Berta Sándor
Felismeri a tuberkulózist az elektronikus orr
A jövőben a hordozható szondák megfújásával már nem csak az derül majd ki, hogy valaki ittas-e vagy sem, hanem az is, hogy milyen betegségekben szenved. A tökéletes elemzés azonban szinte lehetetlen.
Indiai kutatók a közlekedésben használt szondák ötletét gondolták tovább és egy olyan eszközt akarnak megalkotni, amely a leheletből képes megállapítani, hogy egy személy tuberkulózisban vagy mellrákban szenved-e, vagy sem. "Gyakorlatilag közel az összes betegségnek van nyoma a leheletünkben. A készülékünk már néhány éven belül elkészülhet és ezáltal javítani lehet majd a szegényebb régiókban a tuberkulózis-diagnózisok elkészítésében" - jelentette ki Ranjan Nanda, az indiai International Centre for Genetic Engineering and Biotechnology kutatásvezetője.
A tuberkulózis az iparilag fejlett államokban gyakorlatilag ismertelen betegségnek számít, azonban a fejlődő országokban évente még mindig 1,7 millió emberi életet követel. Mindez azt jelenti, hogy a légzőrendszerei betegségek és a HIV/AIDS mellett az egyik leggyilkosabb kórnak számít. A szegényebb államokban a legnagyobb problémát az jelenti, hogy nem tudják megfelelően kiszűrni a tuberkulózisban szenvedőket. Pedig Nanda szerint a szükséges technika már néhány éve rendelkezésre áll és a szűrőszondák kevesebbe kerülnének az alkoholszondáknál. Az új elektronikus orr első tesztjeire mostanában kerül sor, a programban a a Grand Challenges Canada nevű szervezet mellett részt vesz a Gates alapítvány is, utóbbi egymillió dollárt biztosít a kutatásokra.
Ranjan Nanda a BIO-VOC bemutatása közben
"Úgy számolunk, hogy az új készülék évente akár 400 000 ember életét is megmentheti majd, mivel a betegségek korai felismerése jelentős mértékben növeli a sikeres kezelés esélyét" - hangsúlyozta Peter Singer, a Garnd Challenges vezérigazgatója, aki egyben a McLaughlin-Rotman Centre for Global Health igazgatója. Singer azt az álláspontot képviseli, hogy a harmadik világ egészségügyi problémáira a legjobb megoldások az adott régiókban lelhetők fel.
Augusztusban egy amerikai program igazgatója már beszámolt egy hasonló projektről. A tudósok ugyanis kifinomult elektronikus és kémiai érzékelőket fejlesztettek ki a kilélegzett levegő összetételének vizsgálatára - rákra, tuberkulózisra, asztmára vagy más betegségekre, sőt sugárterhelésre utaló elemek után kutatva. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a kilélegzett levegő annyira gazdag kémiai vegyületekben, hogy tökéletes elemzését szinte lehetetlen kivitelezni. Értelemszerűen minden kilégzés tartalmaz olyan gázokat, mint a szén-dioxid, ugyanakkor olyan illékony anyagokat is, amelyek az elfogyasztott ételekre, a bevett gyógyszerekre vagy a szőnyegből, a kárpitból, illetve a különféle légszennyezésekből származó anyagokra utalnak.
Indiai kutatók a közlekedésben használt szondák ötletét gondolták tovább és egy olyan eszközt akarnak megalkotni, amely a leheletből képes megállapítani, hogy egy személy tuberkulózisban vagy mellrákban szenved-e, vagy sem. "Gyakorlatilag közel az összes betegségnek van nyoma a leheletünkben. A készülékünk már néhány éven belül elkészülhet és ezáltal javítani lehet majd a szegényebb régiókban a tuberkulózis-diagnózisok elkészítésében" - jelentette ki Ranjan Nanda, az indiai International Centre for Genetic Engineering and Biotechnology kutatásvezetője.
A tuberkulózis az iparilag fejlett államokban gyakorlatilag ismertelen betegségnek számít, azonban a fejlődő országokban évente még mindig 1,7 millió emberi életet követel. Mindez azt jelenti, hogy a légzőrendszerei betegségek és a HIV/AIDS mellett az egyik leggyilkosabb kórnak számít. A szegényebb államokban a legnagyobb problémát az jelenti, hogy nem tudják megfelelően kiszűrni a tuberkulózisban szenvedőket. Pedig Nanda szerint a szükséges technika már néhány éve rendelkezésre áll és a szűrőszondák kevesebbe kerülnének az alkoholszondáknál. Az új elektronikus orr első tesztjeire mostanában kerül sor, a programban a a Grand Challenges Canada nevű szervezet mellett részt vesz a Gates alapítvány is, utóbbi egymillió dollárt biztosít a kutatásokra.
Ranjan Nanda a BIO-VOC bemutatása közben
"Úgy számolunk, hogy az új készülék évente akár 400 000 ember életét is megmentheti majd, mivel a betegségek korai felismerése jelentős mértékben növeli a sikeres kezelés esélyét" - hangsúlyozta Peter Singer, a Garnd Challenges vezérigazgatója, aki egyben a McLaughlin-Rotman Centre for Global Health igazgatója. Singer azt az álláspontot képviseli, hogy a harmadik világ egészségügyi problémáira a legjobb megoldások az adott régiókban lelhetők fel.
Augusztusban egy amerikai program igazgatója már beszámolt egy hasonló projektről. A tudósok ugyanis kifinomult elektronikus és kémiai érzékelőket fejlesztettek ki a kilélegzett levegő összetételének vizsgálatára - rákra, tuberkulózisra, asztmára vagy más betegségekre, sőt sugárterhelésre utaló elemek után kutatva. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a kilélegzett levegő annyira gazdag kémiai vegyületekben, hogy tökéletes elemzését szinte lehetetlen kivitelezni. Értelemszerűen minden kilégzés tartalmaz olyan gázokat, mint a szén-dioxid, ugyanakkor olyan illékony anyagokat is, amelyek az elfogyasztott ételekre, a bevett gyógyszerekre vagy a szőnyegből, a kárpitból, illetve a különféle légszennyezésekből származó anyagokra utalnak.