MTI

Szigorítják a biztosítók a villámkárok kifizetését

Több biztosító szigorít a villámcsapásban tönkrement számítógépért, plazma TV-ért kifizethető kártérítési szabályokon, ezentúl csak annak fizetnek, aki az úgynevezett kisfeszültségű áramkörökből álló elektromos szórakoztatóeszközöket villám- és túlfeszültség-védelemmel is felszerelte - közölte a CLB biztosítási alkuszcég. Az Aegonnál a túlfeszültség elleni védelmi előírás kizárólag az új kötésű lakásbiztosítási módozatot érinti.

A CLB szerint a szigorítás oka, hogy túl sok az úgynevezett másodlagos viharkár. Az alkuszcég szerint nem véletlen, hogy erre éppen most került sor, hiszen csak az elmúlt két hónapban olyan erős villámlással járó viharok tomboltak az ország különböző pontjain, hogy a kockázatviselőknek több százmillió forintot kellett kifizetniük. A kártérítések jelentős része tönkrement elektronikai berendezésekért, azon belül is a villámcsapás okozta úgynevezett másodlagos hatásként megrongált szórakoztatóelektronikai eszközökért járt.

Az alkuszcég szerint az egyéb, a háztartási ingóság kategóriába tartozó elektromos háztartási gépeknél, az épületgépészeti berendezéseknél, klímáknál, kapunyitó motoroknál, riasztóknál továbbra sem feltétel a kifizetéshez a túlfeszültség elleni védelem. A CLB felhívja a figyelmet, hogy a túlfeszültség-védelemnél olcsóbb és egyszerűbb megoldás viharban áramtalanítani a berendezéseket, és akkor a legnagyobb villámcsapás sem teszi tönkre azokat.

Az Aegon Magyarország meglévő szerződéseire továbbra is változatlan feltételekkel téríti meg a villámcsapás okozta károkat. Az elmúlt évben 14 ezer esetben érkezett viharcsapás okozta károkról bejelentés az Aegonhoz, amelyekre összesen 1 milliárd forintot fizetett ki. A CLB közleményében szereplő túlfeszültség elleni védelmi előírás kizárólag az új kötésű lakásbiztosítási módozatot érinti - közölte a társaság.

A Generali a CLB hírére reagálva ugyancsak bejelentette, hogy nem változtatnak a biztosítási szerződések feltételein, vagyis megtérítik a villámcsapás miatti túlfeszültség vagy indukció hatása által az elektromos gépekben, készülékekben és berendezésekben okozott károkat. Ezt azért is tartják fontosnak, mert az utóbbi időben a viharok kíséretében egyre több az ilyen jellegű kár, a legutóbbi viharos időszakban például a viharkár-bejelentések 39 százaléka villámcsapás miatt érkezett, 100 millió forint értékben. A Generali az idén 15 ezer villámlással összefüggő káresetet regisztrált. A biztosító közölte továbbá, hogy szakértő partnerszerviz-hálózatot működtet, a kárfelmérést követően a sérült háztartási és elektronikai készülékeket a helyszínről elszállítják, javíttatják, majd visszaviszik a tulajdonosoknak.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • gforce9 #20
    67m2 es lakásra? Ja igen nyilván. Ez a te példád tök általános. Az ugyan mindegy, hogy nem ennyi az átlagos díj, de mivel neked ennyi, akkor ezzel kell számolni. :) Jó érv. Azért te sem hiszed, hogy a te minimáldíjad az általános átlag lakásbiztosítási díj.... Ha ezt hiszed, akkor bocsi.
  • Baliquez #19
    Nekem a kis húszeurós félliteres vízforralóm védte meg a milliós munkaállomásomat.: ugyanabba a túlfeszvédős elosztóba volt dugva mindkettő, de a vízforraló biztosítéka füstölt el nem a gép amikor bevágott a közelben a ménkű. Dugjatok vízforralót a gépetek mellé Ti is! Nekem bevált. :)
  • Dj Faustus #18
    1. Épp ezért szükséges a villámhárító és levezető - hogy ne a vezetékbe csapjon bele a ménkű.
    2. Tűlfeszültségvédelem létezik telefonvonalra, antennához, kábelTV- és Ethernet-hálózathoz is.
    3. Ha mindezek ellenére ér villámkár, ott a biztosítás.
  • llaszlo #17
    A szerződésben benne kell, hgoy legyen ez a feltétel. Ha meg valaki nem olvassa el az nehogy már a biztosító hibája legyen.
    Visszamenőleg nem módosítják a szerződéseket. Ez is benne van a cikkben.
  • llaszlo #16
    Te nem tudom miről beszélsz. Nekünk havi 1000Ft sincs a biztosítási díj egy 67m2-es lakásra. Társasházi biztosítással nyilván olcsóbb. Évi 9000+ valamennyi.

    Egyébként a biztosítás lényege:
    Én fogadok arra, hogy kár ér.
    A biztosító meg fogad arra, hogy nem ér kár.

    Nyilván a biztosítás díjja úgy van kalkulálva, hogy nekik mindenképp megérje. Ha nem kötsz biztosítást és nincs káresemény akkor örülsz, de ha van akkor meg nagyot szívhatsz. Veszel egy új TV-t 400e-ért vagy fizetsz évi 12-14e Ft-ot.

    Ez viszont disznóság szerintem, hogy csak akkor fizetnek ha neked van védelmed.
  • teddybear #15
    Aztán, ha a villám nem az elektromos hálózatba csap bele, az egész nem ér semmit.

    Nemrég az egyik nagymarosi ismerősöm megkért, hogy nézzem meg a gépét, mert nem megy. Tápegység, alaplap, és ADSL - modem ment a kukába. A telefonhálózaton keresztül jött be a túlfeszültség.
  • Interstate 95 #14
    Vagy alapítani egy bankot, és még több embert verhetsz át.
  • sanyicks #13
    A biztosítás a legnagyobb biznisz. Beszedni egy rakás pénzt, és ilyen olyan okokkal nem fizetni.
  • aaaaa #12
    Mert egy elégedetlen ügyfél, mindig nagyobb kár, mint egy 100k-150k kiadás.
    Na ez nem így van. Nekik, ha bekövetkezik a káresemény anyagilag legjobb lenne örökre megszabadulni az ügyféltől. Ha valaki fizet havi pár ezer forint havidíjat, sokkal jobban járnak, ha baj esetén összevesznek vele, nem fizetnek, felmondják a szerződését valami kamu indokra hivatkozva, és megspórolnak 5-10 évnyi díjat.
    Attól, hogy az átvert ügyfél kipanaszkodja magát 1-2 ismerősének, meg nem lesz sokkal kevesebb ügyfelük. Mindenki tudja, hogy hogyan gondolkodnak, bármennyire is tudatosan károsítják meg az embereket, ugyanúgy fognak biztosítást kötni, akik annyira akarnak.
    A biztosítók remek fegyvere még az avultatás, amivel megoldják, hogy a valós kár töredékét térítsék csak meg. Szóval ha régebbi a cuccod, nem fizetnek szinte semmit.
  • Dj Faustus #11
    "Kérdem én, ilyen esetnél vajon mit is ér a csoda védelem?"
    Önmagában keveset. Az ugyanis a több fokozatú védelem legutolsó fokozata, a D osztályú finomvédelem.

    Az alelosztóknál kell még előtte lenni C-osztályú túlfeszültség-levezetõnek, és a főelosztónál (a villanyóránál) B osztályú villámáram levezetőnek.

    Meg még ott van a rendesen megtervezett és kivitelezett villámhárító, -levezető és földelés kialakítása.