátrányai is. A legsúlyosabb az, hogy jelenleg nincsenek olyan egységes kodekek hozzá, amelyeket minden böngésző támogatna. Vagyis aki a szabványt támogatja, annak a videót számos formátumban kell elérhetővé tennie, ez pedig többletmunkát jelent. Ezenkívül szintén komoly gond, hogy nincs megfelelően szabályozva a HTML5 jogi környezete, hiányzik az eltérő bitrátájú streamingek létrehozásának lehetősége, valamint helyi tárolás nélkül nem lehet lejátszani a videókat.

Az új internetes szabvány kidolgozását és elfogadását sok probléma hátráltatja. Ez utóbbiak ellenére a munka a következő négy évben felgyorsulhat. Michael Smith, a World Wide Web konzorcium (W3C) szabványosítási testületének tagja elmondta, hogy a HTML5 2014-re ajánlásként fog megjelenni, míg legkésőbb 2016-ra már érvényes szabvány lesz. Ugyanakkor mindezt közel sem egyszerű megvalósítani, mert a különböző böngészőfejlesztő cégek és szervezetek eltérő véleménye miatt nehéz egységes álláspontot kialakítani. Smith példaként a WebGL 3D-technikát említette, amit a jövőben az Internet Explorer aligha fog támogatni. A szakember közölte: nem szabad elfelejteni, hogy valójában vetélytársakról van szó, emiatt keményen kell dolgozniuk azért, hogy a végleges megállapodásokat tető alá hozzák.

A HTML5 jelenleg fejlesztési-tervezési szakaszban van, azonban már most számos webes szolgáltató alkalmazza. A böngészőket fejlesztő vállalatok folyamatosan azon dolgoznak, hogy új funkciókat integráljanak a termékeikbe. Az első érvényes szabvány alighanem a HTML5.1 lesz, amit később folyamatosan tovább fognak fejleszteni. Az egyes fejlesztési szakaszok 1-2 évet ölelnek majd fel.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Komolytalan #49
    Én is be tudom írni google-ba hogy JS OOP. Ezen a linken van is róla egész helyre kis tutorial. 2 gond van csak vele:
    - rögtön az első bekezdésben próbál mosakodni, hogy miért is OOP
    - és valójában nem is az. Mivel ahhoz, hogy OOP legyen a hozzáférési szintek elég konkrétan definiáltak, hogy mik szükségesek: public, protected, private (kulcsszó nyilván lehet más). Ennek nyoma sincs.
    Ha valahonnan sikerül előkaparnod egy Turbo Pascal 5.5 könyvet, mondjuk a 80-as 90-es évek fordulójáról, akkor abban korrektebb OOP megvalósítást láthatsz (vagyis ott korrektet láthatsz, JS-nél meg csak részleges próbálkozást).
  • Komolytalan #48
    "A hozzaferesi jogokrol meg csak annyit, hogy ezek elhagyasa tervezesi dontes volt, ami engem nem zavar."
    Pedig ez k.rvára zavaró dolog. Én dolgoztam olyan JAVA szerveren, amelyben a fejlesztője _mindent_ public-ra vett. Ez ugye azzal járt, hogy fogalmam se volt, hogy egy osztály mely propertyje állítható, mely metódusa hívható biztonságosan kívülről (természetesen nem mindegyikre volt ez igaz). Éppen ez az egyik olyan érv, ami miatt én nem igazán hiszek abban, hogy a JS-ben komoly rendszereket lehetne könnyedén fejleszteni - 1 olyan változót elqr az ember, amit nem kéne, aztán keresheti hetekig hogy mitől dőlt össze az egész.

    "A static meg nem ertelmezheto egy dinamkus nyelvnel"
    A static az az osztály szintű változót jelölné, amely tényleg nem értelmezhető akkor, ha 1 osztály 1 példány.
  • Alien_AM #47
    Bocsi ha esetleg nem tudsz angolul talaltam magyar leirast is az oroklodesrol:

    Objektumorientált JavaScript programozás a felszín alatt
    http://weblabor.hu/cikkek/oojsafelszinalatt
  • Alien_AM #46
    Felesleges idehanynod hogy hany diplomad van mert senki se hiszi el, az inkabb valoszinu hogy meg a kozepiskolat se fejezted be...

    Eloszor is ajanlom figyelmedbe, ez egy egeszen jo konyv: (bar ketlem hogy tudsz angolul):

    http://www.amazon.com/Object-Oriented-JavaScript-high-quality-applications-libraries/dp/1847194141

    Mivel az egesz vilag szerint OOP nyelv csak ugye szerinted nem (es a masik accod vagy jopajtasod szerint se: netperformer), azert beszurok par referenciat:

    Object-Oriented Javascript
    http://nefariousdesigns.co.uk/object-oriented-javascript.html

    Introduction to Object-Oriented JavaScript
    https://developer.mozilla.org/en-US/docs/JavaScript/Introduction_to_Object-Oriented_JavaScript

    Object Oriented Programming in JavaScript
    http://mckoss.com/jscript/object.htm

    JavaScript Object-Oriented Programming
    http://www.sitepoint.com/oriented-programming-1/

    The Basics of Object-Oriented JavaScript
    http://net.tutsplus.com/tutorials/javascript-ajax/the-basics-of-object-oriented-javascript/

    Create Advanced Web Applications With Object-Oriented Techniques
    http://msdn.microsoft.com/en-us/magazine/cc163419.aspx

    Understanding JavaScript OOP
    http://killdream.github.com/blog/2011/10/understanding-javascript-oop/

    OOP in JS, Part 1 : Public/Private Variables and Methods
    http://phrogz.net/JS/classes/OOPinJS.html

    The Ultimate Guide to Object Oriented Basics of JavaScript
    http://www.1stwebdesigner.com/design/object-oriented-basics-javascript/
  • kvp #45
    "Ráadásul ahogy látom egy "classnak" 1 példánya van, ami hát legalábbis vicces, ha így van."

    Nem jol latod. Egyszeruen csak nem erted a dinamikus kornyezetek mukodeset. A lenyeg, mint a smalltalk eseten az, hogy minden objektum tipus is egyben. A hozzaferesi jogokrol meg csak annyit, hogy ezek elhagyasa tervezesi dontes volt, ami engem nem zavar. A static meg nem ertelmezheto egy dinamkus nyelvnel, csak a statikus tipus ellenorzeses nyelvekben hasznalhato. Hasonlo nem tisztan oop dontes volt c++ eseten a proceduralis c megtartasa vagy java-ban a nativ tipusok. JS eseten a vegrehajto motort probaltak vele egyszerusiteni es gyorsitani. Mondjuk c++-ban sem sokat er a const kulcsszo, mert cast-tal felulirhato. Innentol erdemesebb inkabb a fejlesztok jozan eszere hagyatkozni.

    En is joreszt oop-nak nevezheto kornyezetben dolgozom (java, c++), de attol meg nem kedvelem oket annyira. A c++ ujabban mar nem is oop, amiota az stl es a boost hasznalata elterjedt, mivel a template programozas direkt szembemegy az oop elvvel.

    Egyebkent meg c-ben is lehet oop kodot irni, csak a fordito nem erolteti ra az emberre a szabalyait. Az elso c++ fordito is c-re forditott. Az oop vagy a template elv nem csak a nyelvtol fugg, hanem az azt alkalmazo progrmozo tudasatol.
  • FoodLFG #44
    Nem ide tartozik teljesen, csak ha már feljött a Quake és az WebGL.
    A WebGL-es kódok esetében nagy a bemeneti perifériák késleltetése, ami a rendszer felépítéséből adódik és amivel nem lehet mit kezdeni.

    Akit érdekel a webGL + JS: http://youtu.be/XAqIpGU8ZZk
    large-scale, high performance JS-t is megemlíti. Én nem mernék a csajjal vitatkozni... :D

    Visszatérve a Quake-re, John Carmack kb háborút hirdetett a különböző késleltetésekkel szemben. A mostani QuakeConon a beszéde nagy részében ezzel fogalakozott kb minden szinten.
    Szóval hivatalos webGL kódot ne várjunk tőlük. De biztos lesz valaki, aki majd átírja a Rage kódját webGLre unalmában, ha majd nyilvánosságra hozzák. :D
    http://media.tojicode.com/q3bsp/ :P
    https://twitter.com/foodlfg
  • Komolytalan #43
    Abban teljesen igazad van, hogy JS-ben nem csináltam nagy projectet (valójában kicsit sem), mivel kézbe kaptam a diplomám (14 éve) csak OOP eszközökkel fejlesztek. Mindezt úgy, hogy főiskolán akkoriban még nem is tanítottak OOP-t, csak procedurális nyelveket (meg nem Neumanni számítógéppel is foglalkoztam akkoriban, annak a nyelve se ez, se az). Szóval mielőtt dolgozni kezdtem volna 8 évig foglalkoztam procedurális nyelvek programozásával (közép+fősuli). Éppen ezért tisztában vagyok azoknak a nyűgjeivel, és a lehetőségeivel. Nem a levegőbe beszélek, amikor azt mondom, hogy nagy projectre OOP nyelv való (vagy mocskos sok pénz+idő, ha procedurálist választunk). Egyébként nagyobb projectek esetén a procedurális nyelveknél is próbálnak OOP felé konvergálni - dinamikus függvényhívás, és társai mind-mind OOP pótlékok. Szóval nem arról van szó, hogy csak OOP-t ismerek - ha valaki megfizetné, tudnék programozni akár Assemblyben is, hisz éveken át az volt a hobbym. Csak ma már erre nem nagyon van kereslet.

    Mivel JS-t nem ismerem eléggé, ezért kértem, hogy mutassatok JS-ben példát az öröklődésre, illetve a metódusok/propertyk nyilvánosságára/zártságára, és az absztrakcióra. Mivel OOPhez ezek kellenek. Semmi ilyesmit nem láttam. Evvan.
  • netperformer #42
    Ebben egyet értünk. Alien_AM egy idióta. Ha csak az oop rövidítésének jelentését tudná, akkor már nem mondana ekkora hülyeséget egy script nyelvre xD
  • Alien_AM #41
    OK latom nincs ertelme vitazni, ha akarod felhuzom a tudasod javaban priviben arra a szintre hogy megertsd, es akkor bebizonyitom neked. Mellesleg pont rad vall hogy magyar egyetemen vegeztel es ezert nem latod at a dolgokat es valoszinu nagyobb projekteket sem csinaltal ebben a nyelvkornyezetben.
  • Komolytalan #40
    "A js pedig igen is oop."
    Nem tudom ezt honnan szeditek, meg hol tanítanak ilyen hülyeségeket, de ha netán egyetemen, akkor már érthető hogy milyen gyenge emberek jelentkeznek manapság fejlesztőnek.
További bejegyzések a fórumban...